Megadták a módját a rendkívüli bejelentésnek a Magyar Nemzeti Bankban (MNB): a kapun belépve névre szóló, aranyozott szegélyű, Arany Könyvet kapott minden újságíró, mellé aranyrúd alakú dobozba csomagolt csokoládé járt, nemzeti színű szalaggal átkötve. Meghívták – többek között - Hegedüs Évát, a Gránitbank, Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, Balog Ádám, MKB-vezért és Patai Mihályt a Bankszövetségtől. És kivétel nélkül minden tagja megjelent a jegybank monetáris tanácsának, szigorúan aranyszínű nyakkendőben. A sorból - nőként - Parragh Bianka lógott ki, valamint Matolcsy György, aki mintás nyakkendőt kötött. Az MNB-ben azt ünnepelték, hogy a jegybank tízszeresére, 31,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.

„Minket kincses nemzetnek tartottak, igaz, nem mostanában” – kezdte bejelentését Matolcsy György. A jegybankelnök felidézte, hogy nagyjából egy éve Orbán Viktor miniszterelnök kérte a nemzeti bank vezetését arra, gondolja át az ország aranystratégiáját. Ennek első lépése volt, hogy idén, márciusban visszakerült az országon belülre Magyarország aranytartaléka. A három tonna, 33 milliárd forintot érő aranyat korábban Londonban őrizték. Matolcsy György akkor úgy nyilatkozott, az aranytartalék országon belüli birtoklása tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.

Most is hasonló érveket hozott:

• a biztonságot,
• az alacsonyabb kockázatot,
• a nemzeti öntudat erősítését emlegette.

Szerinte azzal, hogy az MNB megtízszerezte aranytartalékát,

Magyarország sereghajtóból középre ugrott a világ aranytérképén.

Nagy Márton, MNB-alelnök arról beszélt, hogy a világ jegybankjai általában két okból vesznek aranyat:

1. erősíteni szeretnék a bizalmat,
2. keresni szeretnének az ügyleten.

Állította, az MNB-t az első pont motiválta. Megemlítette azt is, hogy míg több ország az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-ben vagy az angol jegybankban tartja aranytartalékát, addig Magyarország fontosnak tartotta, hogy valamennyi aranyrudat hazahozza.

Az egyes országok eltérő befektetési stratégiát képviselnek a devizatartalék aranyban tartott részével kapcsolatban. Kína például a 2008-as gazdasági válság óta kifejezetten felhalmozza az aranyat, akárcsak Oroszország, 2 ezer tonnára emelték tartalékukat. Valamiért szeretnék megelőzni a világelső Egyesült Államokat, amelynek a legtöbb aranytartaléka van a világon: 8 ezer tonna körüli. Második a sorban a Nemzetközi Valutaalap, Franciaország és Németország követi, utóbbinak majd 3400 tonnája van.

A közép-kelet európai országok közül a legtöbb arany már nem a román, hanem a lengyel jegybankban van. Érdekesség, hogy Horvátországnak egyáltalán nincs aranytartaléka, Csehországnak pedig csak elenyésző.

Nyugodtan alszunk

– utalt most Fömötör Barna, az MNB főigazgatója arra, hogy az újonnan vett aranytömbök már Magyarországon, a legszigorúbban őrzött épületben vannak. A pontos helyszínt nem árulta el. Az aranyrudakról is csak annyit lehet tudni, hogy  

• légi úton hozták őket az országba,
• az MNB munkatársai kísérték,
• egy tömb 12,5 kiló, 23 centi hosszú, 8 centi széles és 4 centi magas.

Fömötör Barna szerint 1 aranyrúd súlya éppen annyi, mint 1,5 karton ásványvízé.

Magyarország összesen 2300 darab aranytömböt vett, még október elején. Hogy mennyiért, nem árulták el. A Portfolio.hu számolta ki, hogy a hónap eleje óta 1190 és 1230 dollár között ingadozott az arany unciánkénti árfolyama, ami azt jelenti, hogy másfél éves mélypont körüli áron vehetett aranyat az MNB. A hivatalos statisztikában még 100 millió euró értékű aranytartalék szerepel, valószínűleg az októberi adatban jelenik majd meg a megnövekedett aranytartalék, és akkor derül ki az is, hogy melyik másik eszköz kárára növelték az arany részarányát 4,4 százalékra a nemzetközi tartalékon belül.

Aranytartalék-történelem

A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékokat. Ennek mennyisége a II. világháborúig folyamatosan emelkedett. 1945 januárjában nagyjából 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt vitt az MNB az aranyvonatokkal a felső-ausztriai kisvárosba, Spital am Pyhrnbe.

A hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amiből 1989-re 50 tonna maradt. A nyolcvanas évek végén döntöttek arról, a jegybank aranykészletét a minimális szintre, 10 tonnára csökkentik. Később még kevesebb, 3 tonna lett. A rendszerváltás idején az aranyért kapott devizát pedig biztonságosabbnak tartott és magas hozammal kecsegtetett külföldi állampapírokba fektették. A 2008-as pénzügyi világválság azonban alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását.

Kivéve a magyarországiét. Több mint egy éve például az MNB aranytartaléka egészen a nullára apadt. Akkor a HVG-nek a jegybank pénzügyeinek ismerői úgy kommentálták ezt: „akár van belőle, akár nincs, az aranynak már nem lehet megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítani a jegybanki tartalékok között”. Az MNB pedig egy sajtóközleményben magyarázta el, kiknek van szükségük arra, hogy több devizát, köztük aranyat tartalékoljanak: a sérülékenyebb országoknak.

Amikor az arany eltűnt a devizatartalékok mérlegéből, a bonyolult jegybanki magyarázatokból a HVG azt olvasta ki: az MNB nem szabadult meg az aranytól, hanem kétlépcsős csereügyletet kötött rá. Vagyis úgy adta el, hogy később előre meghatározott árfolyamon vissza is veszi. Az érte kapott devizát pedig olyasmibe fektette, amitől biztos hasznot remélt. De hogy pontosan mibe, az titok volt.