Nem hiszik el a vendéglátásban dolgozók, hogy a kötelező szervizdíj megoldaná a problémáikat. Hiába tűnik az ötlet papíron jónak, a legtöbbek szerint a gyakorlatban nem fehéredne az ágazat, és a fizetések sem nőnének érezhetően.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke egy konferencián állt elő az ötlettel: kötelező szervizdíjra volna szükség ahhoz, hogy több dolgozót meg tudjanak tartani. Sok más szektorhoz hasonlóan áfacsökkentést ők is kérnek – az adócsomag épp most van a parlament előtt, ebben ilyen ötlet még nem szerepel –, emellett azonban úgy gondolják, kötelezően be kell vezetni a szervizdíjat ahhoz, hogy jelentős béremelést tudjanak kínálni. Abban teljesen egyetértenek az általunk megkérdezett vendéglátó-ipari dolgozók és az étteremtulajdonosok is, hogy a munkaerőhiány hatalmas probléma, ráadásul már a menedzseri szinten is fenyeget, de a legtöbbek szerint a szervizdíj nem akadályozná meg, hogy aki jól szeretne keresni, inkább elmenjen külföldre.

Túry Gergely

A szövetség egy átfogó csomagot javasol, amelynek kettős célja lenne: fehéríteni az ágazatot és a keresetek megemelésével megtartani a munkaerőt. Hogy pontosan mekkora volna a kötelező szervizdíj, azt a mostani tervek szerint nem százalékra pontosan határoznák meg, a tulajdonosok saját maguk dönthetnék el, hogy a 8 és 15 százalék közötti sávból mit választanának. Azt is hozzátették: ezt a tulajdonos nem tudja sem profitként kivenni, sem más célra felhasználni.

Ez az a pont, ahol az érvelés rögtön megbukik több turizmusban dolgozó szerint. Ahogy egyikük mondta:

az hiszi el, hogy ez működni fog, aki szerint egy magyar munkahelyen sem trükköznek a munkaidő elszámolásával, és mindenki fillérre pontosan annyi pénzt kap, amennyit a papírjaiba beírnak.

De abban is egyetértenek, hogy egy néhány százalékos béremelés nem komoly visszatartó erő, amíg akár csak Ausztriában is kétszer-háromszor annyit lehet keresni, mint itt. A KSH szerint a vendéglátóiparban fizikai munkát végzők bruttó átlagkeresete 159 ezer forint. Azt ugyan kérdésünkre több dolgozó is elismerte, hogy ennél valójában jobban keres, de egy ausztriai munkával a havi 5-600 ezer forintnak megfelelő fizetés sem elképzelhetetlen.

A turizmus munkaerőhiányának enyhítésére már más ötletekkel is előálltak. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége például azt találta ki: az öregségi nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán érdemes gondolkozni – már ha valaki közel negyven év vendéglátózás után van még olyan egészségi állapotban, hogy folytatná. De a közmunkások és a menekültek alkalmazásának megkönnyítését is felvetették.

A kötelező szervizdíj ötletgazdája azt is állítja: a pénz felosztásáról a tulajdonos az után dönthet, hogy a munkavállalókkal megegyezett az arányokról, így nem csak a felszolgálók, hanem a konyhán dolgozók és a segédszemélyzet tagjai is kapnának valamit. Ez valóban működőképes ötlet lehet – ez már kiderült, miután 2005-ben törvénybe írták a lehetőséget, hogy előre meghatározott felszolgálási díjat kérhessenek a borravaló helyett. Az akkori ötlet az eredeti céljára ugyan nem vált be, megmaradt a borravaló, másra viszont jó lett. Egy budapesti étteremben, ahol már bevezették a felszolgálási díjat, kérdésünkre azt mondták, két egyértelmű pozitívumot találtak. Egyrészt a cégnek jobban megéri, mert ez után csak nyugdíjjárulékot és áfát kell fizetni, szja-t nem, vagyis olcsóbb a bér többi eleménél. Jól járnak azok is, akik nem a vendégek szeme előtt dolgoznak, mert így nem csak a felszolgáló kapja meg a pluszpénzt.

MTI / Kovács Tamás

Csak a vendég nem járna jól?

Abban teljes az egyetértés, hogy ha bevezetnék a szervizdíjat, akkor arra nagyon figyelni kellene, hogy a vendégeket ne lehessen átverni azzal. Általános trükk több helyen, ahol most is elkérnek külön felszolgálási díjat, hogy ezt a tételt elrejtik valahová a számla közepére, a gyanútlan vevő pedig ezt nem veszi észre, és az így összeállított végösszegre tesz rá még borravalót.

Nem bizakodóak a hvg.hu olvasói sem. Amikor hírt adtunk a bejelentésről, volt, aki arról írt nekünk: a felszolgálók a már most is szervizdíjat kérő helyek 90 százalékában nem kapják meg a pénzt, ami elvileg nekik járna. A legtöbben persze amiatt érzik rossznak a tervet, mert akkor szeretnének borravalót adni, ha jónak érzik a felszolgálást.

A vendégek azzal sem jártak jól, amikor átírták az éttermi adószabályokat, de a vendéglátóipart is sikerült megkavarni ekkora. Az senkit nem lepett meg, hogy az áfacsökkentéssel megspórolt pénz nem került a vendégekhez, a vendéglősök azonban hamar jelezték: a kormány nem dolgozta ki megfelelően a részleteket, milyen szolgáltatás után mekkora áfát kellene fizetni. Ebből aztán kihozták azt, hogy ugyanaz az étel olcsóbb, ha pincér viszi ki az asztalhoz, mint ha futár szállítaná, de nem számlázhat kevesebbet a büfékocsis sem, ha csak pult mellett lehet enni. Kezdetben több étterem is 27 százalékos áfával számolt, egészen biztosra pedig az IKEA ment, amikor egy napra teljesen megtiltotta, hogy a vásárlói elvigyék tőlük a helyben készült ételeket.