A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem sajáttulajdonú ingatlanban: az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik.

A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya – derült ki a Fundamenta átfogó, lakástulajdonlással kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából.

Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

A bérleményben élők közül mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni. A többiek előbb vagy utóbb mindenképpen saját lakásba költöznének, és közöttük nagyon magas, 50 százalék azok aránya, akik ezt pénzügyi lehetőség hiányában nem tudják megtenni.

A Fundamenta kutatása alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj.

Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek.

Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi.

De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj.