szerző:
Sztojcsev Iván

Furcsa mellékhatása lett a tao-támogatások rendszerének a sportban: több pénzt ígérnek az egyesületeknek, mint amennyit tisztességesen el tudnak költeni, de senki nem ugrik el az ingyenpénz elől. Ráadásul az építőipari drágulás miatt sok kis csapat beruházásai kerülhetnek bajba.

Sikerrel lobbiztak a sportszövetségek Orbán Viktornál: nem csökken a tao-támogatásként jóváhagyható összeg, hiába tervezte ezt a kormány. Roskó Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója február elején beszélt a Világgazdaságnak arról, hogy tárgyalnak a miniszterelnökkel, vonja vissza azt a tavaly decemberi kormányrendeletet, amely szerint 125 helyett idén 40, jövőre 60 milliárd forint tao-támogatást lehetett volna jóváhagyni. Egy hét telt el, és már meg is változtatták a rendeletet, újra 125 milliárd forintot lehet megítélni évente.

Pedig annak, hogy csökkenteni akarta a kormány az összeget, egészen racionális oka van – és nem az, hogy rájöttek volna, nem érdemes annyi közpénzt a sportba önteni. A tao-támogatások rendszerére rálátó forrásaink szerint egyszerűen arról van szó:

annyira sok pénzt kell elkölteni, hogy képtelenség tartani a tempót.

De ezt maga Orbán Viktor is így gondolja. A miniszterelnök is beszélt egy pénzügyminisztériumi beszámolóról, amely szerint 300 milliárd forint megítélt, de meg nem valósított tao-beruházás van a magyar gazdaságban, ebből kellene minél többet befejezni a következő egy-két évben.

©

Mivel eddig sehol máshol nem volt nyoma annak, hogy ekkora összegben lennének készületlen tao-projektek, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és az MLSZ-t:

  • Milyen adatok alapján jön ki ez a 300 milliárdos szám?
  • Pontosan milyen projektekről van szó?
  • Reális-e a veszély, hogy lesznek beruházások, amelyeket nem tudnak befejezni, vagy csak jelentős csúszással?

A minisztériumtól választ mindeddig nem kaptunk, az MLSZ pedig annyit közölt: ez az adat nem hozzájuk köthető, hanem a kormányhoz. Olyan emberekkel azonban tudtunk beszélni, akik rálátnak a tao-rendszer működésére, és az ő véleményük az: valóban lehetnek olyan beruházások, amelyeket le kell fújni vagy elhalasztani, ráadásul valószínűleg azok bukhatnak nagyot, akik nem trükközni akarnak a taóval. Azt, hogy a 300 milliárd forintos becslés reális-e, nem tudták megmondani.

Hogy megértsük, pontosan miről van szó, érdemes átnézni, hogyan is történik pontosan a tao-pénzek elosztása. A rendszer a következőképp működik:

1. A sportszervezet bead a saját szövetségéhez (tehát például egy futballklub az MLSZ-hez) egy sportfejlesztési programot. Ebben leírja, a következő évben milyen fejlesztéseket szeretne, és ehhez mennyi pénz kell neki. Azt kell vállalnia, hogy legalább 10 százalék önrészt betesz.

2. A szövetség elbírálja az igényt. Csányi Sándor nemrég az Indexnek azt nyilatkozta: az MLSZ-hez a tao-rendszer bevezetése óta 443 milliárd forint igény érkezett be, ebből 202 milliárdot engedélyeztek, 241 milliárdot elutasítottak.

©

3. Ha elfogadják a programot, a klub támogatót keres. Egy olyan köztartozás nélküli gazdasági társaságot kell találni, amely az előző évben nyereséges volt, hiszen csak így tud adózni. A támogatásról szerződést kötnek, a klub beadja a támogatási igazolási igényét a szövetségnek, az kiállítja az igazolást, majd a támogató cég átutalja a tao-pénzt.

