A 2017-es adatok azt mutatják, hogy az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő: bármelyik réteget is nézzük, visszacsúsztunk a bérlistán-írja elemző cikkében a Magyar Hang. A lap az adatokról megkérdezte Róna Péter közgazdászt.

"Nem is lehet ezen csodálkozni a gazdasági folyamatok alapján. A forint 310 körüli korábbi euróárfolyama 320 forint fölé gyengült, ami a napi árfolyam függvényében 3-4 százalékos veszteség. Ez az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar keresetek európai értékét. A másik pedig, hogy a magyarországi – ma már négy százalék körüli – infláció igencsak meghaladja a pénzromlás – 1,5-2 százalékos – európai szintjét" – értékelte az adatokat a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.

"Összességében elmondható, s a mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé. Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest. Vagyis jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények" – tette hozzá.

Az MNB szerint nem jól hasonlították össze a G7 újságírói a magyar béreket az európaiakkal, de az újságírók kitartanak az álláspontjuk mellett. A Magyar Hang  mostani elemzése is a G7 számait használta, ezért felidézzük a csörtét. 

A G7 gazdasági portál alapján a hvg.hu-n még január elején számoltunk be arról, hogy bár nőttek a bérek Magyarországon, európai összehasonlítást nézve valójában viszont visszaesett a magyar fizetések helyzete. A Magyar Nemzeti Bank  szintén a G7-en vette védelmébe a magyar béreket az elemzői által írt cikkben, az MNB számításai szerint ugyanis "a hazai bérnövekedés 2017-ben az európai élmezőnyhöz tartozott, és az MNB várakozásai szerint a jövedelmek felzárkózása 2018-ban is folytatódott".

A jegybank elemzői azt írják, a G7 cikkének fő állítása téves volt, "ennek oka az adatbázis nem megfelelő kezelése", majd hozzáteszik, hogy "a két számjegyű hazai bérnövekedést és a romló relatív jövedelmi helyzetet együtt olvasva már elsőre is lehet olyan érzésünk, hogy hiba csúszott az értékelésbe".

A G7 újságíróinak elemzésével kapcsolatban az MNB-elemzők elsősorban azt kifogásolják, hogy alapból nehéz összehasonlítani az egyes európai országok jövedelmi helyzetét, ugyanis míg számos országban adminisztratív adatbázisok alapján mérik a jövedelmi helyzetet, addig többek között Magyarországon nem ez a helyzet, itt mintavételes felmérést használnak, vagyis egyszerűen megkérdezik az állampolgárokat, hogy mennyit keresnek, ami akár torzíthat is a statisztikákon, és az MNB szerint alábecsülheti a valós jövedelmi helyzetet.

"Egy hiányos hazai jövedelemeloszlás kerül összehasonlításra teljes – részletes adatokat tartalmazó – jövedelemeloszlásokkal, ami a hazai adatok esetében relatíve kedvezőtlenebb helyzetet eredményezhet" – vélik az MNB elemzői, akik szerint azért sem lehet összehasonlítani rendesen a magyar adatokat az európaiakkal, mert más jövedelemtípusokról van szó, a magán-nyugdíjrendszerhez történő hozzájárulások, a bérbeadásból származó jövedelmek, a kamat-, részesedés- és osztalékjövedelmek, valamint a vállalkozói jövedelmek eltéréseket okozhatnak az összehasonlításban.

Az MNB-elemzők szerint emellett az éveket érintően is tévedtek a G7 újságírói, mert az Eurostat adatbázisában közölt információk vonatkozási időszaka mindig a megelőző év, így a 2017-es év alatt megjelenő adatok vonatkozási ideje 2016 – vagyis bár 2017-ben jelentősen nőttek a magyar bérek, az Eurostat adatai között ez még nem is szerepel, viszont arra lehet számítani, hogy – az amúgy ugye problémás – európai összevetésben is javulni fog a jövedelmi helyzet.

A G7 újságírói rögtön válaszoltak is a jegybanki elemzők cikkére, amelyben kitértek arra, hogy a cikksorozatukban egyébként részletesen kifejtették a módszertanukat, és bár valóban vannak összehasonlítási problémák, de mindennek ellenére az európai statisztikai hivatal összevethetőnek gondolja az adatokat egymással. Azt elismerik, hogy pontosabb lett volna “az Eurostat szerint 2017-re vonatkozó” kifejezést használni, de mint írják: "Ugyanakkor a következtetésünk továbbra is áll: a rendelkezésre álló legjobb adatbázis legfrissebb adatai szerint egyelőre nem látni, hogy Magyarország különböző jövedelmi rétegei európai összevetésben feljebb léptek volna az utóbbi években indult béremelkedési hullámban. Önmagában az, hogy milyen ütemben emelkednek az átlagos reálbérek a különböző országokban, még nem magyaráz meg mindent a különböző jövedelmi rétegek egymáshoz viszonyított mozgásából, márpedig a mi cikkünk ez utóbbi kérdést igyekezett megválaszolni.".