Fontos a bankszektor minél gyorsabb és hatékonyabb digitalizációja, mivel a jól működő bankrendszer a gazdasági siker egyik záloga – mondta sajtótájékoztatóján Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Becsei szerint jelenleg nem érvényesül az azonos tevékenység, azonos szabályozás elv a bankok és a technológiai cégek között, ez egyenlőtlen versenyhez vezet. Ennek legszemléletesebb példája az elektronikus lakossági átutalásokat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték, amely a magyarországi bankokat sújtja, a külföldi székhelyű fintech cégeket nem. A 226 milliárd forintos tranzakciós illetékből a lakossági átutalások 15 milliárd forinttal részesednek. A technológiai cégeknél ugyanakkor adatvédelmi, terrorizmus-finanszírozási, fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kérdéseket is fokozottan figyelembe kellene venni – mondta.

A digitalizáció a legfőbb téma a pénzintézeteknél, minden bank elemi érdeke ennek megvalósítása. A szövetség kidolgozta a 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagját, ezek között van a készpénzhasználat visszaszorítása digitális fizetési megoldásokkal, vagy a földhivatali és gépjármű-nyilvántartási folyamatok digitalizációja, a digitális dokumentumkezelésre való átállás támogatása.

Javasolják a lakossági tranzakciós illeték eltörlését, és azt is, hogy a családvédelmi akcióterv elemei digitális igénylési és szerződéskötési folyamattal legyenek elérhetőek.

A bankok is elismerik, vannak, akik trükköznek a babaváró hitellel

A cél a befektetés.

Kovács Levente főtitkár azt mondta, hogy új korszak előtt áll a bankszektor, a digitális világra való felkészülés egyik legfontosabb eleme az ügyfélazonosítás, amit október 31-ig kellett elvégezniük az ügyfeleknek. Magyarországon az azonosításból félmillióan kimaradtak, ezek a passzív számlatulajdonosok, alkalmi számlahasználók néhány tízezren, és mintegy húszezren azok, akik nem reagáltak a banki megkeresésekre.

Százezernyi bankszámlát zárolhatnak egy nap múlva

Ma van a határideje a banki adategyeztetésnek. Aki elmulasztja, a hosszú hétvégén nem tud semmilyen ügyet intézni. A Takaréknál különösen nagy a gond.

Jelasity Radován alelnök azt mondta, hogy a bankok léptek be leghamarabb a digitalizációba. Hozzátette: a magyarországi bankok néhány szempont alapján már az osztrák bankok előtt járnak a digitalizációt tekintve, így például az átutalások gyorsaságában.

Csányi Péter, a digitalizációs munkacsoport elnöke ismertette a készpénzmentesítési javaslatcsomag pontjait és kiemelte:

Magyarországon közel 6 ezer milliárd forintra, történelmi csúcsra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége

2018 végére, ez 18,7 százalékos növekedés egy év alatt. Az okok közé sorolta a tartósan alacsony kamatokat, a tranzakciós illetéket, a 150 ezer forintig ingyenes havi kétszeri készpénzfelvételt, a készpénzben fizetett nyugdíjak magas arányát. Javaslatuk szerint

bővíteni és optimalizálni kell a digitalizált hitelezési és ügyfélkiszolgálási folyamatokat, a banki működés adminisztrációs költségeit pedig csökkenteni kell

– mondta. Javasolják, hogy a vállalkozásokra érvényes készpénzhasználati limit a jelenlegi 1,5 millió forintról csökkenjen 500 ezer forintra, és szorgalmazzák az 500 ezer forint feletti elektronikus tranzakciók ellenőrzését. Ajánlásaik között szerepel az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba terelése is – ismertette.

Átlépte a 6,3 billió forintot a forgalomban lévő készpénz mennyisége

Június 3-ától jön az új lakossági megtakarítási csodafegyver, amely ezúttal Magyar Állampapír Plusz névre hallgat. Egyszerű és jó kamatozású, ám hosszú évtizedek óta berögzült szokásokat kell eltörölni ahhoz, hogy sikeres legyen.

Azt várják, hogy a digitalizációval költségcsökkenés, nagyobb versenyképesség érhető el, az árnyékgazdaság szűkülésével pedig a költségvetési bevételek is nőnének – összegezte.