Az EP vitáján részt vett Klaus Johannis román államfő, aki a maga részéről elszántan támogatta a korrupcióellenes ügyészség működését, de a kormány rákényszerítette arra, hogy leváltsa Laura Codruta-Kövesit, aki hatékonyan harcolt a Romániát átszövő korrupciós hálózatok ellen. Mind az Európai Unió, mind pedig az Egyesült Államok aktívan támogatta az ügyésznő munkáját, mellyel minisztereket is rács mögé juttatott korrupció miatt.

Csakhogy maga az ország erős embere is komolyan gyanúsítható korrupcióval. Liviu Dragnea, akit választási csalás miatt jogerősen elítéltek, nem lehet kormányfő, de a háttérből ő mozgatja a szálakat. Szűkebb pátriájában, Teleorman megyében több korrupciós vizsgálat is folyt ellene. Ezek leállítására minden megtett, és végül sikerült hosszas politikai küzdelem után elérnie az ügyésznő menesztését, noha ezt mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok, mind pedig Klaus Johannis elnök ellenezte. Erre célzott Jean-Claude Juncker, amikor sürgette az Európai Parlament előtt a korrupcióellenes küzdelem folytatását. A brüsszeli Politico szerint Jean-Claude Juncker azt sem rejtette véka alá, a Bizottság attól tart, hogy Románia Magyarország és Lengyelország útját követve csorbítja a törvények hatalmát.

A törvényesség betartását mindennél fontosabbnak tekintjük – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker a brüsszeli bizottság nevében. Egyértelművé tette, e nélkül Románia nem léphet be a schengeni övezetbe, mely polgárainak sokkal szabadabb mozgási lehetőséget biztosít. Jövő januártól Románia lesz az Európai Unió soros elnöke, ezért Bukarestben erőteljesen forszírozzák a bekerülést. Hivatkoznak Románia jó gazdasági eredményeire, melyek lehetővé tették az életszínvonal jelentős javulását.

Az Európai Unió két legszegényebb államát, Romániát és Bulgáriát azért nem vették fel a schengeni egyezmény tagjai közé, mert a fejlettebb uniós államok attól tartottak, hogy elárasztják őket az illegális munkavállalók ebből a két országból. Románia így is az Európai Unió egyik legnagyobb munkaerő exportálójának számít, több mint négymillióan élnek és dolgoznak a helyi polgárok közül külföldön. Nemrég külföldön dolgozó románok tüntettek Bukarestben a korrupció ellen. A külföldi sajtó is nagy figyelmet szentelt az eseménynek: „Nem szívesen élek külföldön, de itthon az 500 eurós munkabérből nem tudok megélni” – nyilatkoztak a tüntetés résztvevői közül többen a Deutsche Welle német közszolgálati portálnak Bukarestben.