Sikerült megállapodni a Gazprommal a Magyarországra irányuló gázszállítások jövő évi mennyiségéről és áráról, illetve megkezdődtek az egyeztetések a 2020-as szállításokról is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel telefonon pénteken, miután részt vett a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodás 2021-ig szól.

A tárcavezető Szentpéterváron a többi között Szergej Lavrov külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Kirill Komarovval, a Roszatom vezérigazgató-helyettesével tárgyalt. Kitért arra, hogy folyamatosan zajlik egy új, Magyarországot délről ellátó gázbetáplálási pontnak az előkészítése. Emlékeztetett, hogy a korábban Bulgáriával és Szerbiával aláírt megállapodás értelmében 2019 végére déli útvonalon újabb gázmennyiség érkezik Magyarországra, a bolgár és a szerb gázvezeték-rendszer belső modernizációjából fakadóan.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a paksi atomerőmű bővítése a menetrendnek megfelelően halad. Az építkezéshez szükséges valamennyi környezetvédelmi engedély hatályba lépett és jogerős. „Immáron minden uniós akadály elhárult" – mondta, hozzátéve, a Roszatom számára az építési területet február végén átadták, és már a finanszírozási szerződés végrehajtása is megkezdődött.

A Roszatom pénteken közölte, hogy 2020-ban kezdődik meg a két új paksi energiablokk építése, amelyeket 2026-ban, illetve 2027-ben csatlakoztatnak az energiahálózathoz. Szijjártó Péter megerősítette, hogy ez egybevág a megvalósítási menetrenddel. A múlt héten parlamenti meghallgatásán erről beszélt Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter is.

Arról viszont nem beszélt a politikus, hogy milyen feltételekkel vásárol Magyarország földgázt a Gazpromtól. Ezt ma már nem csak a magyar gázfogyasztók szeretnék tudni, hanem az Európai Bizottság is, amely most zárta le hároméves trösztellenes vizsgálatát az orosz óriáscégnél.

A vizsgálatot azért indította el Brüsszel, mert úgy látta: a Gazprom több kelet-európai államban él vissza monopolhelyzetével. Van, ahol az indokoltnál magasabb szinten határozza meg az árakat, máshol – például Magyarország esetében – pedig azt nehezményezte, hogy nincs lehetősége az országnak a megvásárolt gáz továbbértékesítésére, megsértve az áruk szabad áramlásának uniós elvét – írja elemzésében a BruxInfo.

A csütörtökön kihirdetett döntésben a bizottság több szabályt szabott a Gazrpom további unióbeli működésének. A cég például nem korlátozhatja a továbbértékesítést, biztosítania kell a versenyképes árakat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ügyfeleknek lehetőséget kell adni arra, hogy az általuk fizetett gázár „tükrözze a nyugat-európai gázpiacok – ahol tényleges verseny folyik – árszintjét”. A Gazprom emellett nem élhet a gázinfrastruktúrával kapcsolatos azon előnyeivel, amelyekre vevőitől gázellátási erőfölénye révén tehetett szert. Például nem harcolhat ki kedvezményeket a gázinfrastruktúra használatakor.