Kovács Gábor
Kovács Gábor

Putyin és Erdogan részvételével ünnepélyesen átadták a Törökországot Oroszországgal összekötő Török Áramlat gázvezetéket. A Déli Áramlat hamvaiból született vezeték célja Magyarország és azon keresztül Nyugat-Európa, de ehhez még meg kell építeni európai ágát, a Balkáni Áramlatot. Amire az EU környezetbarát fordulata és az ukrán tranzitszerződés megújítása mellett a világon semmi szükség.

Hivatalosan is átadták a Török Áramlat gázvezetéket január 8-án, az Isztambulban tartott rendezvényen részt vett Vlagyimir Putyin orosz, és Recep Tayyip Erdogan török elnök. Putyin azt mondta: "Vannak törekvések a régióbeli feszültségek szítására. Oroszország és Törökország célja ennek ellenkezője". Ezzel minden bizonnyal az USA és Irán közti, majdhogynem háborús helyzetre utalt. Erről Erdogan is beszélt, azt mondta, a feszültségek olyan szintre léptek, amilyet Törökország sosem akart, és mindent meg fognak tenni, hogy a régió "ne fulladjon vérbe és könnyekbe". Az orosz elnök szerint a két ország még sok közös projektre készül az energetikában és egyéb területeken. Erdogan a kétoldalú kapcsolatok és az energetika terén "történelmi jelentőségűnek" nevezte a vezetéket, és azt állította: Törökország nem hagyta, hogy a két ország bizonyos kérdésekben eltérő álláspontja eltérítse a közös érdekek szolgálatát.

Az új vezetékpár Oroszországot köti össze Törökország európai részével a Fekete-tenger alatt, a kapacitása évi 31,5 bcm (milliárd köbméter) gáz. Átadása csak szimbolikus esemény volt, a Török Áramlat valójában már 2019 végén elkészült, az orosz állami gáztársaság, a Gazprom októberben elkezdte feltölteni gázzal. A bolgár gázcég, a Bulgargaz január 6-án bejelentette, hogy az év első napján elkezdett a vezetékből származó gázt importálni (ezt a Gazprom is megerősítette), illetve hogy állandó importmegállapodást írt alá a Gazprommal december végén. Bulgária korábban Románián keresztül vette a gázt, a Bulgargaz közlése szerint a Török Áramlatnak köszönhetően az ország évi 46,2 millió dollárt fog spórolni, nagyrészt azért, mert nem kell tranzitdíjat fizetnie Romániának.

©

Hosszú még az út Ausztriáig

A Török Áramlat beüzemelésével a Gazprom már három nagyobb csövön keresztül tud gázt szállítani Európába: északon ott a Németországba vezető Északi Áramlat (plusz a kisebb kapacitású Jamal Lengyelországon keresztül), Ukrajnán keresztül vezet a Testvériség. A Török Áramlattal az az elképzelés, hogy a vezetéken keresztül érkező gáz körülbelül felét Törökország venné meg, a másik fele menne tovább a Balkánra és az EU-ba. A gyakorlatban a szállítások mennyisége és megoszlása egyrészt majd azon múlik, Törökországnak mennyi gázra lesz szüksége – a török gazdaság épp nem áll valami fényesen, így nem tűnik valószínűnek, hogy nőni fog a gázigénye. Másrészt azon, hogy a balkáni országoknak mennyi gázra lesz szükségük, illetve az uniós országok mennyit akarnak majd importálni dél felől.

A Török Áramlat gázvezeték építése Isztanbul partjainál
©

Egyelőre kérdéses, a Török Áramlat végül alkalmas lesz-e egyáltalán az Európai Unió országainak elérésére. A tervek szerint a Török Áramlat Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül folytatódna Balkáni Áramlat néven, az orosz gáz ezen az útvonalon keresztül jutna el Ausztriáig. A három ország közül egyedül Szerbia áll jól a maga szakaszával, Dusan Bajatovic, a Szerbiai Gázművek igazgatója karácsonykor jelentette be, hogy végeztek a csövek lefektetésével – bár ez még nem jelenti, hogy a vezeték üzemképes lenne. Bulgária évek óta késlekedik a beruházás rá eső részével, csak 2019 szeptemberében írta alá a vezeték építéséről szóló szerződést.

És valóban úgy tűnik, mintha belehúztak volna, Bojko Boriszov miniszterelnök január 3-án azt mondta, az építkezés folyamatban van, napi 5 kilométer csövet fektetnek le, várhatóan májusra elkészülnek az egész vezetékkel. Ez jó eséllyel nem független attól, hogy Vlagyimir Putyin december elején az Aleksandar Vučić szerb elnökkel tartott találkozója után azzal vádolta meg a bolgár kormányt, hogy „szándékosan késlelteti” a beruházást, és kilátásba helyezte, hogy „ha a bolgár vezetők nem akarják” a projektet, akkor találnak más utat. Ezzel praktikusan Romániára gondolhatott.

