szerző:
Tetszett a cikk?

Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 31-ével megvásárolta a jegybank Pallas Athéné-alapítványainak vagyonkezelő cégétől az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t, a Széll Kálmán téri volt Postapalota tulajdonosát – tudta meg a hvg.hu az MNB-től és a vagyonkezelőtől, az Optima Zrt.-től.

A Penta 2016-ban vette meg a Postapalotát 22,3 millió euróért (mai árfolyamon 7,1 milliárd forintért), miután az alapítványok 2031-ben lejáró vállalati kötvények formájában 7,8 milliárd forintot tettek a cégbe – ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Penta kötvényeket bocsátott ki, amelyeket az alapítványok vásároltak meg. A cég a felújításra közel ekkora összegű hitelt vett fel, ehhez pedig az alapítványok nyújtottak biztosítékot, eredetileg államkötvények formájában, de azok 2018 szeptemberében lejártak, így pénzzel pótolták őket egy, az MKB Banknál vezetett hitelfedezeti számlán.

Az MNB 2018 júniusában jelentette be, hogy a 22,1 millió euró értékű felújítás után 45,3 millió euróért „tulajdonába kerül” a budai épület. A Postapalotára két hónappal később 11,2 milliárd forint értékű jelzálogot jegyeztek be az MNB nevére. Vagyis a Penta az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, az alapítványok kezességével felvett hitelből látott neki a felújításnak, végül pedig a jegybank megvásárolta az egész Pentát Postapalotástul. Itt még érdemes megjegyezni, hogy az alapítványok 2014-ben az MNB-től kapták a kezdőtőkéjüket (nem aprópénzről van szó, hanem több mint 260 milliárd forintról), azóta azt forgatják – jelen esetben úgy, hogy ingatlanbefektetést csinálnak az MNB-nek.

MTI / Marjai János

Az egész Postapalota-projekttől megszabadultak

Az alapítványok (illetve az Optima Zrt.) nem csak a Pentától szabadultak meg, hanem az azzal (és a Postapalotával) kapcsolatos minden kötelezettségtől és követeléstől. Mint az Optima közölte:

Az alapítványok felszámolták az MKB-s hitelfedezeti számlát, ugyanis „a Postapalota felújítására felvett hitelt az Optimum-Penta Kft. végtörlesztette".

Az alapítványok 2019. április 16-án értékesítették a birtokukban lévő Penta-kötvényeket, amelyeket az adásvétel után bevontak. „A kötvények értékesítése a Postapalota eladásához kapcsolódott” – magyarázta az Optima. A cég válasza alapján a jegybank legalábbis részben kötelezettségeinek megvásárlásával szerezte meg a Pentát, köznapi nyelven kifizette a Penta helyett a cég adósságát az alapítványok felé, cserébe tulajdonosa lett. Vélhetően a kezdetektől ez volt a terv, ezért írta anno a Postapalota megszerzését bejelentő közleményében a jegybank, hogy az épület majd a „tulajdonába kerül”, nem pedig azt, hogy megveszi.

Nincs kész a felújítás

Ugyan a jegybank korábban azt állította, a Postapalota csak a felújítás után fog a „tulajdonába kerülni”, most a hvg.hu-val azt közölték: a felújítás még folyamatban van. 2018 őszén 2020-as várható megnyitásról beszéltek, konkrét dátum azonban még mindig nincs: „a kivitelezés befejezésének, valamint a nagyközönség számára megnyitni tervezett épületrészek látogathatóságának időpontjáról az MNB a későbbiekben ad tájékoztatást”.

A munkák közül az épület homlokzatán korábban található, de a második világháborút követően megsemmisített címer rekonstrukcióját emelték ki. És általában véve megjegyezték, hogy a műemléki szempontokat, valamint az értékmentő és értékteremtő célokat egyaránt figyelembe veszik a felújítás során.

Ami biztos nem változott a korábbi elképzelésekhez képest az az, hogy a Postapalotába (vagyis majd ha elkészül, új nevén: Buda Palotába) a jegybankba olvasztott Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökség költözik majd be. A nagyközönség számára pedig Pénzmúzeum nyílik – ennek honlapja a Postapalota egyetlen már "látogatható" része, az oldalon látható, hogy fog kinézni az elmúlt évtizedekben postaként funkcionáló épület.

Reviczky Zsolt

Az MKB továbbra is népszerű volt

Visszatérve a Pallas Athéné-alapítványok pénzügyeire, 2019 első negyedévének végén 9,2 milliárd forintot tartottak bankban, igaz, ennek nagy részét a már említett, 6,7 milliárdos MKB-s hitelfedezet tette ki. A második negyedév végén ez már nem volt, így az alapítványok csak 3,1 milliárdnyi pénzeszközt tartottak. A nagyját, 2,8 milliárdot azért persze az MKB-ban.

