Hitelbírálat nélkül is fel lehet venni a kormány új, államilag támogatott hitelét – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. Mint mondta, ahhoz, hogy a fiatal házasok gyerekvállalási támogatását felvehesse valaki, annyira lesz szükség, hogy a hitelfelvevők ne legyenek rajta a BAR-listán, és megfeleljenek a kormány által meghatározott feltételeknek. Ez pedig alapjaiban változtathatja meg a magyarországi lakáshitelezést, de azok is megérezhetik, akiknek eszükbe sem jutna hitelt felvenni.

A bankok eddig nem kommentálták a terveket, nem véletlenül. Ahogy egy névtelenséget kérő banki forrásunk mondta: amíg teljes definíció nincs, jogszabálytervezetet pedig nem láttak, addig a banki szakemberek is csak annyit mondhatnak, megnéznék a részleteket. De ilyenről egyelőre még nincs szó.

"Be nem látható következményei lennének annak, ha bárki megkaphatná a 10 millió forintos támogatást, aki igazolja, hogy nem BAR-listás" – röviden így foglalta össze egy banki szakértő forrásunk az eddigi bejelentések lehetséges hatásait. A főbb problémákat négy csoportra lehet osztani szerinte.

1. Ki vállalja a hitelkockázatot?

„Borzasztóan fontos”, hogy ebben a konstrukcióban is van egy hitelkockázat – magyarázta. Egy ilyen hitel kezelésének a terhét a bankok csakis akkor veszik a nyakukba, ha az állam vállalja a kockázatot. Mivel a bankok nem nézhetik meg, mennyire lehetnek biztosak abban, hogy a hitelt felvevő évek múlva vissza fogja-e fizetni a tartozását, szinte biztos, hogy csakis azzal a feltétellel adnak ki pénzt, hogy ha az adós nem törleszt, akkor fizessen helyette az állam. Ez pedig azt jelentené, hogy a költségvetés viselné a visszafizetés kockázatát – tehát azoknak a pénzéből is, akik nem vesznek fel hitelt.

Fazekas István

2. Könnyedén lehetne trükközni a hitelekkel

Ha valaki csak egy bizonyos mértékig hitelképes, akkor egyszerű helyzetbe kerülne – magyarázta forrásunk. Előbb fel kellene vennie egy normál banki hitelt, olyan összegben, amilyenben a bank szabályai szerint megteheti, majd ezután még felvehetné az állami hitelt. Ez ugyan törvényes volna, de „totálisan megborítaná a fogyasztói magatartás a szabályozói szándékot”.

3. Mi lesz a pénzügyi fegyelemmel?

Az, ha az eddiginél sokkal könnyebben lehetne hitelhez jutni, felelőtlen hitelfelvételhez vezetne. Márpedig a szakértő nagyon finom megfogalmazása szerint is „nem tesz jót a pénzügyi viselkedésnek, ha feltételmentesen szórunk ki az ablakon tízmilliós hiteleket”.

4. Szembemegy azzal, ahogyan az MNB viselkedett az elmúlt években

A tíz évvel ezelőtti gazdasági válság egyik legfőbb tanulsága az volt: nem szabad olyan hitelt felvenni, amelynek a törlesztőrészleteit épp csak ki tudja gazdálkodni az ember, mert a munkahely elvesztése vagy a kamat megemelkedése katasztrofális eredménnyel járhat. Már az elmúlt néhány évben is komolyan vették az adósságfék-szabályokat, tavaly októbertől pedig minden korábbinál szigorúbb lett a rendszer. Röviden a lényeg annyi: változó kamatozású lakáshitelt csak úgy lehet felvenni, ha az igazolt jövedelem 25 százalékánál nem többet kell törleszteni havonta; ha legalább 5 évig fix a kamatozás, akkor a jövedelem 35 százalékáig vállalható törlesztés, ha pedig 10 évig fix a kamat, akkor a jövedelem feléig elmehet a törlesztőrészlet.

Az MNB gyakran vizsgálódik, és szigorúan megbünteti azokat a bankokat, amelyek a törvényesnél könnyebben adtak hitelt. Legutóbb épp kedden bírságolták meg a Magyar Cetelem Bankot ezért, de tavaly megtörtént az is, hogy hét bankot és takarékot büntettek meg egyszerre 56 millió forintra. Ha nem kell vizsgálni, hogy az ember képes lesz-e törleszteni a hitelét, amikor rosszabbra fordulnak az életkörülményei, akkor „szembemegyünk az intézményi környezettel, amely az adósságválság elkerülését szolgálja” – magyarázta a banki szakértő.

Ráadásul az MNB azt is szigorúan vizsgálta mostanában több banknál is, hogy a lakáshitel felvételéhez szükséges 20 százalék önerőt ugye nem fedezet nélküli személyi kölcsönből teremtik-e elő. A kormány új hitele azonban önerő is lehet, ez pedig szembemegy mindazzal, amit az MNB mostanában tett.

Az állam azt – a mostani törvények szerint legalábbis – egészen biztosan nem mondhatja, hogy a bankoknak kötelességük kiadni ezt a fajta hitelt. Egy magántulajdonú bankot nem kötelezhet az állam arra, hogy egy törvényben előírt célra adjon pénzt, ráadásul a hitelkockázat kezelése szempontjából az állami tulajdonrésszel bíró bankok is ugyanúgy viselkedtek, mint a többi – fogalmazott a szakértő. A bankok már a csoknál is eldönthették, hogy folyósítják-e a támogatást, van is olyan pénzintézet, amely nem foglalkozik ezzel a termékkel. Főleg azért, mert már beérkeztek a bankokhoz az első megkeresések az ügyfelektől, akik a csok miatt vállaltak három gyereket, majd nem sokkal később elváltak. Pedig ott a bankok még szigorúan vizsgálhatták, vizsgálták is, hogy kiknek adnak bemondásra hitelt a csok mellé a még meg nem született gyerekek után.

Mindez még kockázatosabbnak tűnik, ha hozzátesszük: az MNB tavaly megrendelt egy felmérést, amely szerint a magyar hitelfelvevők 15 százaléka megcsúszhat a törlesztőrészletekkel, ha a háztartás pénzügyi helyzetét egy hirtelen sokk éri. Rajtuk kívül van pedig egy olyan csoport is – a hitelt felvevő háztartások 12,3 százaléka –, amely az anyagi helyzete alapján most nem számít ugyan sérülékenynek, de annyira közel esik ennek a határához, és annyira gyenge a pénzügyi tudatossága, hogy könnyen veszélybe kerülhet.