szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az energiaárakat szabályozó szlovák hivatal is szembement az ország miniszterelnökével, aki a rezsiszámlák széttépésére szólította fel az embereket. Robert Fico akciójával nem a lakosság jár a legjobban. Így néz ki a rezsicsökkentés a szomszédban.

Tépjék szét a villany- és gázszámlákat, mert túl magas a rezsi – nemes egyszerűséggel erre kérte nemrég a szlovákokat Robert Fico. Ha egy hivatalban lévő miniszterelnök ilyesmit mond, akkor arra tippelhetnénk, hogy választás közeledik, ám a szomszédban erről még nincs szó.

Szlovákia lakói nincsenek könnyű helyzetben: Fico akciója óta a kormány és az árakat megállapító hivatal egymásnak tökéletesen ellentmondó nyilatkozatokkal bombázza őket, teljesen lehetetlen átlátni, kinek higgyenek, komolyan kell-e venni a már kipostázott számlákat. Fico a minap ugyanis újra megerősítette: nyugodtan szét lehet tépni a számlát, januártól visszamenőleg állapítanak majd meg új díjakat. Az árszabályozási hivatal (ÚRSO) azonban azt állítja, nincs visszamenőleges árcsökkentés, márciustól jönnek az új árak.

Úgy nőtt a rezsi, hogy olcsóbb lett az áram

A szlovák rezsi valójában úgy nőtt a kormány beavatkozása előtt, hogy az áram ára eközben csökkent. Az árakat szabályozó hivatal ugyanis a fix rendszerüzemeltetési díjat emelte meg látványosan – volt olyan település, ahol 800 százalékkal. Végül ezt a tételt vitték vissza a 2016-os szintre. A drágulás Közép-Szlovákiában lett volna a legnagyobb: az ottani regionális áramszolgáltató, az SSE-D a legolcsóbb árkategóriában több mint kétszeresére emelte a fix díjat. A helyiek úgy számolnak, hogy egy kisvállalkozó évente 1000-1500 euróval többet fizetett volna az áramért, ha maradtak volna az év elején meghirdetett tarifák.

Ami a lakossági fogyasztókat illeti: mivel az idei tél kimondottan hideg volt, természetes, hogy a legtöbbeknél nagyot nő a rezsi. Az ÚRSO-hoz mintegy 60 ezer lakossági panasz érkezett a megugró árak miatt, elsősorban az ország középső részéből. A szlovák statisztikai hivatal már csak a kormány közbelépése után adta ki az inflációs adatokat: decemberhez képest az áram 2,9, a gáz 1,6 százalékkal lett olcsóbb.

A történet úgy indult, mint bármelyik országban, ahol néhány politikus úgy gondolja, a bonyolult piaci folyamatok elemzésénél sokkal kifizetődőbb a populizmus. Fico januárban egyszerűen úgy indokolta, miért kellene összetépni a számlákat: ha a világpiacon csökkennek az energiaárak, akkor nem nőhetnek Szlovákiában sem. A miniszterelnöknek néhány kínos pillanatot ezután a parlamentben is át kellett élnie. Az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal próbálta volna leváltani, és az egy pillanatig sem volt ugyan kétséges, hogy ez nem fog sikerülni (végül 70 képviselő szavazott a kormány maradására, 60 a bukásra), a kormányfőnek így is magyarázkodnia kellett, miért lett több lakossági fogyasztó számlája magasabb, amikor a tavalyi kampányban rezsicsökkentést ígértek.

Pirossal keretezve az adott időszak (általában évi elszámolás)
hvg.hu

A vita egyik leglátványosabb pillanata az volt, amikor az egyik ellenzéki párt elnöke egy, a rezsi növekedése miatt szenvedő szlovák özvegyasszony fotóját mutogatta a parlamentben. Első körben megvonták tőle a szót, mert képi illusztrációkat használt, majd másnapra a kormány kiderítette, hogy a képen szereplő nő már meghalt, és egyébként is cseh volt.

A kormány a díjak emelkedésének a bűnbakját is hamar megtalálta: a hibás Ficóék szerint a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO). Ennek a szervezetnek a feladata az, hogy a rezsidíjakat meghatározza, és papíron független ugyan a kormánytól, a kabinet ezek után mégis arra utasította, hogy állítsa vissza az árakat a 2016-os szintre. A szervezet elnöke, Jozef Holjencik ezután bejelentette a lemondását.

