Sokáig húzta a kormány, de csak nyilvánosságra kellett hoznia a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) éves jelentését. A jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy Magyarországon a korrupció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságszolgáltatás területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselőket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy évvel korábban tett 18 ajánlásból a magyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a követelményeknek.

A kormány úgy reagált: igenis rengeteget tett a korrupció visszaszorításáért. Azokban az esetekben hajtotta végre a magyar kormány a GRECO-jelentések ajánlásait, ahol azok valós problémát kezelnek – írta a Belügyminisztérium.

Hiába ígérte meg Tarlós István és Palkovics László tavasszal, hogy augusztustól éjszakai repülési tilalmat vezetnek be, eljött az augusztus, és még mindig szállnak le gépek éjfél után. A főpolgármester és a miniszter újra kiállt az újságírók elé, és azt ígérték: zajterhelési díjat vezetnek be, de csak októbertől. Palkovics azt is megmondta: soha nem beszéltek repülési tilalomról. Ehhez képest a budapest.hu oldalon még mindig fent van kettejük tavaszi bejelentéséről az Augusztustól él az éjszakai repülési tilalom Budapest felett című cikk.

MTI / Illyés Tibor

A miniszter nekiment a Budapest Airportnak is, mint mondta, már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor meg is kérik, adja el a repülőteret másnak. A reptér üzemeltetése és vagyonkezelése könyv szerint több mint 700 milliárd forintot ér, az államnak elég lenne a felét megvennie, hogy irányító befolyása legyen, vagyis csak pár szuperstadion árát kellene leszurkolni.

Katasztrófa, rettenet, borzalom – válogathatunk a jelzőkből, ha a magyar focicsapatok e nyári nemzetközi teljesítményét akarjuk értékelni. Az Európa Liga második selejtezőjében a Mol Fehérvár, a Debrecen és a Kispest is kiesett (a kispestiek megóvták a meccsüket). Összeszedtük, mennyi pénz kellett ehhez az eredményhez, és mennyi volt közpénz ebből.

A Ferencváros az egyetlen, amely még talpon van, a BL harmadik selejtezőfordulójára készülhet. Rá az eredménye mellett egy egészen furcsa pénzügyi tranzakció miatt figyelhettünk fel: miután a klub 2018-at akkora veszteséggel zárta, hogy még a saját tőkéje is negatívba fordult, az anyaegyesülete (az összes szakosztályért felelős, állami pénzekből kitömött Ferencváros) a névérték 150-szeresén lejegyezve másfél milliárd forintért vett részvényeket a fociklubot működtető cégben. Ha reális piaci döntésről lett volna szó, nem trükközésről, akkor ez az árazás azt jelentené, hogy 3 ezer milliárd forintot ér a klub, vagyis értékesebb, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.

A hét képe: festményszerű fotón pózolt együtt Orbán Viktor és Ursula von der Leyen. Arról Orbán elfelejtett beszámolni, hogy a jogállamiság is szóba került a találkozójukon.

Orbán Viktor/Facebook

Az állami vállalatok egyik kedvelt trükkje, hogy a szerződéseikről szóló adatokat olyan formátumban osztják meg, hogy azokkal semmit sem lehet kezdeni. Ezt tette az MTVA is: a közmédia a szerződéseinek listáját olyan formátumban osztotta meg, hogy abban nem lehetett keresni, a tételeket nem lehetett partnerekre lebontva összesíteni, ahogy évekre sem. Kimutatásokat sem lehetett csinálni arról, hogy ki kapta a legtöbb pénzt, és mire.

Még jó, hogy egy speciális programmal bevittük a 2400 tételt egy táblázatba, majd átnéztük, rendszereztük, és ahol kellett, kijavítottuk a gépi hibákat. Ennek a folyamatnak a végén vált láthatóvá a végösszeg, amely 193 milliárd forint. Ez kevesebb, mint a harmada annak a közpénznek, amivel kistafírozták a közmédiát, vagyis minden költésről még mindig nincs adatunk, mégis képünk lehet arról, ki profitált az MTVA létrehozásából.

Egyre többen figyelnek oda arra, hogy kevesebb szemetet termeljenek, és ez üzleti szinten is meglátszik. A Ligeti Boltot látogattuk meg, amely az ország egyik első csomagolásmentes üzlete. A műanyagmentes hónap a cég forgalmában 40 százalékos növekedést hozott, a cég árbevétele év végére ötszöröse lehet a tavalyinak.

Ez az életmód azonban nem való mindenkinek – mondta Sipos Melinda, a cég alapítója. A termékeket 25 kilós zsákokban hozzák hetente, van egy 40 négyzetméteres raktáruk, ott tárolják. Hiba becsúszhat azért: az üzletben nemrégiben szódabikarbóna helyett mosószódát árultak.

Fazekas István

Ezernégyszáznál több orvosság neve szerepel az éppen nem kapható pirulák hivatalos listáján, és vannak olyan - például semmilyen más gyógyszerrel nem helyettesíthető - hiánycikkek, amelyek még fel sem kerültek rá. Az egyik ok az lehet, hogy február óta minden gyógyszert biztonsági elemekkel, egyedi azonosítókkal, kódokkal kell ellátni, ez a változás Magyarországon nagyjából 20 milliárd forintos kiadást rótt a gyógyszergyártókra, -forgalmazókra és -nagykereskedőkre.

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója úgy látja, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt években emelkedett a hiánycikké lett gyógyszerek aránya, erre vonatkozóan ugyanis nem érhető el nyilvános statisztikai adat vagy felmérés. A gyógyszertárakban dolgozók érzése alapján a tendencia emelkedő, ezt azonban számokkal alátámasztani nem tudjuk – hangsúlyozta.

MTI / Mohai Balázs

Nagyon kevés magyar divatmárka mondhatja el magáról, hogy harminc éve, családi vállalkozásként, nyereséggel tartja fent magát, ráadásul a hazai piacból. Az Emporium azonban 1989 óta átvészelte, hogy a textilipari kivitelezés a Távol-Keletre költözött, de a gazdasági válságot, egy devizahitelt, az olcsó kínai és a fast fashion termékek hódítását is. A családi vállalkozásnál már a harmadik generáció állt munkába.

Miután bemutattuk, hogy egy cég miként élte túl az előző harminc évet, azt is megnéztük, hogyan tette túl magát egy egész város az elmúlt évtizedeken. Oroszlányban jártunk, amely annak ellenére túlélte a rendszerváltást, hogy évtizedekkel ezelőtt minden porcikájával a bányával élt szimbiózisban, amelynek mára sóval hintették be a helyét.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: