Ez utóbbi még stratégiai szempontból érthető, hiszen a NATO tagállamoktól elvárható, hogy ne Oroszországtól szerezzenek be fegyvereket. De mi van az energiával? Kit zavar az Északi Áramlat I és II, amely Oroszországból szállít földgázt Németországba?

Mindenekelőtt az Egyesült Államokat és Lengyelország mostani vezetőit. Már az első orosz földgázvezeték megépítése során újabb Molotov– Ribbentrop-paktumról beszéltek a radikális lengyel jobboldalon. 1939-ben Sztálin és Hitler megállapodott a közép-kelet-európai térség felosztásában. Lengyelországot kettévágták: a nagyobbik és gazdagabb rész a náci Németországnak jutott, míg a szegényebb kelet a Szovjetuniónak. Varsóban azért reagáltak ilyen élesen az orosz-német gázvezetékre, mert az elkerülte Lengyelországot, vagyis csökkentette a zsarolási potenciált. Úgyhogy amikor Trump elnök Varsóban a három tenger csúcson felvetette: az USA szívesen szállítana földgázt a térség államainak az orosz gáz kiváltására, akkor Lengyelország lelkesen jelentkezett.

A washingtoni kongresszus által megszavazott szankciók mindenesetre azt mutatják: az USA komolyan gondolja a térség leválasztását Oroszországról. A fő célpont maga az EU. Öt uniós cég szerepel ugyanis az Északi Áramlat második vezetékének építésében. A brit-holland Shell, a francia Engie, a német Unsper és Wintershall, valamint az osztrák OMV – írja az Euobserver. Ezek a cégek elszánták magukat érdekeik védelmére, és az érintett államok támogatják őket. Németország gazdasági minisztere közölte: az USA szankciós rendszere Oroszország ellen sérti a nemzetközi jogot. Németország és Ausztria Brüsszelhez fordult, tegyenek valamit!

Jean-Claude Juncker nagy hangon kijelentette: az, hogy Amerika az első, még nem jelenti azt, hogy Európa az utolsó. Ez poénnak elmegy, de cselekvési tervnek nem. Brüsszelben jól tudják: Trump sem jókedvében írta alá az újabb szankciókat Oroszország ellen, hiszen javítani szeretné a kapcsolatokat Moszkvával. A washingtoni kongresszus viszont elsöprő többséggel szavazta meg a szankciókat és jelezte: ha szükséges, akkor kétharmados többséggel esetleg felülírja az elnöki vétót. Trump megadta magát és aláírta az újabb szankciókat.

De mi lesz az érintett európai cégekkel, melyeket azért büntetnek majd a jövőben, mert együttműködnek Oroszországgal? Németországban és Ausztriában sokan ellenszankciókat fontolgatnak Amerikával szemben. Csakhogy ez a kereskedelmi háború szélére sodorná az EU-t. Ez mindenkinek rossz lenne – ismerte el Németország gazdasági minisztere. Az EU ebben a kérdésben egyáltalán nem egységes: míg Lengyelország és a balti államok lelkesen fogadták az újabb amerikai szankciókat, a többiek enyhén szólva bizalmatlanok a Trump adminisztrációval szemben.

Magyarország, mely egyszerre szeretne jóban lenni Trumppal és Putyinnal, távolról sincs könnyű helyzetben. Az új amerikai szankciók Moszkva ellen mindenesetre érvénybe lépnek, és akkor minden érintettnek át kell gondolnia: hogyan tovább, ha a Washington–Brüsszel–Moszkva háromszögben a megbékélésnek még a nyomai sem nagyon fedezhetőek fel.