4. Azt, hogy a pénzt szabályosan használták-e fel, a kisebb projekteknél a szövetség, a 300 millió forint felettieknél az Emmi ellenőrzi. Az Mfor összesítése szerint a fociban 2011 és 2017 között 228 milliárd forintból 2,2 milliárd felhasználásánál állapítottak meg szabálytalanságot, a vízilabdánál 556, a kosárlabdánál 507, a kézilabdánál 458, a jégkorongnál 101 millió forint felhasználása volt problémás. Ezeket az összegeket vissza kellett fizetni.

Ha egy pillanatra úgy teszünk, mintha nem volna korrupciós kockázat, akkor is látjuk, mi az alapvető probléma ezzel a rendszerrel

– magyarázta egyik forrásunk. A klubokat gyakorlatilag rákényszerítik arra, hogy minél több támogatásra pályázzanak, hiszen „senki nem fog elugrani az ingyenpénz elől”, különösen akkor nem, ha a közvetlen riválisaik felveszik a támogatást. Így aztán elkészítik a pályázatot új edzőpályákra, sportcsarnokra, vagy kisebb klubok egy-egy edzőterem megépítésére – majd nem találnak senkit, aki megépítené azt időre vagy a meglévő keretből.

A szakemberek már nem is csodálkoznak az olyan példákon, mint mondjuk az újpesti jégcsarnoké, amelyről nemrég kiderült, hogy Mészáros Lőrinc cége 215 százalékkal drágábban építi, mint ahogy eredetileg tervezték. Még csak brutális túlárazásokra sincs szükség egy ilyen extrém adathoz, az építőipari árak úgy elszabadultak, hogy sok beruházást lehetetlen azon az áron elkészíteni, mint amivel tervezték.

©

De még ha találnak is rájuk pluszpénzt, akkor sem lesz több munkás, akit éppen be lehetne fogni dolgozni.

Aki olvasott arról, hogy mi a baj a Modern Városok Programmal, annak ismerősek lehetnek ezek az érvek – gyakorlatilag pontosan ugyanilyen megfontolással sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit. Erről írta nemrég a kormánykritikussággal aligha vádolható Cser-Palkovics András azt: „az emberek pénzét csak felelősen lehet elkölteni, megálljt kell parancsolni az elszabadult beruházási költségeknek”.

Ráadásul a legnagyobb vesztesek épp azok lehetnek, akik nem trükközni akarnak a taóval – magyarázták a hozzáértők. Mivel a tao-támogatásokat az infrastruktúra fejlesztése – és idén januártól a stadionüzemeltetés – mellett a gyerekekkel foglalkozó stáb fizetésére is el lehet költeni, nem kevés klub ad erős okot a gyanúra, hogy a felnőtt csapat mellett dolgozó szakmai stábot az utánpótlás-csapatokhoz jelentik be, és így a tao-pénzből állják a fizetésüket. (Nem véletlen, hogy így kell fogalmazni: bizonyítani nem sikerült eddig azt, hogy trükköznének bárhol is, de ahol az U14-es csapat heti három edzését papíron öt edző tartja, vagy épp egy edző napi 16 órát dolgozik, ott azért valami gyanús.) Az ilyen klubok ez után is el fogják tudni költeni a tao-pénzeket, hiszen nem az építkezések elszálló árait kell kigazdálkodniuk. Ahol viszont egy-egy edzőpályát vagy konditermet próbálnának felépíteni, ott nagy lehet a baj.

A sportolók számával sincs minden rendben

A tao-rendszer furcsa mellékhatása az is, hogy a klubok rákényszerülnek arra, hogy minél több gyerek játsszon náluk, minimum papíron, hiszen több játékos után több pénzt lehet igényelni. Ebből aztán kijönnek olyan adatok, hogy hivatalosan a 4 és 14 év közötti magyar fiúk harmada igazolt vagy regisztrált focista, néhány megyében 40 százalék fölötti az arány, de a röplabdázók száma is hirtelen megduplázódott, miután ez is bekerült az olyan sportágak közé, amire lehet tao-pénzt adni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hajánál fogva rángattak egy nőt a 83-as főúton

Hajánál fogva rángattak egy nőt a 83-as főúton

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

Pikó András üzent a fideszesek mellett kampányoló kerületi lap volt főszerkesztőjének

Pikó András üzent a fideszesek mellett kampányoló kerületi lap volt főszerkesztőjének

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból