A Mol-részvények keddi bázisárát 3057 forintban határozta meg a tőzsde. A papírok hétfői záróára 24 455 forint volt, vagyis a tőzsdei árfolyamukat is nyolcadolták.

A Mol közgyűlése április 13-án döntött a részvények névértékének 1000 forintról 125 forintra történő leszállításáról részvényfelosztás formájában.

A részvényesek minden régi 1000 forint névértékű részvényük helyett nyolc új, 125 forint névértékű törzsrészvényt kapnak.

Az átalakítás folyamata automatikus, a részvényeseknek ezzel összefüggésben nincs tennivalójuk. A részesedésük mértéke nem változik, csak több részvény testesíti meg.

A közgyűlési előterjesztés a részvényfelaprózási javaslatot azzal magyarázta, hogy a Mol-részvények 20 ezer forint körüli tőzsdei árfolyama többszöröse a BÉT prémium szegmensét alkotó részvények 3500 forintos átlagos árfolyamának.

A részvényfelaprózás jellemzően forgalom- és likviditásnövelő, a váltás utáni alacsonyabb árfolyam megkönnyíti a kisbefektetők kereskedését a Mol-részvényekkel.

Már több nemzetközi és magyar vállalat élt a részvényfelaprózás lehetőségével.

Általában akkor került erre sor, amikor a részvények ára elért egy meghatározott szintet, például a Walmart a bevezetését követő 30 évben 11-szer 1:2 arányú részvényfelaprózáson ment keresztül, de az Apple, a Google és több más globális szereplő is sorra élt ezzel, a magyar tőzsdei vállalatok közül pedig az OTP és a Richter esetében történt ilyen.

A részvényaprózás önmagában nem jelent garanciát a forgalom és az árfolyam emelkedésére, hiszen ez nem okoz semmiféle változást a cég értékében, így a részvényárfolyamra gyakorolt hatásnak is elvileg semlegesnek kellene lennie.

Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy az aprózás általában pozitívan hat, és hozzájárul az adott vállalat részvényeinek forgalomnövekedéséhez (így történt ez a Walmart és a Google esetében is).