szerző:
Balla Györgyi
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A XV. kerületi az első olyan önkormányzat Magyarországon, ahol a képviselők határidőre nem tudták megszavazni a költségvetést. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatal lép helyettük, így fejlesztések maradhatnak el, és előfordulhat, hogy nem jut pénz közmunkára vagy betegellátásra. Az, hogy Újpalota nem megy csődbe, annak köszönhető, hogy korábbról maradtak tartalékai. De nem minden önkormányzat ilyen szerencsés, Balmazújváros például a pengeélen táncol.

Az újpalotai üzletsoron egy hentes támasztja a pultot. A környéken nem látszik ugyan, de ő állítja, „ez egy háborús övezet”. A XV. kerületben ugyanis a jobb- és a baloldal rendre egymásnak feszül. Legutóbb a képviselők a költségvetésről nem tudtak megegyezni. A szomszédos kocsmában üldögélők szerint „ennek a harcnak vesztesei már vannak, győztese viszont sohasem lesz”. Igaz, a csata még nem ért véget.

Március 18-án tíz igen, kilenc nem és két tartózkodás mellett harmadjára sem ment át a büdzséről szóló tervezet. Még csak napirendre sem tudták venni azt. A név szerinti voksoláson ugyanis nemmel szavazott a teljes Fidesz-frakció, a négy független képviselő, köztük a volt alpolgármester, Victorné dr. Kovács Judit, valamint a Fideszből ugyancsak kizárt Bitvai Nándor. A  korábban szintén a Fidesz színeiben politizáló Merk Péter, valamint Móricz Eszter tartózkodott, míg Németh Angéla, a tavaly a RÁTE-Szolidaritás színeiben a Fidesz jelöltjét legyőző polgármester és kilenc képviselőtársa az igen gombot nyomta meg.

Reviczky Zsolt

Ez azt jelenti, hogy mivel a kerületnek március 18-ig nem lett költségvetése, áprilistól nem kap állami támogatást, ez esetben 2,5 milliárd forintot. Abból kell gazdálkodni, ami a helyi adókból és a bérleti díjakból összejön.

A vicc kategóriát súrolja

– mondja a polgármester a történtekről a hvg.hu-nak, noha Németh Angéla hetek óta nincs vicces kedvében. A költségvetést most is időben elkezdték tervezni, ő határidőre be is nyújtotta azt a képviselőknek. Mégis leszavazták, először február 26-án, majd március 12-én, végül március 18-án. A benyújtott módosító indítványok szerint a kormánypárti képviselők kevesellték

  • az út- és parkolóépítésre,
  • járda-, térfelújításra,
  • közalkalmazotti béremelésre,
  • köztisztaságra,
  • faültetésre elkülönített pénzt.

És azt is szerették volna, ha az önkormányzat felmond több megbízási szerződést. Összességében nagyjából 850 millió forint pluszt terveztek volna még be. A polgármester ebből 430 millióra igent mondott, a képviselők viszont nemet, amikor szavazni kellett.

Vita volt arról is, hogy honnan teremtsék elő ezt a 850 millió forintot. A kormánypárti képviselők a jegyzői irodától és a polgármesteri kabinettől vették volna el a pénzt. Csakhogy az iroda összesen 540 millió forintból gazdálkodik, és ha minden javaslatot elfogadnak, a polgármesteri hivatalnak nem lesz miből kifizetni a vizet, a villanyt, a gázt, a telefont, az internetet, az informatikai kötelező előírásokat, vagyis a mindennapi működés lehetetlenül el. A jegyző fizeti ugyanis a rezsit.

Versenyhátrány

A helyiek úgy tartják, itt senkinek sincs veseköve, legalábbis azoknak, akik busszal utaznak. A kerület egyes részein ugyanis olyan rosszak a főváros útjai, hogy a busz „simán kirázza a követ”. Ezeket az utakat idén sem újítják fel, nem bólintott ugyanis rá a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat.

MTI / Jászai Csaba

Hogy a többi fejlesztéssel mi lesz, még kérdéses. Az önkormányzat évek óta nagyjából ugyanannyi pénzből, 25 milliárd forintból gazdálkodik. Idén

  • 320 millió forintot uszodafejlesztésre,
  • 600 millió forintot tornacsarnok-építésre szántak.

Ezen kívül a kerület északi részén egy főgyűjtőcsatornát terveztek, ahol 1,38 milliárd forintból új vállalkozások jelenhetnének meg és lakópark is épülhetne.

