Gyanúsan egybeesett Kiril Samalov gyors felemelkedése azzal, hogy komoly kapcsolatba bonyolódott Putyin elnök lányával, Katyerinával: a már egyébként is kivételezett helyzetben lévő ifjú – apja Nyikolaj Samalov Putyin barátja, s az elitnek hitelező Rosszija Bank egyik fő tulajdonosa – 2014-ben néhány hónap alatt középvezetőből a Szibur nevű vegyi ipari konszern alelnöke lett, s  2,2 milliárd dollárért megvásárolhatta a cég részvényeinek 17 százalékát. Az eladó az egyik fő tulajdonos, Putyin másik bizalmasa, Gennagyij Timcsenko volt, a vételár kifizetéséhez szükséges hitelt pedig a Gazprombank adta.

A szerelem azonban mostanra véget ért, s úgy látszik ezzel a 35 éves Samalov tehetsége is elpárolgott: már nem alelnök, tulajdonrészét pedig eladta a másik fő Szibur-tulajdonosnak – véletlenül az ugyancsak Putyin bizalmasának számító – Leonyin Mihelszonnak. Az ügyletet ismerő, nevük mellőzését kérő források a Bloomberg amerikai hírügynökségnek elmondták, a tulajdonrész sohasem volt igazán Samalov tulajdonában, az csak addig volt a nevén, amíg a Putyin-család tagja volt. Moszkvai források szerint azért Samalovot nem nullázták le teljesen: megtarthatta azt a 4,3 százalékos Szibur-tulajdoncsomagot, amelyet még alelnöki kinevezése alkalmából, bónuszként kapott, s melynek értéke eléri a félmilliárd dollárt.

Samalov és a Szibur-részvények adásvételében résztvevő többi személy viszont könnyen bajba kerülhet: mivel egyértelműnek tűnik, hogy az ügyletek közvetlen kapcsolatban állnak a Putyin-családdal, az érintettek felkerülhetnek a Krím-félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai harcokba beavatkozás miatt Oroszország ellen elrendelt amerikai pénzügyi szankciók újabb körébe. A célszemélyek ugyanis azok az üzletemberek, akik amerikai értesülések szerint intézik Putyin és családja üzleti ügyeit, s már büntetőintézkedések sújtják, Timcsenkót, s elemzők szerint most felkerülhet a listára Samalov és Mihelszon is, aki közben – 18,4 milliárd dolláros vagyonával – megszerezte a leggazdagabb orosz címet is.

AFP / Sputnik / Sergey Guneev

A szankciók és a különféle bűnügyi vizsgálatok – és nem csak az amerikaiak – a jelek szerint lassan elérik az összes Putyin-közeli oligarchát. Tavaly novemberben az egyik „fenegyereket” Szulejman Kerimovot vették őrizetbe Nizzában pénzmosás vádjával,  decemberben pedig a Mihail Fridman és Pjotr Aven többségi tulajdonában lévő Alfa Bank hollandiai leányvállalatának irodáiban tartottak házkutatást a rendőrök. Egy másik oligarcha, Mihail Prohorov Ciprusban járt pórul: a 9 milliárd dolláros vagyont felhalmozott üzletembernek 23 számlája sült be a ciprusi FBME bankban, miután a szigetország hatóságai felfüggesztették a pénzintézet működési engedélyét. A döntést az után hozták meg, hogy az amerikai hatóságok megállapították, a bank gyanús pénzügyi műveleteket hajtott végre.

Amerikai források szerint az ismert oligarchák – például Vagit Alekperov és Leonyid Fedun, a Lukoil fő tulajdonosai – nevét tartalmazó listára hamarosan felkerülhet Dmitrij Ribolovljev, és Viktor Vekszelberg is. Utóbbi arról vált igazán híressé, hogy Putyin sürgetésére 2004-ben több mint százmillió dollárt fizetett kilenc Fabergé-tojás megvásárlására. Míg Putyin az akarta, hogy az 1917-es forradalom előtt Szentpéterváron készült ékszer-remekművekből minél több kerüljön vissza Oroszországba, a Moszkvában akkor terjedő vicc szerint Vekszelberg csak azért vásárolt be, mert félreértette feleségét, aki azt kérte tőle, hazafelé hozzon néhány tojást.

AFP / Sputnik / Michael Klimentyev

A szankciós lista várható bővítése azt jelenti, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező orosz oligarcháknak most már a felét sújtják különféle büntetőintézkedések, így egyre inkább egyértelművé válik, hogy a nemzetközi üzleti életben már komoly hátrányt jelent a Putyin-hoz való közelség. Ezt maga az orosz államfő is érezheti, nem véletlen, hogy egy hónappal ezelőtt újra – egy év alatt már harmadszor – meghívta a leggazdagabbakat a Kremlbe: Putyinnal szemben 213 milliárd dollárnyi vagyon foglalt helyet, s az államfő állítólag azt kérte, a márciusi elnökválasztás előtt a gazdasági elit tagjai erősítsék meg a Kreml iránti hűségüket. 

A hűségnek pedig ára lehet: nem kizárt, hogy a külföldre menekített vagyonukért aggódó, magukat egyre inkább célkeresztben érző oligarchák azt kérték, hogy a választás után Putyin javítson Moszkva és a Nyugat kapcsolatain. Erre utal az, hogy év végi nagy sajtókonferenciáján Putyin – szokásától eltérően – külpolitikai kérdésekben feltűnően visszafogottan nyilatkozott.