Már-már elfelejtettük az idei télig, hogy Magyarországon lehet sztrájkolni is. Nem véletlenül: már 1990 és 2010 között sem erőltették nagyon a munkavállalók a sztrájkokat, 2010-ben pedig a Fidesz nagyrészt hatástalanította a szakszervezetek fegyverét. Amint azt a HVG bemutatta, főként a közlekedésben lehetetlenültek el a sztrájkok ebben az évtizedben, de a termelő cégeknél is csak egész kivételes helyzetekben szüntették be a dolgozók a munkát.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet sztrájkkal szimpatizálók a győri Audi Hungaria Zrt. a kerítésén kívül 2019. január 29-én

Reviczky Zsolt

Aztán jött az Audi sztrájkja, és valami megváltozott. Egyre több dolgozó lép be a szakszervezetekbe, bár azért a munkavállalóknak még mindig csak 10 százaléka tagja valamilyen dolgozói érdekképviseletnek. Állítólag volt olyan cég is, ahol a dolgozók azonnal sztrájkba akartak lépni az audisok sikerét látva, úgy kellett elmagyarázni nekik, hogy a törvény szerint nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni a munkával. De van-e valóban eredménye a sztrájknak és a sztrájkfenyegetéseknek?

Ahol bejött a sztrájk

A győri Audi dolgozóinak sztrájkja tankönyvi példája lehetne annak, hogyan kell sikerre vinni egy munkabeszüntetést. A szakszervezet éveken át tudatosan növelte a létszámát, reális célokat tűzött ki a bértárgyalásokon, és amikor nem bólintott rá a cégvezetés a követeléseikre, akkor a dolgozók jelentős részét rá lehetett venni, hogy leálljanak a munkával. A sztrájk végig törvényesen zajlott, és úgy hagyták félbe a munkát, hogy az a teljes cégcsoportnak fájjon. Az Audi végül engedett: 10 helyett 18 százalékkal emeli idén a béreket, a cafeteriát pedig 300 helyett 400 ezer forinttal emeli.

Ahol a sztrájkfenyegetés is elég volt

Gyöngyösön a Boschnál hatott az Audi példája: a szakszervezet azzal büszkélkedett el, hogy a cég vezetői gyakorlatilag minden követelésüket elfogadták. "Vastagon két számjegyű" béremelés, a cafeteria-rendszer változatlanul hagyása és a lojalitási bónusz bevezetése a végeredmény. A szakszervezet elnöke erről azt mondta,

a Bosch reálisan látja a viszonyokat, tisztában van vele, hogy a munkabeszüntetésnél olcsóbb a tárgyalás. Az előbbit kipróbálni valójában senkinek sem érdeke.

A székesfehérvári Denso dolgozói és vezetői február végén jutottak kompromisszumra: a szakszervezet 20,2 százalékos béremelést kért, a cégvezetés 5,5 százalékot ajánlott, ebből lett 14,7 százalék a végén. Hogy pontosan mi történt a nagy autógyárakat kiszolgáló cégnél, az a falakon belül marad. A Napi.hu arról írt, hogy maga a szakszervezet csillapította le a dolgozói kedélyeket, és elég volt az Audi-sztrájk után arra rámutatni, micsoda károkat okozna a termelés leállása, a cég pedig napokkal később úgy reagált a cikkre: nem is volt sztrájkhelyzet, sem kényszer, mindkét oldal kompromisszumkész volt.

Ahol munkabeszüntetés helyett tárgyaltak

A kecskeméti Mercedes-gyárban még 2018 végén állapodtak meg a szakszervezetek és a cég vezetői. A kétéves bérmegállapodás szerint az eredetileg tervezett 13 helyett idén 22, jövőre 13 százalékos béremelés jön.

Stiller Ákos

Az esztergomi Suzuki-gyárban kanyargósabb úton jutottak el egyezségig. Ott a cég ellen munkaügyi pert is indított egy dolgozó, akit kirúgtak, miután kiderült, hogy szakszervezeti titkár szeretne lenni. Végül abban maradtak a tárgyaló felek, hogy az alapbér 18 százalékkal nő, és emelkednek a bónuszok is.

Ahol egyelőre nincs siker

Az még kérdés, hogy mi lesz a paksi sztrájk végeredménye, mindenesetre egy sikeres figyelmeztető munkabeszüntetést ott is megtartottak. Az atomerőmű fegyveres őrsége 35 dolgozóból áll, ők kivétel nélkül mind aláírták a nyilatkozatot a múlt szombati figyelmeztető sztrájkban való részvételről. A cégvezetés – amely méltánytalannak és túlzónak tartja a követeléseket – kiszervezné az erőmű őrzési feladatait, a szakszervezetek viszont a juttatásaik miatt aggódnak. Hogy a figyelmeztető sztrájk után hogyan folytatnák a nyomásgyakorlást, az még nem dőlt el.

Győrben nem csak az Audi dolgozói sztrájkoltak: a Tesco bérszámfejtői is beszüntették a munkát. A sztrájk oka az volt, hogy a cég a bérszámfejtési feladatokat elviszi Győrből az újonnan felállított budapesti központba. A cég azt ajánlotta, hogy az érintett dolgozók távozásáig másfélszeres alapbért adnak, a szakszervezet viszont az alapbér duplázását követelte. Így aztán februárban arra a napra, amikor el kellett volna utalni a fizetéseket a cég 17 500 dolgozójának, leállt a munka, és még a kormányhivatal ellenőrei is megjelentek. A cégvezetés azonban gondoskodott arról, hogy egy nappal korábban elutalják a fizetéseket.

Fülöp Máté

A miskolci Sega Hungary Kft.-nél a sztrájkoló dolgozókat egy raklapokkal körülvett területre terelték a szakszervezetek szerint, igaz, nem is sokan álltak be sztrájkolni. A dolgozók 12,5 százalékos béremelést szerettek volna, vagy legalább 200 forintos órabérnövekedést, de a cég azt közölte: ennyit nem tud adni.

A Hankooknál pedig durvul a helyzet: Rácalmáson a szakszervezet azt állítja, a cégvezetés komoly nyomást próbál gyakorolni a sztrájkot tervező dolgozókra. A közleményük szerint több dolgozó jelezte, hogy kiköltöztetéssel fenyegetik a munkásszállón lakókat. Az üzengetéssel amúgy megpróbálkoztak Győrben az Audinál is, ott nem sok sikerrel hirdették a munkahelyi monitorokon, hogy nem éri meg sztrájkolni.

A Metro dolgozói még nem jutottak egyezségre a cég vezetőivel. A bértárgyalások egyelőre sikertelenek, a szakszervezetek hamarosan döntenek arról, hogy sztrájkbizottságot alakítanak-e. A Molnál pedig a cég közlése szerint „intenzív tárgyalásokat” folytatnak a szakszervezetekkel, több tagvállalatnál pedig már meg is egyeztek a béremelésről.

Az állami szféra

Az eddigi példák mind arról szóltak, hogy egy-egy versenyszférában működő cég vezetőire próbáltak nyomást gyakorolni a dolgozók. Március 14-én azonban az állami szférában is sztrájk jöhet: a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szünteti be a munkát, ha addig nem állapodnak meg a kormánnyal. Ők az ellen tiltakoznak, hogy a közszférában márciustól 9 óra a napi munkaidő, öttel kevesebb nap az alapszabadság, és rég nem kaptak már béremelést.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a közszolgálati sztrájk menetét és céljait ismertető sajtótájékoztatón az MKKSZ székházában 2019. január 17-én. Az érdekképviselet országos közszolgálati sztrájkot hirdet március 14-ére csaknem kétszázezer munkavállaló érdekében, arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.

MTI / Bruzák Noémi

Hasonlónak tűnt a helyzet a Magyar Postánál is, de ott a sztrájkfenyegetés elég volt a sikerhez: a szakszervezetnek nem volt elég, hogy a cég 2 százalékkal növeli csak meg a korábban 2019-re tervezett 6 százalékos béremelést. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy sok dolgozó bére épp átcsúszik a megemelt minimálbér fölé. Az érdekképviseletek bejelentették: bírósághoz fordulhatnak, hogy az mondja ki, mi számít elégséges szolgáltatásnak a munka beszüntetésekor. Végül abban maradtak, hogy a 30 ezer postai dolgozóból 23 ezren átlagosan 10 százalékos béremelést kapnak.