Előfordulhat, hogy külföldi befektetők olyan stratégiai jelentőségű beruházásokra törekednek, amelyek révén kritikus fontosságú európai cégeket vonhatnak ellenőrzésük vagy befolyásuk alá - az EB magyarázata szerint ezért van szükség a keretre. 

A külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket, és azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az EU technológiai előnyét vagy akár a kontinens biztonságát is veszélyeztethetik - közölte az EB.

Azt írták, egy tagállamot sem köteleznének a keretben való részvételre, tizenkét országban azonban már jelenleg is létezik hasonló mechanizmus.

Jyrki Katainen gazdasági növekedésért felelős biztos hozzátette, az EU így is a világ egyik legnyitottabb beruházási rendszere marad, ráadásul a keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot, a befektetések átvilágításánál ugyanis továbbra is a tagállamoké lesz az utolsó szó.

A tájékoztatás szerint a bizottság 2018 végéig alapos elemzést készít az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azon stratégiai ágazatokra összpontosítva, melyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel, különösen ha a beruházó harmadik ország tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, vagy jelentős állami támogatásban részesül.

Ezzel párhuzamosan a bizottság bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek egy multilaterális bíróság létrehozására, amely a beruházási vitákkal foglalkozna.

Emellett azt is közölték, hogy javaslatot tettek az uniós szabadkereskedelmi tárgyalások megindítására Új-Zélanddal és Ausztráliával. Ezentúl minden korábbinál átláthatóbb módon fognak zajlani a kereskedelmi tárgyalások, a nemzeti és a regionális parlamenteket a folyamat első napjától tájékoztatni fogják.

Jean-Claude Juncker, a testület elnöke szerdán arról számolt be, hogy ezen egyeztetéseket még a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni.