- Debrecenben már nincs, egy betegnek azt mondták, talán szeptember végén lesz.

- Egy másik beteg Pécsen talált 2 dobozt az egyik patikában.

- Volt, aki az utolsót vette meg, és neki is azt mondták, hogy szeptember végéig hiába is rendelnének.

Gyógyszerhiányra panaszkodnak többen is a Facebookon. Olyan speciális orvosságot nem tudnak beszerezni, amelyet nem lehet másik, azonos hatóanyagú szerrel kiváltani. Azt írják, egy doboz átlagosan 20-50 napig elég, attól függően, hogy ki hány szemet szed, a patikák maximum egydoboznyit, rosszabb esetben még annyit sem tartanak raktáron. A pirulát ugyanis egyetlen, ritka, izomgyengeséggel járó autoimmun betegségre írja fel az orvos. De hiánycikk még a vasinjekció is.

Mi lesz addig velünk?

– kérdezik.

MTI / Mohai Balázs

Van, aki a közösségi oldalon tudni véli, hogy az új csomagolásfeliratozás az oka a gyógyszerhiánynak. Ahogyan arról korábban a HVG is írt, február óta az európai gyógyszer-azonosító rendszerben használt QR-kódot is fel kell tüntetni a gyógyszerek dobozain. Minden országban a saját nyelvén feliratozott dobozban, a vakok számára olvasható Braille-írással, többféle azonosító számmal, kóddal ellátva kerülhet csak forgalomba orvosság. Így szeretnék kizárni a hamisítást és az illegális beszerzést. A változás Magyarországon nagyjából 20 milliárd forintos kiadást rótt a gyógyszergyártókra, -forgalmazókra és -nagykereskedőkre. Egy gyógyszerész korábban a HVG kérdésére azt mondta,

dobozonként 65 forintos többletköltséget jelent az egyedi azonosítás.

Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója korábban elárulta, hogy 7 milliárd forintjába került a gyárnak az újítás, nagyobb dobozokat kellett tervezni, hogy rájuk férjenek a kódok, és nagyobb nyomtatók is kellettek. A vezérigazgató februárban arról beszélt, hogy az eredeti célt, vagyis, hogy kevesebb legyen a gyógyszerhamisítás, még így sem fogják elérni.

Tényleg gyógyszerhiány van?

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége szerint gyógyszerhiányról akkor beszélhetünk, ha a gyógyszerellátási lánc tagjai (gyártó, nagykereskedő, gyógyszertár) országos szinten nem tudják kielégíteni a betegek igényeit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az emberek keresik az adott szert a patikában, vagy nem jutnak hozzá, vagy nem kapnak belőle eleget. A gyógyszertárak készletei így szépen lassan elfogynak, és hiába is rendelik meg az utánpótlást, nem érkezik semmi a nagykereskedőktől.

Jogszabály írja elő, hogy ha a folyamatos ellátást bármi akadályozza, azt a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosult vállalkozásnak jelentenie kell az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYÉI). Rajta kívül a betegek, a nagykereskedők, illetve a kórházak is jelezhetik, hogy gond van. Az OGYÉI honlapján most 1459 gyógyszer neve szerepel a hiánylistán. Ez nem azt jelenti, hogy pillanatnyilag ennyi orvosságot nem lehet kapni, a listába beleszámítanak a különböző kiszerelések, hatóanyagtartalmak és csomagolási formák is.

Túry Gergely

Marjai Tamás, a szövetség szakmai igazgatója a hvg.hu megkeresésére azt írta, arra is van példa, hogy egy gyógyszer nem kapható, mégsem lehet gyógyszerhiányról beszélni. Példaként említette, hogy egy gyártó törzskönyvezi ugyan a készítményét, később azonban úgy dönt, hogy mégsem hozza azt forgalomba. De az is előfordulhat, hogy egy orvosság nem az összes, csak néhány nagykereskedőnél érhető el, és ha egy gyógyszertár nincs velük kapcsolatban, akkor nem is fogja tudni beszerezni és árulni.

A cikkünk elején körülírt két gyógyszer nem szerepel az OGYÉI hiánylistáján. Kerestük az intézetet, hogy megtudjuk, mi ennek az oka, egyelőre nem kaptunk választ. Marjai Tamás úgy látja, több más olyan készítmény is hiányozhat a patikákból, amely nincs rajta a listán.

A gyógyszerhiányt nem lehet mindig előrejelezni, így valamennyi időnek el kell telnie, amíg a hatóság észleli, és tud rá reagálni

– írta.

Korábban a hvg.hu is beszámolt róla, hogy országos hiánycikk lett a K-vitamint tartalmazó Konakion, és hiába érkezett meg az újabb szállítmány, óriásit nőtt az ára: az anyatejjel táplált csecsemők számára fontos szer a korábbi csaknem tízszeresére, 364 forintról 3290-re drágult. A hvg.hu úgy értesült, hogy a külföldről behozott készletek egyelőre elegendők.

MTI / Mohai Balázs

Meglehetősen sok az átmenetileg és a tartósan hiánycikknek minősülő medicina

– nyilatkozta még áprilisban a HVG kérdésére a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója. Feller Antal szerkesztőségünknek most azt mondta, év elején nőtt a gyógyszerhiányt, mostanra azonban szerinte ez a növekedés megállt.

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója ezt úgy látja, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt években emelkedett a hiánycikké lett gyógyszerek aránya, erre vonatkozóan ugyanis nem érhető el nyilvános statisztikai adat vagy felmérés.

A gyógyszertárakban dolgozó kollégák érzése alapján a tendencia emelkedő, ezt azonban számokkal alátámasztani nem tudjuk

– hangsúlyozta.

Annak, hogy egy gyógyszer hiánycikké válik, számtalan oka lehet:

• a gyártó rosszul méri fel a keresletet, és nem tud elegendő mennyiséget időben gyártani,
• a támogatás változása miatt megugrik a kereslet egy gyógyszer iránt,
• egy szennyezőanyag miatt nagyobb mennyiségű tételt kell leselejtezni vagy a forgalomból kivonni,
• piaci megfontolás alapján a gyártó megszünteti az adott készítmény forgalmazását,
• raktártűzben vagy balesetben nagy mennyiségű gyógyszer semmisül meg.

A szövetség szerint is okozhat rövid távú gyógyszerhiányokat az uniós szintű egyedi dobozazonosító rendszer bevezetése. A kötelező új biztonsági elemekhez ugyanis új csomagolás és újabb, időigényes gyártási folyamat kell.

Túry Gergely

Megoldás: határon túl

Feller Antal szerint gyógyszerhiány esetén külföldről, más európai nagykereskedőktől szerzik be a szert. Felhívta a figyelmet arra is, nem mindegy, hogy egy orvosságot csak Magyarországon nem lehet kapni, vagy esetleg más európai országokból is hiányzik. Előbbi esetben van esély arra, hogy ne kelljen sokkal többet fizetni érte, mint amennyit korábban kellett. Ha azonban a szomszédos országokat is érinti a probléma, drágábban lehet csak hozzájutni, az árkülönbség pedig a betegeket terheli.

„Tegnap kiírta az orvos, a gyógyszertárban kifizettük, de csak ma fogják rendelni! Megyek érte ma, már nem rendelhető, de receptet sem tud sztornózni, mert kifizettük. A doki nem írhatja ki újra, mert a rendszerben van, úgyhogy nem is tudok más gyógyszertárban nézni!” – panaszolta egy olvasó, aki attól tart, hogy szeptemberben sem jut majd hozzá a gyógyszeréhez, „azt nem szeretném elképzelni, se azt, hogy mit csinálnak, akiknek most fogy el”.

A patikusok szerint a betegeknek több lehetőségük is van, hogy legyen gyógyszerük:

• ha még van otthon gyógyszer, és a hiány várhatóan csak rövid ideig tart, akkor váltsa ki később a receptjét,
• a gyógyszerészek a beteg beleegyezésével helyettesíthetik is a felírt szert, feltéve, ha azt az orvos nem tiltotta meg, és van helyettesítő gyógyszer.

Az orvosságot beszerezhetik külföldi nagykereskedőtől is:

• ha kis mennyiségről van szó, egyedi importengedélyt kell kérniük az OGYÉI-től,
• nagyobb mennyiség esetén pedig a hatóság ad ki – ahogy mondják – kontingens engedélyt a gyógyszer-nagykereskedőknek.

Muzsay Géza, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke a Pénzcentrumnak úgy nyilatkozott, hogy „normál magyar vényre külföldön kiválthatók a gyógyszerek, de léteznek olyan cégek, amelyek behozzák egyedi kérésre az itthon hiánycikk készítményt”.

Kérdés, tudják-e az érintettek, kihez is kell fordulniuk, hol tudják megvenni külföldön a készítményt, arról nem is beszélve, hogy egyáltalán el tudnak-e jutni oda. Ha kiderül, hogy nincs pénzük vagy lehetőségük utazni, gyógyszer híján viszont rosszabbul lesznek, azért ki felel?