Az amerikai Boeing például 1 milliárd dollárt adott azért a szoftverért, amely lehetővé tette az egész repülőgépgyártás átszervezését. Az újságok persze nem ezzel voltak tele, hanem azzal, hogy Franciaország hány Dassault harci repülőgépet vagy épp rakétát adott el, hiszen ennek stratégiai jelentősége volt. Csakhogy immár nem ez hozza a nagy pénzt a Dassault családnak, melynek a hétfőn elhunyt feje a 28-ik volt a Bloomberg dollármilliárdos listáján. Több mint 27 milliárd dollár szerepel a neve mellett, de az utóbbi öt évben már a szoftvercég hozta a nagy profitot, és nem a hadiipar.

Az elmúlt öt év során megkétszereződött a Dassault Systems részvényeinek az árfolyama. Olyan cégek szerepelnek a vevők között, mint a Tesla vagy Jeff Bezos rakétafejlesztési vállalkozása, a Blue Origin és persze a Boeing, amelyik a legnagyobb fogás. Az európai és az amerikai repülőgépgyártás ugyanis késhegyig menő küzdelmet vív a globális piac meghódításáért. Ebben a helyzetben egy európai szoftvert megvenni 1 milliárd dollárért annak beismerése Amerikában: van, amiben Európa jobb. Miközben mindenki úgy tartja, hogy az informatikában a Szilícium-völgy és a kínaiak diktálják a tempót, ezen a fontos területen aratnak a franciák.

Mindez jótékony balzsam Macron elnöknek, aki az informatikai forradalmat a szívügyének tekinti. Miniszter korában még hozzá tartozott ez az ágazat, elnökként pedig első dolga volt jelentős összegű (1 milliárd euró) állami alapot létrehozni a startup cégek támogatására. Párizs egyik legnagyobb pályaudvarát átalakították, hogy ott startup cégek kezdhessenek munkához. A francia állam és a Dassault együttműködése sok évtizedes kapcsolatot jelent, ezt az Egyesült Államokban gyakran bírálják is. Mire Párizsban azzal vágnak vissza, hogy a nagy amerikai repülőgépgyárak sem lennének sehol a Pentagon megamegrendelései nélkül. Közben pedig a Dassault cégbirodalomban érik a felismerés: ami eddig a repülőgépgyártás volt, az lehet a jövőben a szoftverfejlesztés, hiszen már az amerikai konkurrencia is náluk vásárol.