600 millió forintért szerződött az állami HEPA Exportfejlesztési Ügynökség partnerirodák létrehozására a Balkánon – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Legalábbis ez az összeg szerepel a hirdetményben, a HEPA honlapján található összesítőben 12,6 millió forintos havidíjról számolnak be, és határozatlan idejű szerződésről. Ezért a pénzért cserébe a három nyertes cégnek irodát kell üzemeltetnie Belgrádban (Szerbia), Podgoricában (Montenegró) és Szkopjéban (Észak-Macedónia), illetve ezeken az országokon túl Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Albániában is segíteniük kell a magyar kis- és közepes vállalkozások exportpiachoz jutását.

A HEPA az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. utódja. A kormány 2018 nyarán szántotta be az MNKH-t, összevonta csatolt részeivel, bezárta a tucatnyi külföldi irodáját, jogutódjaként pedig létrehozta a HEPA-t. Bár az MNKH-nak volt egy-egy sikeres projektje, összességében közelébe sem jutott a kitűzött exportcéloknak, pedig adóforintok milliárdjait égette el, maga az MNKH Zrt. csak az első három évben közel 10 milliárd forintot. A hatalmas veszteségeket firtató kérdéseket jellemzően azzal ütötték el, hogy a kereskedőháznak nem nyereségesnek kell lennie, hanem segítenie kell a magyar export fejlődését – pedig induláskor még úgy terveztek, hogy idővel nyereségessé válnak.

Csak Orbán és Erdogan barátját nem gyomlálták ki

Azért nem az összes MNKH-irodát zárták be, 2016 júliusa óta érvényben van (most már a HEPA-nál) az ALX Magyar–török Kereskedelmi Központ Kft.-vel kötött szerződés, olyannyira, hogy 2019 novemberében módosították. A korábbi adatokkal összevetve némi áremelés történt, az ALX jelen állás szerint havi 76,9 millió forintért fejleszti a magyar külkereskedelmet Törökországban, Görögországban és Cipruson.

Nincs benne semmi meglepő, hogy épp az ALX-et tartották meg: a kft. tulajdonosa egy török cég, a Polat Holding Anonim Sirketi, az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is kiváló kapcsolatot ápoló Adnan Polat érdekeltsége. Az ALX ügyvezetője Suat Gökhan Karakus, akit Polat magyarországi intézőjeként szokás számontartani, már csak azért is, mert számtalan magyarországi Polat-cégben játszott és játszik szerepet. Polat többek közt ingatlanfejlesztésben utazik hazánkban és a napelembizniszben, a Gül baba türbéje pedig (aminek Erdogan elnök általi meglátogatása összeroppantotta a budapesti közlekedést) saját bevallása szerint személyes, a szívéhez közel álló projekt – ő az elnöke a türbe működtetésére létrehozott alapítvány kuratóriumának.

Gül baba türbéje mögött egyre duzzadó török cégbirodalom bújik meg

2018 őszén nyitotta meg kapuit a Gül baba türbéje, erre 321 millió forint állami támogatást költött el a működtetésére létrehozott alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke az Orbán családhoz sok szálon kötődő török oligarcha. Adnan Polat a szívügyének tekintett türbén túl egyre hízó cégbirodalmat tart fenn Magyarországon, és az anno Tiborcz Istvánnal közös cégét már szó szerint a nevére vette.

Az ALX beszámolóinak tanúsága szerint a cégnek 2018-ban 867 millió forint, 2017-ben 881 millió, 2016-ban pedig 831 millió forint bevétele volt „stratégiai megállapodás szerint” – egyéb bevétele egyik évben sem nagyon akadt. Ebből elég szép profitot is sikerült összehozni: 2017-ben közel 100 milliót, 2018-ban 56 milliót. A szép profitból pedig még szebb osztalékot fizetett a cég, mindkét évben 300 ezer eurót, ami a jelenlegi, 330 körül gyengélkedő euróárfolyammal számolva majdnem évi 100 millió forintnak felel meg.

A többihez és az eredményekhez képest is drága

Eközben az ALX-t (meg úgy egyáltalán a török–magyar külkereskedelem felfuttatását) aligha lehet sikertörténetnek tekinteni. Maga Orbán Viktor ismerte el Erdogan elnökkel tartott sajtótájékoztatóján 2019. november 7-én, hogy a célul kitűzött hatmilliárd eurós kereskedelmi mérleg egyelőre „éppen csak látóhatáron belül van”. És már ez is erős eufemizmus, a miniszterelnök szerint a forgalom most valahol 3-3,2 milliárd euró körül áll – a KSH hivatalos számai szerint pedig 2,6 milliárd euró volt 2018-ban.

Polaték ALX-e esetében annak tükrében is vaskosnak tűnik a havi 77 millió forint, hogy a balkáni irodák és szolgáltatásaik ugyebár csak havi 12,6 millió forintba kerülnek.

Egyébként már 2018 nyarán, az MNKH beszántásakor az volt a terv, hogy annak soktucatnyi külföldi irodáját négy nagy exportfejlesztési és promóciós központ veszi át: Balkán, Oroszország, Kína, Japán. Törökországról nem esett szó, mondjuk a HEPA aktuális szerződésösszesítőjében is elkülönítve szerepel.

A kínai és a japán irodára a HEPA már 2018 őszén leszerződött, előbbi havi 23 millió, utóbbi 24 millió forintba kerül, ezért cserébe szinte az egész Távol-Keletet le kell fedniük működésükkel (Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld, Vietnam, Fülöp-szigetek, Dél-Korea). A moszkvai irodára (Oroszország plusz Kazahsztán, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán) 2019 szeptemberének közepén szerződtek, 19 millió forintért.

HEPA

Végül csak a régi partneré lett a szerződés

Az utolsó hiányzó elem a Balkán volt, immár ez is megvan, bár a szerződést nem volt egyszerű tető alá hozni. A közbeszerzésnek már 2018-ban nekifutottak, azonban az eljárást érvénytelenné nyilvánították. Az ajánlatok beadására szolgáló Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) ugyanis épp a beadási határidő lejárta előtt pár perccel hibásodott meg, az egyik pályázó pedig csak késve adta be az ajánlatát. A késő ajánlattevő egyébként az a cég volt, amelyik most megnyerte a beszerzést, az Invictus Media nevű belgrádi vállalat. A cégről – és a kereskedőházak terjeszkedéséről – a Direkt36 közölt cikket, ebből kiderül, hogy az Invictus vezényelte le Orbánék egyik legfontosabb balkáni szövetségesének, Aleksandar Vučić szerb elnöknek a választási kampányát.

Ami azt illeti, elsőre most sem az Invictus nyert, hanem az NFFKÜ Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség – amely szintén indult már a 2018-as beszerzésen is. A HEPA már elbírálta az ajánlatokat, és megállapította az NFFKÜ nyertességét, amikor hiánypótlásokra szólította fel a céget. A legnagyobb probléma az volt, hogy a kiírásban hónapra pontosan kérték a szakemberek korábbi tapasztalatait, az NFFKÜ azonban ezt csak évre pontosan adta meg. Az észrevételek nagy része „kukacoskodásnak tűnt”, de a dátumok ügyében valóban hibáztak – közölte a hvg.hu-val Váradi Imre, az NFFKÜ igazgatóságának elnöke. A döntést ezért meg sem támadják. „Számunkra nagyon fontos lett volna a feladat, mert már az első felhíváson is indultunk és azóta folyamatosan fektetünk abba, hogy kapcsolati tőkét építsünk a Nyugat-Balkán területén. A második körben aztán három pályázó közül a legjobb árat sikerült adnunk, és úgy éreztük, hogy a szakmai ajánlatunk is jól ki lett dolgozva” – véli Váradi.

Az NFFKÜ amúgy részben állami cég, 2009 és 2014 között ők látták el egyebek mellett a Norvég Alap tekintetében a végrehajtó ügynökségi feladatokat. A kormány 2014-ben üzent hadat az alapnak, lényegében azért, mert szúrta a szemét, hogy közvetlen állami irányítás nélkül osztják belőle a külföldi támogatásokat Magyarországon.

A szerződést végül elnyert Invictus (és az általa vezetett konzorcium) régi ismerősök a HEPA-nál, 2016 közepén már szerződtek velük kereskedőházak üzemeltetésére – pontosabban a HEPA elődje, az MNKH szerződött velük. A konzorcium legérdekesebb tagja a macedón Eko Club, amely saját honlapjának tanúsága szerint leginkább közüzemi szolgáltatással foglalkozik, például hulladékkezeléssel és mobil WC-k karbantartásával. A HEPA szerint ez nem jelent problémát: „A szóban forgó pályázat esetében több, közös pályázatban tettek ajánlatot a jelentkező cégek. Ilyen esetekben a pályázat kiírója a szakmai alkalmassági feltételeket a pályázatokat benyújtó konzorciumok összességénél vizsgálja. Ez alapján az alkalmassági feltételeknek az említett cég megfelelt.”

Rádupláztak Szerbiára

A balkáni partneriroda-hálózat azért is furcsa, mert van egy másik állami cég, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, amely elvileg kimondottan a környező országokban üzemelő kereskedőházakért felelős. Sőt Szerbiában konkrétan van partnerirodája, nem is egy, hanem kettő, Szabadkán és Újvidéken. Mind a CED, mind a HEPA a Külügyminisztérium felügyelete alatt működik most már. Korábban a CED a HEPA leányvállalata volt: amikor előbbit még MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-nek hívták, utóbbi helyén pedig még az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. működött.

A HEPA szerint ennek ellenére nincs szó duplázódásról köztük és a CED között: „A CED tevékenysége a határon túli magyar vállalkozások gazdasági támogatására is kiterjed, míg a HEPA a magyarországi cégek exportfejlesztésében vállal szerepet. A HEPA partneriroda illetékességi területéhez hat ország tartozik. A két cég tehát különböző feladatokat lát el, de természetesen a tapasztalataikat megosztják egymással.”

Ha már a CED-nél tartunk, az is nemrég kötött új szerződést, ezúttal csehországi Brnóban nyitottak új irodát, amivel „teljessé vált a közép-európai és V4-es lefedettség”. A kirendeltség üzemeltetését egy prágai cég, a Velvethy & Mikes s.r.o. nyerte el nyílt közbeszerzésen, egyedüli ajánlattevőként. A cég többségi tulajdonosa és ügyvezetője, az iroda kapcsolattartója David Velvethy (avagy a CED-nél magyarosan: Velvéthy D. Árpád) pénzügyi-informatikai vonalon mozog, de van szakirányú végzettsége. A Velvethy & Mikes másik fele, Jan Mikeš saját bevallása szerint gyerekkora óta programozó és profi videojátékos akart lenni. Mindkét célját sikerült elérnie – annak nincs nyoma, hogy lenne bármilyen tapasztalata külkereskedelmi vagy rendezvényszervezési területen.