Segíteni kell Ukrajnát

Várhelyi korábban arról beszélt, hogy 2020 közepéig kell hosszú távú stratégiát kialakítani a keleti partnerség terén. Erről szól az első rövid kérdés.

Ukrajna teljes integrációja Kijev kérése, ezen el kell gondolkodni. Még a jelenlegi helyzetben is meg lehet tenni a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, ezzel is segítve, hogy stabil piacgazdaságot építsen ki. Úgy látja: Ukrajna kiszolgáltatottságának egyik oka az, hogy nincs erős gazdasága.

El kell gondolkodni a viszonyon a törökökkel

Georgios Georgiou megint csak a magyar kormányhoz fűződő viszonyáról kérdezi, Várhelyi ismét ugyanazt válaszolja

• függetlenség
• kollegialitás.

Pótkérdésként Törökországot veti fel a képviselő, és újból Orbán Viktor Ankara-politikáját. Erre Várhelyi úgy válaszol: "Törökországgal kapcsolatban egyértelmű az álláspontunk a jogállamisággal kapcsolatban. De visszalépés történt, ez az egyik fő oka annak, hogy leálltak a csatlakozási tárgyalások.

El kell gondolkodnunk abban, hogy milyen viszonyt kell kialakítanunk.

A magyar kormányról nem ejt szót.

És itt véget ér a kérdések első köre, a koordinátoroké. Jönnek a rövid kérdések, csaknem két óráig.

Maradjanak az orosz szankciók

Segítenünk kell Ukrajnát, hogy területi integritását visszaszerezze, ha kell az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásával – emeli ki Várhelyi a keleti partnerséggel kapcsolatos kérdésre.

Itt szembemegy több országgal, például Magyarországgal is, amely nem támogatja a szankciókat.

Hogyan is áll a bővítés?

Jean-Claude Juncker öt éve arról beszélt, a mandátuma idején nem lesz bővítés, nemrég pedig a tagországok verték vissza a csatlakozási tárgyalás megkezdését. De mi is történt októberben? Ebben a cikkben írtunk arról, hogyan lett szomorú szappanopera a bővítés folyamata.

Elhatárolódást várnak el Várhelyitől

Orbán sajátjaként tekint erre a posztra – mondja Ernest Urtasun zöldpárti képviselő, felidézve a türk tanácsban elhangzottakat, ahol a magyar miniszterelnök együttműködést ígért a tanács országainak. Majd elhatárolódást vár el.

Várhelyi azt válaszolja: "biztosként megválasztásom napjától függetlenként fogok eljárni, nem leszek hajlandó utasítást elfogadni, a kollegialitás elve alapján fogok dolgozni".

Nyugat-Balkán: el kell oszlatni az aggályokat

Ilhan Kjucsjuk liberális képviselő arról kérdezi, hogyan tudja meggyőzni a tagországokat arról, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Várhelyi válaszában kiemeli, hogy a csatlakozást a tagországok is támogatják, az ő feladata az lesz, hogy eloszlassa az aggodalmaikat. Az egyik ilyen a bevándorlás ezekből az országokból.

Arról is kérdezik, hogyan lehet megreformálni a csatlakozási folyamat keretét – szerinte alapvető feltételeket teljesíteni kell, de a tagországok tempóját is figyelembe kell venni.

"Nem fogadok el utasítást semmilyen kormánytól"

Az Európai Néppárt után a baloldali képviselő kérdezi. És itt az első kemény kérdés: Magyarország állandó képviselőjeként meg kellett védenie a magyar kormány álláspontját, olyan törvényeket is, amelyek miatt épp az EP kezdeményezte a jogállamiság megsértése miatti 7. cikkely szerinti eljárást. Hogyan tudja garantálni, hogy ezek a normák érvényesülnek? – kérdezi Tonino Picula.

"Biztosként az lesz a feladatom, hogy az Európai Uniót képviseljem, és ezt fogom tenni" – válaszol Várhelyi.

Emlékeztet, amikor korábban az Európai Bizottságnál dolgozott, "nem fogadott el utasítást semmilyen kormánytól", és ez így lesz most is.

A jogállamiság esetében pedig azt ígéri, szorosan együtt fog működni ezekkel az országokkal. Ennek érvényesítése érdekében "minden lehetséges eszközt" felhasznál, akár a pénzügyi segítség felfüggesztését is.

"Jogállamiság nélkül nincs piacgazdaság"

Bár októberben elutasították, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, továbbra is célom, hogy ez megoldódjon – válaszolja az első kérdésre Várhelyi. Azt ígéri, kész lesz arra, hogy megtárgyalják a problémákat, elsősorban a jogállamiságot. Intenzívebben kell együttműködnünk az igazságszolgáltatás vagy a korrupció terén. Az első azonban az ígéretünk betartása – vagyis a tárgyalások megkezdése – mondja.

Az is probléma, hogy gazdaságilag nagy a különbség az uniós és a tagságra váró országok között. A piacgazdaság persze a jogállamiság nélkül nem működhet, de az egymás közötti együttműködés nélkül sem.

Bosznia-Hercegovina szempontjából a legfontosabb az, hogy a bizottság által megszabott reformelvárások teljesüljenek. De az is fontos, hogy legyen kormánya az országnak, hiszen egy éve nincs – emeli ki Várhelyi, aki támogatja az Egyesült Államok szerepvállalását.

Összefoglalás, taps

Várhelyi Olivér összefoglalta a legfontosabb tennivalókat:

• Elkezdeni a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Hatékonyabb csatlakozási folyamat, amelynek része az országokban élők segítése.
• A szomszédságpolitikában a stabilitás erősítése, Ukrajna területi integritásának fenntartása.
• A nemzetközi támogatások és előtámogatási támogatások célja a beruházás és a reformok erősítése az érintett országokban.

Beszédét kis taps követi, és most jönnek a kérdések.