Folyamatos gyengülésben van a forint, és ez a jövő évben is folytatódhat: éves szinten 2 százalékot gyengülhet a magyar fizetőeszköz 2020-ban a K&H Bank vezető elemzője szerint. Németh Dávid úgy látja, a jövő évben már 340-345 forintos euróárfolyamokat láthatunk majd, de mivel nagy a volatilitás, az sem kizárt, hogy 320 forintra is erősödhet év közben az euró.

Nem látjuk, mitől fordulhatna meg a trend

– tette hozzá az elemző, aki kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank ugyan változtathatna a helyzeten, ám nem így kommunikál, és nem is tesz erre irányuló lépéseket.

A jegybankkal ellentétben a kormánytól vár lépéseket az elemző – ha nem is a forint erősítésére, inkább amiatt, hogy a jövőre mindenki a növekedés lassulását várja. Németh Dávid szerint ebben az esetben 3,5 százalékos lehet a növekedés – erre az évre még 5 százalék körüli értéket prognosztizálnak. Ilyen élénkítés lehet a családtámogatási rendszer kiterjesztése – ha beruházásokat nem is feltétlenül generál, de ezzel is nő az elkölthető jövedelem, vagyis a fogyasztás. De hasonló lépéseket tehet a jegybank, illetve az állami beruházások is pörgethetik valamennyire a gazdaságot, ahogy az adók hatékonyabb beszedése is plusz bevételt generál – sorolta Németh.

Azt is hozzátette azonban, hogy Magyarország potenciális növekedése 2,5-3 százalék körül mozog – vagyis az uniós pénzek és a kormány vagy a jegybank élénkítő programjai nélkül ennyit tudna teljesíteni a gazdaság. Ennek egyik magyarázata az, hogy az innovációs képessége az országnak viszonylag alacsony.

„Sokan félreértelmezik, mi lenne az igazi cél:

az nem reális, hogy vezető innovátor legyen Magyarország, az viszont igen, hogy a rendelkezésre álló újításokat használni tudjuk

– vagyis a vállalkozások pénzt szánjanak ezek megvételére. Ebből a szempontból szerinte jó hír, hogy most van egy felfutás a beruházásoknál, ám ha több éves keretben nézzük, már nem ilyen fényes a kép, még régiós összehasonlításban sem. „Utolértük a cseheket, de egy olyan szintre kerültünk, amelyet ők folyamatosan tartani tudnak, és az nagy kérdés, hogy nálunk is így marad-e” – mondta Németh Dávid, aki azt is kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a csehek nemcsak a beruházásokat tekintve, de az innovátorlistán is stabilan jobban szerepelnek nálunk. Ugyanígy problémát jelent azonban, hogy az innovációs képességen túl a szakképzésben, az életen át tartó tanulásban is le vagyunk maradva az EU-tól, de a hazai kkv-k versenyképességét az is rontja, hogy a kormány korábbi ígéretei – a söralátét méretű adóbevallás – ellenére még mindig nagyon sok időt töltenek a magyar vállalkozások az adóbevallással: az uniós felmérések szerint durván 15 nappal többet, mint az átlag. „Ha ez alatt a három hét alatt képezhetnék az embereket, sokkal hasznosabb lenne” – jegyezte meg a K&H elemzője.