A 2020–2021-es idénytől 25 főben határozza meg a játékoskeretek méretét a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöksége az OTP Bank Ligában annak érdekében, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma – írja közleményében az MLSZ. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető. A korábbi stratégiai törekvések jegyében növekszik a hazai és a fiatal játékosok ösztönzése, illetve az új a szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét.

Vagyis a klubok csak egy meghatározott összeget költhetnek el a játékosok fizetésére, de azt maguk határozhatják meg, hogy ezt a pénzt hogyan és hány játékos közt osztják szét.

A szigorításokat Csányi Sándor MLSZ-elnök jelentette be a szövetség éves közgyűlésén.

Elfogadhatatlan, hogy az NB I-ben a hazai fiatalok szerepeltetésének aránya csökkent az elmúlt évekhez képest – mondta Csányi.

Azon csapatokat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi követelményeknek, a jövőben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, az UEFA financial fair play tapasztalatait felhasználva szankcionálják, akár az átigazolásból is kizárhatják. A magyar állam uniós szinten kiemelkedően sok pénzzel támogatja a sportot, elsősorban a labdarúgást. Ehhez képest eredmények alig vannak, sok klubcsapatnál kevés a fiatal játékos, sok viszont az idegenlégiós – például a támogatások egyik legnagyobb üdvöskéjénél, a Felcsútnál, aminek ráadásul akadémiája is van.

Nézné a végrehajtó, mire mennek a felcsúti tao-pénzek, csak nem tudja megnyitni a pendrive-ot

Majdnem pontosan négy évvel azután, hogy a Miniszterelnökségnek ki kellett adnia összesen hetvenezer oldalnyi, 2013-14-ben készült Századvég-tanulmányt, a hvg.hu munkatársa újabb többévnyi pereskedés eredményeként hozzájuthatott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a cégcsoport második megbízása idején született dokumentumokhoz. A 6 milliárd forintos alapszerződést 2015 és 18 között több, további nyolc-kilencszázmillióssal fejelhette meg a kormányközeli think tank.

A Kedvezményes Pályaépítési Program keretében az MLSZ 2012-2019 között 123 kispályát épített országszerte, elsősorban hátrányos helyzetű településeken, melyek önkormányzatainak csupán a költségek tíz százalékát kellett biztosítania – emlékeztet a szövetség. A tavalyi pályázati felhívást követően – a korábbi hat pályázati ütemhez hasonlóan – ebben a kedvezményes formában létesül 20 településen egy-egy, az örömfocit szolgáló létesítmény. Az ütemezés alapján a pályák már 2020 tavaszán elkészülhetnek.

Ehhez kapcsolódó elnökségi döntés, hogy a Nógrád megyei Diósjenőn és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán is 20x40 méteres pálya létesül, az MLSZ és a Belügyminisztérium együttműködésében, “a felzárkóztatást és a bűnmegelőzést szolgálva” – írja az MLSZ. Ezeken a pályákon, a korábban ebben a programban építettekhez hasonlóan, a labdarúgás mellett kosárlabdázásra (streetball) is lehetősége lesz a fiataloknak.