Magyarország sem kapkodja el

A Török/Balkáni Áramlat elődje, a Déli Áramlat megépítése amúgy főként Bulgárián, illetve az Európai Bizottság Bulgáriára (is) kifejtett nyomásán bukott el 2014-ben. A Déli Áramlat Bulgáriába futott volna be a Fekete-tenger alatt, tulajdonosa teljes egészében a Gazprom lett volna, az uniós versenyjogi szabályok szerint azonban nem lehet ugyanaz a vezetékek tulajdonosa, mint aki a gázt teszi beléjük. A Déli Áramlat eleste után állapodott meg Moszkva és Ankara, hogy Európáig Török Áramlat néven építik meg a vezetéket, az európai ág kivitelezése pedig az érintett országokra marad.

Egyébként az amerikai kormány, amely elvből (és saját gazdasági érdekből) ellenez minden, Európát és Oroszországot összekötő vezetéket, 2019 decemberében szankciókkal sújtotta az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot építő cégeket. Ezt mind Berlin, mind Moszkva kikérte magának, mint „nemzetközi egyezményeket sértő” „külföldi beavatkozást”. A szankciók a Török Áramlat bármiféle bővítését vagy meghosszabbítását végző cégekre is érvényesek – erősítették meg amerikai kormánytisztviselők az Euractiv hírportálnak.

Magyarország amúgy még egy kapavágást sem tett a maga részét illetően. De legalább Szijjártó Péter külgazdasági miniszter üdvözölte a szerbiai vezeték elkészültét, és örömét fejezte ki, hogy Magyarország hamarosan déli irányból is fog tudni orosz gázt vásárolni. A mostani ünnepélyes átadáson mindenesetre a szerb elnök és a bolgár miniszterelnök is részt vett – Orbán Viktor azonban nem. A magyar miniszterelnök Erdogan 2019. novemberi budapesti látogatása után azt nyilatkozta, Magyarország 2021-ig "tervez" csatlakozni a Török Áramlathoz.

Az ukrán tranzit mellett nincs rá szükség

Az sem mellékes kérdés, hogy az Európai Uniónak és Oroszországnak szüksége van-e egyáltalán a Balkáni Áramlatra. Több, 2019 végi fejlemény tükrében úgy tűnik, hogy nincsen. Célegyenesbe ért ugyanis a meglévő Északi Áramlat párjának építése, 2020 közepén már lehet valamennyi szállítás a vezetéken, 2021 végére pedig várhatóan teljes, évi 55 bcm-es kapacitással fog üzemelni. A két Északi Áramlat kapacitása együtt 110 bcm lesz.

©

 Ennél is fontosabb, hogy decemberben Oroszország és Ukrajna megegyeztek a gáztranzit fenntartásáról. Az új szerződés öt évre szól, és újabb ötre meghosszabbítható. Az első évben az orosz fél legalább 65 milliárd köbméter gázmennyiség tranzitját garantálja Ukrajnán keresztül, a következő négy évben pedig 40 milliárd köbméterét. Moszkva (több, Kijevvel folytatott gázvita, sőt gázháború) után számtalanszor belengette az ukrajnai tranzit leállítását, illetve Ukrajna kikerülése érdekében erőltette az északi és a déli projekteket. Ráadásul a megegyezés ellenére Oroszország és Ukrajna lényegében mind a mai napig proxiháborúban áll egymással a kelet-ukrajnai szakadár megyékben. A politikai megfontolások ellenére gazdaságilag Moszkvának is az ukrán tranzit fenntartása volt az érdeke – a jelek szerint a gazdasági racionalitás felülírta a politikai megfontolásokat. Ebben persze szerepet játszhatott, hogy Brüsszel komoly közvetítői- és lobbitevékenységet folytatott Moszkva és Kijev közt, az uniónak ugyanis az a geopolitikai érdeke, hogy Kijev megőrizze a tranzitnak köszönhető bevételeit és geopolitikai súlyát, és ne kerüljön moszkvai befolyás alá – gyakorlatilag megmaradjon ütközőállamnak.

Így viszont a Balkáni Áramlat megépítésére nem maradt racionális gazdasági indok. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) előrejelzései azt mutatják, hogy az ukrajnai szállítások mellett azon a vezetéken gyakorlatilag semmi gáz nem érkezne Magyarországra (és tovább). Ha érkezne, akkor pedig a meglévő vezetékek állnának kihasználatlanul – mondta el a HVG-nek Tóth Borbála, a REKK kutató főmunkatársa. A szakértő szerint egyébként Magyarországnak nincs szüksége új vezetékekre, az ország az elmúlt években nagyon sokat fektetett gázinfrastruktúrába, lényegében bármilyen irányból képes gázt fogadni, és bármilyen irányba képes továbbítani.

