Egy teljes hónap extra szabadságot kapnak Ausztriában a férfiak, amikor gyerekük születik. Az új szabályt még a nyáron szavazták meg, szeptembertől lépett életbe. A hivatalosan gyermekgondozási pótszabadságnak nevezet Papamonatot azok vehetik ki, akik a gyermek anyjával és az újszülött gyerekkel közös háztartásban élnek, de a nevelőszülők és az örökbefogadó, akár meleg párok is igénybe vehetik. Nem kötelező rögtön a születés után kivenni az egy hónapot, a gyerek megszületése után nyolc hét van arra, hogy megkezdjék a pótszabadságot, a feltétel annyi, hogy legkésőbb három hónappal előre szóljanak. Az állami szférában dolgozó osztrákokra már két éve ezek a szabályok érvényesek, mostantól viszont a magánszférára is kiterjesztik a szabályozást. Az apaszabadság alatt fizetés nem jár, de 700 eurót kiutal az állam a férfiaknak, a munkahely csak a tb-t és a nyugdíjbiztosítást kell, hogy befizesse utánuk.

A magyar apák csak álmodhatnak arról, hogy ennyire sok idejük legyen a családjukra, miután gyerekük születik. Nálunk az apáknak 5 nap jár kötelezően, kivéve, ha ikrek születnek, mert akkor 7 szabadnapot lehet kivenni. Nem muszáj azonnal kivenni a szabadságot, a gyerek születése utáni második hónap végéig van rá lehetőség. Az apák erre az egy hétre távolléti díjat kapnak – ez a gyakorlatban a dolgozó számára olyan, mintha egyszerű fizetett szabadságon lenne, a cég számára annyiban más, hogy a negyedév végén a Magyar Államkincstár átutalja a céges kasszába.

AFP / Cultura Creative / Katie Rollings

Azt, hogy az apa is tölthessen hónapokat, akár éveket az 1-2 éves gyerekével, már eddig is sok európai országban próbálták ösztönözni, de azt csak mostanában veszik észre a politikusok, hogy a születés utáni napokkal is kell kezdeni valamit. Egyre több helyen adnak hosszabb szülési szabadságot az apáknak; Magyarország eközben az EU 18. helyén áll, ami az apaszabadság hosszát illeti.

De a kormány tagjai a szavak szintjén sem foglalkoznak túl sokat az apákkal, miközben a családtámogatásokról beszélnek. Néha ugyan megemlítik, hogy az apák is mehetnek gyesre, gyedre, ahogy a családi adókedvezményt is felvehetik, de például a héten tartott demográfiai konferencián a politikusok helyett Erdő Péter bíboros említette meg, hogy az anyaság mellett az apaság is testi és lelki feladatokat jelent.

Ahol egy hónapnál is több idő jár

Ausztria még az új szabállyal sem lesz Európa éltanulója, ami az apaszabadságokat illeti. Az európai lista első helyezettje Finnország, ott az apák kilenc hét szabadságot vehetnek ki, miután megszületik a gyerekük. A listán Portugália a második: ott a szülés után három hétre kötelezően elküldik az apákat, hogy foglalkozzanak a családjukkal, utána pedig még két hetet kivehetnek, ha akarnak.

De nem csak Észak- és Nyugat-Európa engedheti meg magának, hogy az apák hosszabb időre kiessenek a munkából. A harmadik helyre Litvánia és Szlovénia került, ott négy hét jár az apáknak. Hamarosan Észtország is csatlakozik az elitklubba, ott 2020-tól biztosítanak egy teljes hónapot.

AFP / Cultura Creative / Katie Rollings

Mindegyik más országot megelőzné viszont Spanyolország, ha valóra válna az ügyvezető miniszterelnök terve. Arról már áprilisban döntöttek, hogy ötről nyolc hétre emelik az apaszabadság hosszát, de a nagy vállalás az, hogy 2021-re két lépésben ezt is megduplázzák, így az anya és az apa ugyanannyi időt, 16 hetet mindenképp otthon lehessen, miután gyerekük születik. A probléma ezzel csak az, hogy Spanyolországban hónapok óta nem tudnak kormányt alakítani. A választást megnyerő szocialisták bevették a kormányprogramjukba a 16 hónapos apaszabadságot, de még kérdés, hogy lesz-e ebből bármi is.

A holland, a román és a máltai szabályozás ugyanolyan, mint a magyar: ezekben az országokban egy hetet lehet kivenni. A cseh rendszer igazán egyedi: ott egy hét jár az apának a születés után, viszont a gyerek másfél hónapos korától 20 hetes koráig, ha az anya bármennyi időre is visszamenne dolgozni, akkor addig helyette az apa lehet fizetett szabadságon.

Nálunk is rosszabbul járnak papíron az olaszok, ahol csak négy nap jár az apáknak. De ez csak az elmélet: ott a nő nagy kegyesen átengedhet egy napot a saját szülési szabadságából a férjének, és ezt általában meg is teszik, hiszen az anyáknak járó négy hónapból ez az egy nap már nem oszt, nem szoroz.

Varga Mihály 2013-ban saját gyerekével reklámozta a Babakötvényt

Túry Gergely

A leggazdagabb európai országok közül Németország az, ahol az apákat elvileg már a gyerekük születése utáni munkanapon is behívhatják dolgozni. Legalábbis állami szabályozás nincsen, a szakszervezetek kialkudhatnak a cégekkel kedvezményeket. Németországon kívül még két állam van, ahol nem vezettek be semmilyen szabályt az apák extra szabadnapjairól: Szlovákia és Horvátország.

Mennyi pénz jár érte?

A kulcskérdés az, hogy mennyit fizetnek a szülőnek a szülési szabadság alatt. Mivel a legtöbb családban a férfi keres jobban, az a nagyobb érvágás, ha ő nem kapja meg a teljes fizetését. Ezért aztán ha nem a fizetés 100 százalékát adják meg az extra szabadság alatt, akkor logikus döntés lesz, hogy inkább a nő maradjon a gyerek mellett, amíg az apa dolgozik. Sok országban, ahogy nálunk is, ez akadályozza elsősorban azt, hogy a férfiak gyedre menjenek. A szülés utáni szabadság viszont legfeljebb csak néhány hétig tart, így az állam még anélkül kötelezheti a munkahelyeket a teljes bér kifizetésére erre az időre, hogy nagy ellenállásba ütközne.

Azért nem mindenhol van ez így. Csehországban például az apaszabadság alatt a fizetésnek csak a 70 százaléka jár, Cipruson 72, az egyébként bőkezű családtámogatásokat osztó Svédországban és Lettországban pedig 80 százalék. Szlovénia és Bulgária a fizetés 90 százalékát kínálja az apáknak, minden más országban viszont pontosan ugyanannyi pénzt kapnak a gyerekük születése utáni szabadnapjaikon, mint ha dolgoznának.

AFP / Altopress / Anne-Sophie Bost

Persze egészen máshogy látjuk az európai apák helyzetét, ha az amerikaiakkal hasonlítjuk össze. Egy 2017-ben készült felmérés szerint az Egyesült Államokban az apák 5 százaléka tud két hétnél hosszabb időre elmenni szabadságra a gyereke születése után, a magánszektor cégeinek 80 százaléka nem ajánl semmilyen fizetett szabadságot, a rosszul fizetett állásban dolgozó férfiak 60 százaléka pedig kénytelen volt dolgozni a gyereke születése utáni napon. Igaz, ott az anyák sem járnak jobban.

Öt ország van ugyanis a világon, ahol az állam nem kínál fizetett szülési szabadságot a nőknek: Lesotho, Libéria, Pápua Új-Guinea, Szváziföld és az USA.