Nagyotmondó politikusok, bonyolult kérdésekre adott leegyszerűsítő válasz, és könnyen megtalált bűnbak – idáig ismerős lehet a helyzet mindenki számára. A szlovákok akár örülhetnének is, hogy mégis olcsóbb lesz az áram és a gáz (sőt, a hivatal azóta már azon dolgozik, hogy a víz ára se nőhessen), de a rezsiháború nyertesei – Magyarországgal ellentétben – nem a lakossági fogyasztók. Ott ugyanis nincs megkülönböztetés a fogyasztók között, így a rendelkezésekből azok profitálnak többet, akik sokat fogyasztanak, tehát a nagy cégek és az önkormányzatok.

hvg.hu

Nincs döntés a külföldiek nélkül

A legnagyobb nyertes azonban maga az állam lehet. Minden hangzatos szólam mögött ugyanis az igazi tét az: mekkora befolyása lehet az államnak az energetikai cégekben. A szlovák kormány azért érezheti magát rosszul az energiaügyek miatt, mert hiába van az államnak többségi tulajdona a szektor cégeiben, döntéseket nem hozhatnak a külföldi vállalatok nélkül.

Ha az állam valóban ellenőrizné ezeket a vállalatokat, nem lenne probléma semmivel Szlovákiában. Tudatosítsák, hogy a társaságok óriási nyeresége a privatizálók zsebébe folyik

– mondta nemrég Fico.

Az áram elosztásáért felelős három regionális cégnek 51 százalékos tulajdonosa az állam, de a szerződéseik szerint a kisebbségi tulajdonos magáncégek nélkül nem lehet stratégiai kérdésekben dönteni. Az ismert nagyvállalatok közül az E.On és az RWE csoport van jelen a szlovák piacon. A gázellátásban, ahol az SPP nevű cég végzi a munkát, szintén 51 százalékos tulajdonos az állam, a kisebbségi tulajdon pedig az E.On Ruhrgas és a GdF Suez közös holdingjáé.

A szlovák energiaszektor átalakulása nem előzmény nélküli. A nagy áramtermelő cég, a Slovenske Elektrarne 66 százalékban most még az olasz Enel tulajdona, a maradék egyharmad pedig az államé. Csakhogy az olaszok és Ficóék még 2015-ben megegyeztek: az állam 51 százalékos többségi tulajdont vásárolhat a cégben. Mindez mostanáig még nem történt meg, a szerződés szerint több feltételnek kell teljesülnie, hogy sor kerüljön a tulajdonosváltásra.

A kormány pedig most arról tárgyal, miképp lehetne nagyobb a befolyása az energiacégekben. Peter Ziga gazdasági miniszter arról beszélt: egy új törvényt terjeszthetnek be, ha a stratégiai szektorokban egy külföldi befektető eladná a részesedését, akkor erre az államnak automatikusan elővásárlási joga lenne. Arra több terv is létezik, hogy miként kontrollálná a kormány az energiacégeket. Egy közös energetikai holding gondolata is felvetődött, ahogy az is, hogy a gazdasági minisztériumhoz kerüljenek a tulajdonosi jogok. Akárhogy is alakuljanak a részletkérdések, annyi most biztosnak látszik: az árak befagyasztásának látványos ígérete mögött az állam próbál hozzáférni az energiacégekhez.

Így kerülnék ki a brüsszeli pofont

A magyar rezsicsökkentés 2013 elején indult el, a 2014-es választásig alig másfél év alatt több lépésben 20 százalékkal csökkentek az energiaárak. A lakossági gáz- és áramár mérséklése után jöhetett a távhő, a víziközmű és a PB-gáz, valamint a szemétszállítás is. A rezsicsökkentés most is téma Magyarországon, arról pedig sok kétségünk nem lehet, hogy a jövő tavaszi választásig ez így is marad. Orbán Viktor a héten a parlamentben már arról beszélt, hogy harcban állunk az EU-val emiatt is: mint mondta, Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem költöztethető Brüsszelbe.

Valójában az Európai Bizottságnak nem a hatósági árral van baja, hanem azzal, hogy a tarifát nem egy független szervezet, hanem a kormány határozza meg, ráadásul a legutóbbi módosítás óta rendeletben, ami ellen nincs fellebbezés. Brüsszeli kritika az is, hogy a rendszerhasználati díj mértéke attól függ, hogy a felhasználó magánszemély vagy cég, a csökkentés pedig csak a lakossági fogyasztóknak jár.

Ebbe a hibába a szlovákok valószínűleg nem futnak bele. Ami pedig az árak meghatározását illeti: amíg nálunk az árakat meghatározó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kormányszerv, a szlovákoknál a hivatal papíron független, a kormány mindössze kérheti tőle, hogy mit tegyen.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!