Nagyon nagy arisztokrata élet folyt itt

– mutatja be az eredetileg is vadászatra használt, a felvételek alapján pazarul berendezett bélmegyeri kastély történetét az Echo Tv . A műsorban az idősebb Mészáros cége, a Hidashát Zrt. által megvásárolt vadászkastélyt irányító Szabó Imre (vagyis Mészáros alkalmazottja)  a természetközeli vadászatot ajánlja azzal, hogy itt nem terepjáróból lövik a vadakat. A régóta helyben vadászók febuárban nyilatkoztak a hvg.hu-nak, ők akkor így látták a Szabó által most természetközelinek nevezett módszert:

 Láttuk, ahogy a tűzoltó autó locsolta tisztára a sáros utat, és műgyepet terítettek le, hogy ne legyen sáros a vadász urak csizmája.

Ráadásul mostani látogatásunkon a helyiek állították, tudják ők azt is, kik szerepelnek (a Mészáros tulajdonában lévő) Echo Tv kisfilmjében, és valahogy nem az jutott eszükbe, hogy igazi vendégek lennének. Az anyag egyébként augusztus 18-án került adásba, amikor elvileg már nem is Mészárosék vadásztársaságának „járna” a vadászati jog. És mégis... De mi történt?

Mi is történt eddig?

Schmidt Andrea

Még februárban írtuk: két évvel ezelőtt három bélmegyeri vadász bíróságon támadta meg, hogy egy 2016. augusztusi földtulajdonosi közgyűlésen, szerintük jogtalanul, „trükkökkel” lényegében a vadászati joguktól fosztották meg őket. Röviden a lényeg az, hogy egy terület vadászati jogáról a földtulajdonosok döntenek, egy erre összehívott közgyűlésen kötnek szerződést erre. Bélmegyeren van egy vadászkastély, amelynek tulajdonosa a Hidashát Zrt., amelyet már évekkel ezelőtt megvásárolta Mészáros Lőrinc, ám a kastély körül nincs földje a cégnek, ott a korábban vadászó társaság tagjainak földjei vannak.  Ezek teszik ki a vadászterület felének 80 százalékát. A másik fele állami tulajdonban van. A vadászok arra számítottak, hogy az addig szokásos módon a saját birtokukon, illetve a vadászterület állami tulajdonú felére elő-haszonbérleti jogot szerezve tovább gyakorolhatják a vadászati jogukat. Ám váratlanul „megpuccsolták” őket, és a vadászati jogot a zsebkendőnyi területtel sem bíró vadásztársaságnak adták, amelynek az elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia. Ezt nem hagyták annyiban a bélmegyeri földtulajdonosok, és a szerintük jogszerűtlenül hozott, őket kizáró határozat megsemmisítését kérték a bíróságtól. Hosszú pereskedés után a Békési Járási Bíróság februárban első fokon, júniusban pedig a Gyulai Törvényszék jogerősen is nekik adott igazat. Így a vadászok elindultak, hogy a területileg illetékes kormányhivatal vadászati hatóságánál rendezzék a vadászati joguk visszaállítását. Ekkor döbbentek meg.

"Csodálkoztunk, hogy a végzés túlment a mi követelésünkön"

„Kibontottuk a vadászati hatóságtól érkezett borítékot, azt hittük, hogy végre megjött a végzés arról, hogy ismét mi vadászhatunk a területen” – idézi fel Lovas Mihály, az egyik vadász a történteket. Aztán gyorsan jött a hideg zuhany. Kiderült, hogy éppen az ellenkezője történik annak, mint amire számítottak. Ugyanis a levélben arról értesítette őket a vadászati hatóság, hogy mások is megtámadták a Mészáros féle társaság jogosultságát, ám ez utóbbiak fellebbeztek, így a hivatal nem vonhatja vissza a még hatályos jogosultságot addig, amíg a fellebbezésről döntés nem születik. A vadászok csak néztek, nem akarják elhinni, hogy a júniusi jogerős bírósági ítélet után még mindig nem vehetik elő a puskájukat, ám Mészáros fiának társasága vidáman lődözheti a vadakat továbbra is.

Schmidt Andrea

A vadászati hatóságtól tudták meg végül a pernyertes vadászok, hogy időközben, előttük titokban, a földtulajdonosi közgyűlés egyik tagja, Szabó Imre a Hidashát – Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság vadászati jogának visszavonását kezdeményezte. Nem félreértés, tehát az a Szabó Imre indította el az eljárásokat, aki az idősebb Mészáros cégének az alkalmazottja, és aki az ifjabb Mészáros vadásztársaságát megszavazta azon a két évvel ezelőtti gyűlésen. Ezt azzal indokolta, hogy időközben tudomására jutott, hogy szabálytalanul hívták össze és tartották meg azt a közgyűlést, ahol a három bélmegyeri vadász által vitatott döntéseket is hozták. A vadászati jog visszavonását és a bírósági keresetet Szabó egy évvel azután nyújtotta be, hogy a kisemmizett vadászok a perüket elindították. Szabó persze az egész közgyűlés semmissé nyilvánítást szeretné elérni, így új közgyűlést kellene tartani, ahol újra lehetne a vadászati jogról is dönteni, így rúghatna ismét labdába, immáron akár jogszerűen is, a Mészáros fiú vadásztársasága.

