Kevesebben születtek és többen haltak meg az év első negyedévében, mint az elmúlt év hasonló időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

A jelentés szerint az év első három hónapjában 22 072 gyermek jött világra, ami 389-cel, 1,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy 2016 szökőév volt, így az idén egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám kisebb mértékben, mindössze 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A születések száma régiónként különböző mértékben változott, négy régióban emelkedett, háromban pedig mérséklődött;

a legjelentősebb emelkedést Dél-Dunántúlon (1,6 százalék), a legnagyobb visszaesést pedig Közép-Magyarországon (6,6 százalék) regisztrálták.

Tovább folytatódott a halálozások számának tavaly szeptember óta tartó emelkedése: az év első három hónapjában 38 589-en haltak meg, ami nagymértékű, 16 százalékos emelkedést (5187-tel több elhunytat) jelent az egy évvel korábbihoz képest. A szökőnaphatást figyelembe véve a halálozások számának emelkedése jelentősebb mértékű, 17 százalék volt, ezen belül januárban 26, februárban 22, márciusban pedig 1,9 százalékkal többen vesztették életüket, mint tavaly ilyenkor. Az év eleji jelentős halálozási többlet hátterében – a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan – most is az influenzajárvány állhatott – írták.

A halálozások száma legjelentősebb mértékben a Dél-Dunántúlon (19 százalék), legkevésbé pedig Észak-Alföldön (13 százalék) növekedett.

A halálozások számának jelentős emelkedése, valamint a születések csökkenése következtében

a természetes fogyás a 2016. január–márciusi 10 941-gyel szemben 2017 első negyedévében 16 517 volt, ami 51 százalékos növekedést jelent.

A természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett, a születések jelentős mérséklődése miatt a legnagyobb, csaknem 75 százalékos növekedést Közép-Magyarországon regisztrálták.

A házasságkötések számának hosszabb időszak óta tartó nagymértékű emelkedése megtorpant, és az év első negyedévében a regisztrált házasságok száma mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az év első három hónapjában anyakönyvezett 6035 házasság 8,7 százalékkal (575-tel) volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A szökőnaphatás figyelembevételével a visszaesés kisebb mértékű, 7,6 százalékos volt. Különösen a szezonon kívül eső februári hónap csökkenése volt meghatározó, amikor a házasságkötések kiigazított száma 13 százalékkal mérséklődött. A házasságkötések száma a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon (14, illetve 12 százalékkal) csökkent.

Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 16 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 2,3 ezrelékponttal magasabb volt az előző évinél, ennek eredményeként a természetes fogyás 2,3 ezrelékponttal, 6,8 ezrelékre emelkedett. Az év első három hónapjában ezer élveszületésre 3,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos visszaesés az előző év január–márciushoz képest. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.