Az alapítványok 2018 eleje óta tartanak előszeretettel pénzt az MNB által szanált, majd eladott bankban – amelynek vezérigazgatója Balog Ádám, Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese és jobbkeze; amelyben 2019 elejéig komoly részesedése volt Szemerey Tamásnak, Matolcsy unokatestvérének; és amely jelenleg Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A bankbetéten túl az alapítványok MKB-s kötvényt is tartottak, az első negyedév végén 15,9 milliárd forint, a második negyedév végén 16 milliárd forint összegben. Ezekből a kötvényekből még 2017 tavaszán vásároltak be, és abban az évben konstans módon 19,8 milliárdnyit tartottak.

Százmilliós összeg ragadt be az NHB-ban

Az alapítványoknak összesen 203,5 millió forintjuk ragadt be a korábban szintén Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó, hónapok óta felszámolás alatt álló NHB Banknál. Az alapítványok születésük óta mindig tartottak ott pár milliárdot, jellemzően 4-et, 2018 tavaszán azonban elkezdték kivonni betétjeiket. A maradék összegből 106,7 millió hitelfedezeti számlán, 96,7 millió sima pénzforgalmi számlán, 6 ezer forint pedig értékpapír számlán volt. A fedezeti számlán parkoló pénz két ingatlanprojekthez kapcsolódik:

  • A budai Várban, a Csónak utca 1. szám alatti Ybl-villa felújítása. Az épület kálváriája szó szerint évtizedek óta tart, az egyik alapítvány 2014 decemberében vette meg, 2017 áprilisában „hamarosan”-ra ígérték a felújítás befejezését, 2019 márciusában a Magyar Hangnak 2020-as átadást mondtak.
  • Szintén a Várban, az Úri utca 21. szám alatti Óvárosháza felújítása és átalakítása, ami már befejeződött.

A pénzekhez az alapítványok az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által fedezett értékhatárig már hozzájutottak – közölte az Optima. Az OBA által nem fedezett résznél a hitelezői igényt a határidőre benyújtották a bank végelszámolója felé, az igényt a végelszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta. Vagyis az OBA-kártalanítás feletti összegre az alapítványoknak még várniuk kell, amíg a felszámoló kifizeti őket, ahogy a bankkal szembeni minden követelést.

Túry Gergely

2018 végén, amikor a jegybank likviditási problémák miatt korlátozásokat vezetett be Szemerey Tamás NHB-jánál, az Optima azt közölte az Mfor.hu-val, hogy „az OBA betétbiztosítási összeg körüli nagyságrendben van” az alapítványok folyószámláinak egyenlege. Az OBA 100 ezer euróig, vagyis mintegy 30 millió forintig garantálja a betéteket (kivételes esetekben 50 ezer euróval többig), szóval a hvg.hu-nak kiadott adatok tanúsága szerint elég tágan értelmezték a „körüli nagyságrend” kifejezést – a pénzforgalmi számlán tartott 96,7 millió is háromszorosa az OBA-értékhatárnak. Az OBA márciusban azt közölte, hogy 756 nem problémás NHB-ügyfélnek összesen 3,9 milliárd forintnyi kártalanítást fizetett ki.

Az alapítványok 6 ezer forintos értékpapír-számlája nem tétel, de azért érdemes megjegyezni, hogy az NHB a brókerbotrányban érintett, bedőlt Buda-Cash és Quaestor portfólióit is átvette annak idején, így sok értékpapíros ügyfele volt – és sokan már másodszor kerültek ugyanabba a pácba. A felszámoló májusban azt ígérte, hogy az ügyfelek „hamarosan” megkapják az értékpapírjaikat. Az MNB korábbi közlése szerint 6200 értékpapírszámlás ügyfele volt az NHB-nak, akik 26,7 milliárd forintot tartottak a bankban.

Rekordösszeg az alapítványi cégekben

Az alapítványok befektetéseik oroszlánrészét saját cégeikben tartották vállalati kötvények formájában, illetve ugye az MKB Bankban – a helyzet azóta így fest, mióta – az Európai Központi Bank erőteljes bírálatai nyomán – teljesen leépítették állampapír-portfóliójukat. A második negyedév végén közel 197,5 milliárdjuk volt a vállalataikban, elsősorban az Optima Zrt.-ben, több, mint eddig valaha.

 

A rekordhoz kellett, hogy az Optima újabb, 2034-ben lejáró kötvényeket bocsátott ki januárban és márciusban. Az első sorozat összértéke 1,13 milliárd forint, a másodiké 3,33 milliárd – mindet egy-egy alapítvány vásárolta fel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!