Csak az érthetőség kedvéért vegyük sorra, hogyan követték egymást az események:

2016 augusztus 12., földtulajdonosi közgyűlés

Erről részletesen írtunk februárban: a 4266 hektáros vadászterület fele állami terület, a másik fele nyolcvan százalékban a régi vadásztársaság, a Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadásztársaság tagjainak tulajdonában van. Ilyenkor általában a többségi magántulajdonosnak van elő-haszonbérleti joga az állami földekre, így abszolút többséggel bírnak, majd a földtulajdonosi közösség velük köt szerződést a vadgazdálkodásra. A két évvel ezelőtti gyűlésen, bár a meghirdetett napirendek között nem is szerepelt, a földek többségét tulajdonlók elő haszonbérletből való kizárásáról döntöttek, majd a szinte semmi területet nem birtokló tagságú Hidashát- Bélmegyer Vadgazdálkodási Társasággal (Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága) kötöttek szerződést, zömében szabálytalan meghatalmazásokkal szavaztak a jelenlévők.

2016.augusztus 24.

A korábban vadászati jogot gyakorló Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadásztársaságának három tagja bíróságon megtámadja az előbbi határozatot.

Schmidt Andrea

2017. március 1.

A vadászati törvény értelmében hatályba lép az új vadászati jog, magyarul a hatóság is jóváhagyja a Mészáros féle társaság vadászati jogát. Tehetik ezt úgy, hogy a per nagyon lassan halad, abban nincs még döntés.

2017. szeptember

A hónap elején, tehát egy évvel később, hogy a három vadász pert indított, Szabó Imre, az egyik 20-30 hektárral bíró tulajdonos is kifogást nyújt be, és a vadászati hatóságtól Mészárosék jogának visszavonását kéri, a Békési Járásbírósághoz pedig az egész közgyűlés semmissé nyilvánításáért nyújt be keresetet azzal, hogy a három vadász perének irataiba betekintve jött rá, hogy mennyi szabálytalanság történt a szóban forgó közgyűlésen. Ezekről a jogi lépésekről nem tudott senki. Ennek eredményeként egyébként az ifjabb Mészáros társasága vadászati jogának törléséről már született határozat, ami azért nem emelkedett jogerőre, mert azt a társaság megfellebbezte.

Szabó benyújtott keresetében lényegében felsorolja azokat a szabálytalanságokat, amelyek Lovasék perének bizonyítási eljárásában derültek ki, így még az is bekerült az irományba, hogy Szabó Imre maga sem rendelkezett az ominózus közgyűlésen hitelt érdemlő meghatalmazással. Különös, hogy akkor, amikor ott ült személyesen a közgyűlésen, és megszavazta a saját édesapja, mostanra általa is szabálytalannak gondolt meghatalmazásával a napirendi pontokat, mindez nem tűnt fel neki. Csak egy évvel „kapott észbe”, amikor Mészáros Lőrinc fia társaságának bedőlni látszott már a vadászati jogosultsága.

Van egy fura láncszem is

Az eredeti, a közgyűlést megtámadók vadásztársaságának elnöke eleinte a pereskedők mellé állt, bár a perbe nem lépett be. Amikor februárban a településen jártunk, a vadászok között az elnök is ott ült, bár kérte, hogy ne szerepeljen neve a cikkben. Úgy tűnik, valahogy ráérzett arra, hogy Mészárosék mellett akár nagyobb is lehet a pálya. Még áprilisban írtunk arról, hogy váratlanul közös céget alapított Kovács János, a pereskedő vadásztársaság elnöke (aki mellesleg Bélmegyer polgármestere is) Mészáros Lőrinccel, ráadásul, a Fehérhát Ökoland Kft. székhelye a bélmegyeri vadászkastélyban van bejegyezve. Semmi nem történik ok nélkül, ezt persze eddig is tudtuk, de a fent részletezett jogi csűrcsavarról eddig nem volt információnk. Nézzük tehát innen a helyzetet: Kovács Jánosnak több száz hektár van a tulajdonában, amit apportként bevihetett a közös cégbe, így nem lenne meglepetés, ha egy esetlegesen újra összehívott közgyűlésen már Mészárosék mellett voksolna, ezzel feléjük billentve a mérleg nyelvét. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a bíróság a Mészáros Lőrinc cégében, a Hidashát Zrt. vadászati ágazat vezetői posztját betöltő Szabó Imrének ad igazat.

hvg.hu

Mindenáron és minden kell Mészároséknak

Így indult be Bélmegyeren is a NER. Azért persze még vannak kérdések, mint például az is, hogy a vadászati hatóság számára van-e olyan körülmény, ami jogszerűen felülírhatja a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletét, amivel kapcsolatosan a bíró azt is közölte, hogy fellebbezésnek helye nincs. Illetve az is kérdéses, hogy a bíróságon mennyire veszik azt figyelembe, hogy a keresetet benyújtó Szabó Imre maga is jelen volt a közgyűlésen, amelyet most minden ízében szabálytalannak nevezett, sőt ott az általa szintén szabálytalannak nevezett meghatalmazással szavazott is.

Mindeközben persze lenne hol vadásznia, vadásztatnia az ifjabb Mészáros Lőrincnek, hiszen Fejér megyében, a család fő bázisán is van egy vadászterületük, ott a Vál-Völgyi Vadásztársaság elnöki posztját tölti be.