Másfél milliárd forintot nyertek önkormányzati lakások felújítására és városrehabilitációs fejlesztésre. Amíg tart a munka, a lakókat máshová kell költöztetni. Azokat a lakásokat viszont, ahová mehetnének, szintén rendbe kell tenni. Költségvetés híján erre most nincs pénz. Ahogyan a közalkalmazottak keresetkiegészítésére sincs. Ez fejenként havonta 20-25 ezer forintot jelent.

Addig tudunk nyújtózkodni, ameddig az átmeneti gazdálkodási rendeletünk ér

– mondja a polgármester. Ezt tavaly decemberben fogadták el. Eszerint a polgármester az önkormányzat bevételeit beszedi, kiadásait teljesíti, ezen felül maximum 100 millió forintra vállal kötelezettséget, de csak indokolt esetben. Fejlesztésekről, keresetkiegészítésről szó sem esik.

Hogyan tovább?

Ahogyan korábban a jegyző, Lamperth Mónika is nyugtatta a kerület dolgozóit, úgy Németh Angéla is állítja, a közalkalmazottak bérét egészen biztosan kifizetik, ugyanannyi pénzt kapnak, mint tavaly, nem omlik össze a kerület. Továbbra is lesz óvodai, bölcsődei, szociális ellátás, gyermekétkeztetés.

Nyitva lesznek a rendelők, működni fog a polgármesteri hivatal. A költségvetési tervezet szerint a 2,5 milliárdos állami támogatásból

  • 441 millió a bölcsődéknek,
  • 187 millió az Egyesített Szociális Intézménynek,
  • 32 millió a Csokonai Kulturális Központnak,
  • 1,4 milliárd az óvodáknak, 366 millió a Gazdasági Működtetési Központnak jutott volna.

Ezt most saját bevételből kell állni. És ha nem sikerül rövid időn belül megegyezni, a kormányhivatal hozza össze helyettük a büdzsét. Ez azt jelenti, hogy az így megalkotott, a Magyar Közlönyben is kihirdetett költségvetési rendeletet csak a kormányhivatal vezetője módosíthatja vagy helyezheti hatályon kívül, az önkormányzat minderre csak a következő önkormányzati választás után lesz jogosult. A polgármester attól tart, hogy civil szervezetek, sportegyesületek, egyházak maradhatnak így támogatás nélkül, és elmaradnak a fejlesztések is. Így például nem lesz pénz

  • a fogyatékosok fejlesztő foglalkozására,
  • közfoglalkoztatásra,
  • a pszichiátria betegek ellátásának támogatására,
  • ösztöndíjakra,
  • a sportpályák, a stadion, az uszoda működtetésére,
  • rendezvényekre.

Ezeken kívül az önkormányzat kikerülhet a jó adatszolgáltatók köréből, ha nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a Magyar Államkincstár minden hónapban 50 ezer forinttól 2 millióig terjedő bírsággal sújthatja. A hvg.hu úgy tudja, a képviselők hamarosan újra nekifutnak a költségvetési rendelet elfogadásának.

24. óra

Eddig egyszer sem volt példa arra, hogy egy önkormányzat helyett a kormányhivatalnak kellett volna költségvetést írnia. Ám a XV. kerület története nem egyedi. Balmazújvárosban is meggyűlt a baja a polgármesternek a költségvetés megszavazásával. Ott végül - igaz, hogy a harmadik fordulóban - mégis lett érvényes büdzsé 2019-re. A város független polgármestere, Hegedűs Péter szerint ez kizárólag annak köszönhető, hogy a fideszes képviselők belátták, elesik a város az állami támogatástól.

MTI / Oláh Tibor

Balmazújváros esetében ugyanis ez az összeg nem csekély: 5 milliárd forint. A város évente 6,5 milliárdból gazdálkodik, a pénz nagy része tehát az államtól jön.

Beborult volna a város

– mondta a polgármester a hvg.hu-nak. Kétszáznál is több ember – köztük a képviselők – maradtak volna fizetés nélkül, ha nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal dolgozik a költségvetésen. Ezt ugyan megúszták, Hegedűs Péter mégsem maradéktalanul boldog, a fejlesztésekre szánt pénzt, 160 millió forintot meg kellett felezni, és 80 milliót odaadni az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak: a szállodát, fürdőt és kávézót is működtető Balmaz Kamilla Kft-nek, illetve a Balmaz Sport Kft-nek. Az így maradt 80 millió viszont a város szempontjából - a polgármester szerint - jóformán semmire sem elég.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!