A Balkáni Áramlat gazdasági racionalitását az is rontja, hogy a cseppfolyós földgáz (LNG) piaca virágzik, Európa pedig nagyon jó helyzetben van. Európában jelenleg 28 nagy LNG-terminál van (a szállításhoz cseppfolyósított földgázt ezekben alakítják vissza, hogy be lehessen táplálni a vezetékekbe), összkapacitásuk közel 230 bcm. 2019 második felében Európa rengeteg LNG-t importált, akadtak olyan nyugat-európai terminálok, ahol kapacitáshiány lépett fel – miközben az év első felében kihasználtságuk még alacsony volt. Az LNG ráadásul alacsony áron érkezett Európába. Ázsiában ugyanis lecsökkent a kereslet, Európa viszont bármikor fel tudja szívni a kínálatot, mert a kontinensen nagyon jó az infrastruktúra, és sok a tározói kapacitás, vagyis az olcsón megvásárolt gázt el lehet raktározni. Az LNG-terminálok kihasználtsága a jövőben sem lesz minden pillanatban százszázalékos, de ha a piacon túlkínálat alakul ki, annak Európa lesz a haszonélvezője – véli Tóth Borbála.

A gáz napjai meg vannak számlálva Európában

Hosszú távon pedig (márpedig a gázvezetékek hosszú távú projektek) nem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unió a jelek szerint most már nagyon komolyan veszi a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Ha a tagállamoknak sikerül megállapodniuk, a kitűzött cél az lesz, hogy 2050-re az EU gazdasága nettó CO2-kibocsátás nélkül működjön. A környezetbarát üzemanyagmixbe pedig a gáz nem fog beleférni. Igaz, a közeljövőben még nagy szükség lesz rá, mivel kiváló átmeneti energiaforrás a szénről a megújulókra való átállásban. Mindenesetre az Európai Beruházási Bank (EIB) már 2021 végétől nem fog fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projekteket finanszírozni – beleértve a gázprojekteket néhány kivételtől eltekintve. A bank ezzel nem csak az uniós politikai irányvonalat követi, vezetőinek érvelése az, hogy jelen állás szerint már üzleti alapon sem érdemes ilyen projektekbe fektetni.

hvg360 - Hetilap: Uniós klímaszerviz

Uniós klímaszerviz A magyar kormány drágállja az EU klímavédelmi szándékait, az olcsó orosz gázt viszont szívesen veszi. Pedig az unió bankja hatalmas összeget szán zöldfejlesztésekre.

Az EIB finanszírozása jelentős részét környezetbarát és fenntartható beruházásokba fogja fektetni, az EU pedig rengeteg támogatást fog biztosítani az átállásra. Bár még nem világos, pontosan mennyi pénzt és milyen módon, milyen mechanizmusokon keresztül.

Mindenesetre a magyar kormány többek közt ilyen forrásokból tervezi gáztüzelésűre átszerelni a Mészáros Lőrinctől megvásárolandó, jelenleg széntüzelésű mátrai erőművet. Bár ezt sem tartja jó ötletnek Mezősi András, a REKK kutatója. Jelenleg a gázerőművekre elsősorban a rugalmasan szabályozható termelésük, a kiegyenlítésben játszott szerepük miatt van szükség, de a következő évtized kérdése, hogy ez így marad-e, vagy helyüket átveszik az energiatároló megoldások. A szakértő szerint Magyarországnak a meglévő gáztüzelésű erőműveinek kihasználására kellene koncentrálnia, és kivárni, hogyan alakul ezek szerepe. 

Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával

A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására. Az előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni.

A Gazprom legnagyobb fegyvere az ár lehet

Az biztos, hogy Moszkva politikai fegyverként is használja a gázexportját, illetve az európai országok gázfüggőségét. Jó példa erre Magyarország: ugyan a kormány nem árulja el, a Gazprom milyen áron adja a gázt, mindenesetre a lakossági gázár az egyik legalacsonyabb az EU-ban, az állami nagykereskedőnek pedig még így is haszna keletkezik rajta – vagyis az importár biztosan nem magas. Közben a Fidesz becsontosodott kampányfegyvere a „rezsicsökkentés”.

Akármelyik csövön is küldi majd, a Gazprom a következő években minden bizonnyal nagyon versenyképes áron fogja kínálni a gázt. Moszkva persze látja, hogy az unió már elindított környezetbarát fordulata mellett a gáz mint fosszilis energiahordozó napjai meg vannak számlálva. Egy gázexportőr ország számára jelenleg az „amit eladhatsz ma, ne halaszd holnapra” filozófia követése az ajánlott – véli Tóth Borbála.

Ami a Török Áramlatot illeti, a bolgár gáztársaság nemcsak azt jelentette be, hogy gázt importál a vezetékből, hanem hogy tárgyalásokat folytat a Gazprommal a gáz vételárának csökkentéséről.

Vezetőkép: 

Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Török Áramlat gázvezeték megnyitásásnak alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban 2020. január 8-án

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Német-magyar állampolgár diplomata bukott le kémkedés gyanújával

Német-magyar állampolgár diplomata bukott le kémkedés gyanújával

A pillanat, amikor egy ausztrál kisgyerek először lát esőt – videó

A pillanat, amikor egy ausztrál kisgyerek először lát esőt – videó

Újabb pletyka terjed a Samsung Galaxy S20 kamerájáról, de ennek nem fog örülni

Újabb pletyka terjed a Samsung Galaxy S20 kamerájáról, de ennek nem fog örülni

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

60 millió forinttal tartoznak a Baranya megyei pedagógusoknak

60 millió forinttal tartoznak a Baranya megyei pedagógusoknak