41 európai országot vizsgáltak, köztük az unió valamennyi tagországát. Összesen 467 ezer olyan halálesetet dokumentáltak, amelyek a légszennyezés okozta betegségekre vezethetők vissza. Az unió 28 tagállamában 432 ezren haltak meg az idézett okok miatt. Hans Bruyninckx, az ügynökség igazgatója elmondta, hogy összevetve a korábbi évekkel, javulás tapasztalható, de ennek üteme elmarad a kívánatostól.

 2014-ben az európai városlakók 85 százaléka volt kitéve valamilyen szinten a mikrorészecskék okozta bántalmaknak. A városi lakosság 16 százaléka él olyan körzetekben, ahol a légszennyezés mértéke meghaladja az EU által megállapított veszélyküszöböt. A szén és az üzemanyagok elégetéséből származó apró részecskék a légutakon át jutnak a szervezetbe és okozhatnak súlyos betegségeket, például tüdőrákot. De a legveszélyesebbek azok a különlegesen apró részecskék, amelyek a véráramon keresztül jutnak a tüdőbe. Az európai városlakók 8 százaléka van kitéve ennek a különösen súlyos veszélynek.

 Az Európai Unió még a 2000-es években ünnepélyes vállalásokat tett a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére. De sok európai euroszkeptikus vezető ezeket a törekvéseket is a valóságtól elszakadó elit fölösleges pótcselekvésének tekinti. Narendra Modi indiai kormányfő sem tekinti elsődlegesnek a környezetvédelmet és Donald Trump szerint is jobb egy munkahelyeket adó szénerőmű vagy bánya, mint a tisztább levegő. Pedig a globális adatok még lesújtóbbak. Világszerte évente 5 és fél millió ember hal meg a légszennyezésre visszavezethető betegségekben, vagyis ötször annyian, mint maláriában és négyszer annyian, mint AIDS-ben – írja a Le Figaro.

 De, mint a koppenhágai ügynökség tanulmánya jelzi, még a viszonylag tisztának számító európai városi levegő is veszélyes. Kérdés, hogy a következő években képes lesz-e az unió tartani a korábbi vállalásokat, amelyek persze rövid távon pénzbe kerülnek, és munkahelyek megszűnésével is járnak.