A hírügynökség felidézi Trump kijelentéseit, melyeket az amerikai-kínai csúcstalálkozó után tett Oszakában. "Meglepően jól sikerült a találkozó: mi nem vetünk ki új büntetővámokat, ők pedig vásárolják az amerikai farmerek termékeit."

Ehhez képest Trump 10 százalékos büntetővámmal sújt 300 milliárd dollár értékű kínai exportot, vagyis az egész Kínából érkező import bekerül a körbe. Az indoklás: Kína nem tartotta be azt a két ígéretét, mely szerint növeli importját az USA mezőgazdasági termékeiből, és megakadályozza a fentanil exportját, mely sok halálos áldozatot szed a kábítószerfogyasztók között az USA nagyvárosainak szegény negyedeiben.

Mindezt röviddel azután közölte az Egyesült Államok elnöke, hogy véget értek a tárgyalások Sanghajban Liu Ho miniszterelnök-helyettes és Robert Lightizer kereskedelmi főtárgyaló, illetve Steven Mnuchin pénzügyminiszter között. A hivatalos közlemény sikeres tárgyalásokat említ, de nyilvánvaló volt, hogy áttörés nem történt. Márpedig Trump erre vár, mert az Egyesült Államokban megkezdődött az elnökválasztási kampány, és leghűbb szavazói a farmerek voltak. Eddig.

A kínai piac elvesztése valóságos katasztrófa a farmerek számára

Pekingben az akupunktúra mesterei oda szúrják a tűt, ahol igazán fáj. A kínaiak mezőgazdasági importja tavaly 9,1 milliárd dollár bevételt jelentett az amerikai exportőröknek. Idén az első félévben ez 1,3 milliárd dollárral csökkent. A fő ok: a kínaiak nem az Egyesült Államoktól, hanem Brazíliából vették a szóját. "Ha ez a tendencia folytatódik, akkor komoly válság elé néz az amerikai mezőgazdaság" – nyilatkozta Zippy Duval, a farmerszövetség elnöke a South China Morning Post című hongkongi lapnak. A vezető éppen ezért sürgette Trump elnököt, hogy mielőbb egyezzen meg a kínaiakkal.

Az amerikai vádakra válaszul Pekingben a nagyhatalmú Terv és Reformbizottság főtitkára kijelentette, hogy "tényszerűen nem igaz, hogy nem vásároltunk amerikai mezőgazdasági árukat". Kína 10 millió tonna szóját vett az Egyesült Államoktól. Most viszont Peking azzal fenyegetőzik: nemcsak hogy leállítja a vásárlásokat, de fontolóra veszi büntetővámok kirovását más árucikkekre is – ahogy azt Amerika tette.

1 dollár 7 jüan

Trump már eddig is azzal vádolta Kínát, hogy manipulálja az árfolyamot vagyis a jüan leértékelésével akarja kivédeni a büntetővámok kedvezőtlen hatását. A kínaiak ezt eddig igyekeztek cáfolni. Most azonban új helyzet van: a kereskedelmi háborút követi a devizaháború. Márpedig a Federal Reserve Board elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy bár nem tiszte beleszólni a nemzetközi politikába, de a kínaiak ellen folyó háborúskodás komoly károkat okozhat az egész világgazdaságnak.

"Figyel a Fed? Mi ez, hogyha nem az árfolyam manipulációja?" – kérdi képmutató módon most Donald Trump Twitteren. Miközben Steven Mnuchin pénzügyminiszter hivatalosan is megvádolta devizamanipulációval Kínát, és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult az ügyben. Ilyenkor általában az IMF tárgyalásokat javasol a felek között, csakhogy Steven Mnuchin pénzügyminiszter épp nemrég jött vissza Sanghajból, ahol a kínaiakkal a kereskedelmi háborúról tárgyalt.

Pekingben a nemzeti bank szerepét betöltő Népbank nem is fárasztja magát azzal, hogy eltitkolja céljait: mindez válasz az egyoldalú lépésekre az Egyesült Államok részéről. Trump már a korábbi választási kampányban is devizamanipulációval vádolta meg Kínát. Nagy hangon azt közölte az amerikai választókkal, hogy hivatalba lépésének az első napján megteszi a szükséges lépéseket a kínaiakkal szemben.

Aztán nem történt semmi. Pontosabban Trump vendégül látta Hszi Csinping elnököt a floridai Fehér Házban. Azután vendégeskedett a Tiltott városban Pekingben, ahol az unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit, a nagy kínai barátot. De itt az új választási kampány, és Trumpnak nem akadt jobb ötlete, mint Kína szisztematikus bírálata. Annál is inkább ragaszkodik ehhez, mert ebben demokrata ellenfeleinek a többsége is egyetért. Vagyis konszenzus van Washingtonban: Kína a felelős az USA gazdasági gondjaiért. Szakértők hiába állítják, hogy ez marhaság, ha a populista szólamok meggyőzik az átlag amerikait. Mindaddig, amíg a kínaiak válaszcsapásai miatt maguk is meg nem érzik: nem babra megy a játék. Ki lehet szorulni az 1,4 milliárdos kínai piacról, mint az amerikai farmerek most a saját kárukon észlelik ezt.

A tőzsdékre sötét napokat hozott az amerikai-kínai kereskedelmi és devizaháborúskodás: az év legrosszabb adatait produkálják. Márpedig Trump számára létfontosságú a tőzsdék állapota, a gazdasági konjunktúra, amely nélkül a populizmus politikai hulla. Az amerikai választásokig még több mint egy év hátravan. Addig Trumpnak mindenképp meg kell oldania a problémát, ha nem akarja, hogy előálljon a 2008-as helyzet amikor a jüan ugyanilyen mélyponton volt a dollárhoz képest – a nagy pénzügyi válság kellős közepén ...