A Honda távozása jelzi, hogy megrendülhet a brit ipar egyik húzóágazata, az autógyártás a Brexit körüli bizonytalanság miatt.
Mintha szitokszó lenne, úgy kerülte a japán Honda az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére, azaz a Brexitre hivatkozást, amikor a múlt héten bejelentette, hogy 2021-ben bezárja swindoni gyárát. Elemzők szerint mégis ez adhatta a végső lökést a döntéshez.
Ami a nyereségességet illeti, a swindoni üzem soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a japán büszkeség és felelősségérzet, valamint a britek iránti bizalom a rosszabb időkben is kitartott. Még 2015-ben is 200 millió fontot fektettek a fejlesztésekbe, egy évvel a Brexit-népszavazás előtt. A Honda az utóbbi csaknem három évben is bízott a britek rendezett kiválásában.
A pánik azonban az egész ágazaton kezd elhatalmasodni. A francia–japán Nissan már nem udvariaskodott, és a Brexitet okolta, amiért elvetette azt a tervét, hogy Sunderlandben készítse az új X-Trailt. Az indiai Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rover ugyancsak a kilépéssel indokolta a januári 4500 fős elbocsátást. A szigetországban motorokat gyártó amerikai Ford belengette, hogy majdnem biztosan távozik megállapodás nélküli Brexit esetén. A Michelin francia abroncsgyártó 2020-ra bezárni készül Dundeeban lévő üzemét, a Schaeffler német alkatrészgyártó pedig két gyárára is lakatot tesz.
Sokan vésztervet dolgoztak ki az elvben március 29-én történő brit kilépésre. Több cég máris bejelentette, hogy hetekre leállítja a termelést, mások a nyári karbantartási szünetet hozzák előre. Egyesek több napra elegendő alkatrészt és nyersanyagot halmoztak fel, de például a Toyotának csak egyetlen napra elég raktárkapacitása van. Ez a cég jelezte is a kényszerleállást megállapodás nélküli Brexit esetére.
Ha Nagy-Britannia egyezség nélkül lép ki az unióból, vagy egy úgynevezett kemény Brexit nyomán áll vissza a határ- és vámellenőrzés, az alkatrészek pontos beszállítása lehetetlenné válik. Például a német BMW oxfordi gyárában naponta ezer Mini készül, egy autó 4-5 ezer alkatrészből áll, amit naponta kétszáz teherautó szállít a helyszínre. Ezek háromötöde Dover kikötőjén vagy a Csalagúton keresztül érkezik. A Nissannak naponta 5 millió alkatrészre van szüksége, aminek 85 százalékát importálja. A Jaguar igénye napi 25 millió darab, a Hondáé és a Toyotáé 2 millió. Utóbbi termelése olyannyira a pontos szállításon alapul, hogy átlagosan 37 percenként érkeznek a felhasználandó csomagok.
Az autógyárakban az EU különböző pontjaiból jövő kamionokról közvetlenül táplálják be az alkatrészeket a gyártósorok elejére. Óránként vagy naponként váltanak típust egy-egy soron, a kamionokba pedig úgy pakolnak be, hogy rögtön a helyes sorrendben tehessék át az alkatrészeket a gyártóláncra. A szabadkereskedelem esetleges megszűnése nemcsak e rendkívül precíz logisztikai rendszert verné szét a dugókkal és a késedelmekkel, de megsokasodna a papírmunka is. A Honda szerint például évente 60 ezer oldallal bővülne az irodai tevékenység. Ám nemcsak ez növelné a költségeket, hiszen az autókat átlagosan 10, az alkatrészeket 4,5 százalékos vám sújtja.
A Honda távozása az utóbbi jó egy évtized legnagyobb csapása a brit autógyártásra: 3500 munkahely szűnik meg egyszerre, közvetetten pedig ennek két-háromszorosát is érintheti a kivonulás. A brit autógyártás válaszút elé érkezett. Miközben óriási beruházásokat igényelne az elektromos váltás és az önvezető technológia, tavaly majdnem a felével csökkentek a befektetések az előző évihez képest, mintegy 600 millió fontra. 2018-ban alig valamivel több mint másfél millió autót gyártottak, ez az utóbbi öt év legalacsonyabb adata.
De az ágazat így is a brit ipar egyik zászlóshajója, a járművek 80 százalékát exportálják. Az autógyártás éves forgalma 82 milliárd font volt tavaly, 186 ezer embert foglalkoztatott közvetlenül, és a teljes brit árukivitel 12 százalékát adta. Csak a luxusmárkák úszhatják meg nagyobb gond nélkül a Brexitet, mivel ezek profitrátája jóval magasabb, mint az alsóbb kategóriáké. A tömegautó-gyártók közül egyedül az angol Vauxhall bízik szebb jövőben, mivel a hazai autópiacnak a kilépés miatt várt 20 százalékos zsugorodása után nagyobb részesedést remél.
A Brexit Margaret Thatcher néhai brit kormányfő autógyártási örökségének elárulása – írta a Financial Times. A volt miniszterelnök a valamikor virágzó, de az 1970-es években államosítással és sztrájkokkal sújtott autóipart úgy támasztotta fel az 1980-as években, hogy a könnyű uniós piacra lépés ígéretével becsábította a japán vállalatokat, köztük a Hondát és a Nissant. Ezek azóta 50 milliárd fontot ruháztak be Nagy-Britanniában.
A Honda első autója 1992-ben gördült ki a swindoni üzemből, egy évvel az európai közös piac életbelépése előtt. A város a thatcheri gazdaságpolitika nyertesévé vált. Az EU-ban maradásra szavazó London és Bristol között lévő Swindon mégis a kilépésre voksolt.
KERESZTES IMRE
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
