Lezárták a Lánchíd-felújítás közbeszerzését, és nem oldódott meg semmi

A BKK eredménytelenül zárta le a Lánchíd és a Váralagút felújítására kiírt közbeszerzést, mert drágább ajánlatok érkeztek, mint amennyi pénz a felújításra jut. A fővárosnak nincs több pénze, a kormány nem ad, a hídon már korlátozást vezettek be.

Lezárták a Lánchíd-felújítás közbeszerzését, és nem oldódott meg semmi

A Lánchíd és a Váralagút felújításáért felelős BKK hivatalosan is lezárta a kivitelezésre kiírt közbeszerzést, az erről szóló hirdetmény megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben. Meglepetés nincs, az eljárást mindkét esetben eredménytelennek minősítették, mert a legolcsóbb ajánlat is drágább volt a rendelkezésre álló forrásnál.

Január elején a kormány arra utaló választ adott a hvg.hu-nak, hogy nem kíván több pénzt adni a felújításra, csak azt a hatmilliárdot, amit 2018 októberében Tarlós István akkori főpolgármesternek megígértek. A fővárosi önkormányzat nem akart nyilatkozni, mert „folyamatos az egyeztetés a főváros és a Miniszterelnökség között”.

A BKK régóta tologatja az eljárás határidőit, az utolsó január 10-e volt.

Tarlós István még főpolgármesterként már 2019 októberében elismerte, hogy nem elég a pénz, és közölte: árfelülvizsgálatot rendelnek el. Az új főpolgármester, Karácsony Gergely a megválasztása után azt nyilatkozta, a Lánchíd csaknem kétszer annyiba kerül, mint amennyi pénz rendelkezésre áll. Mivel a rekonstrukció nem halogatható tovább, megpróbálják újragondolni a felújítás tartalmát, illetve megnézik, hogy miképpen kapcsolódik ez a rakpartok és az alagút felújításához. A felújításra a főváros 17 milliárdot szán, a kormány ezt egészíti ki 6 milliárddal.

Mikor kiderült, hogy a közbeszerzési eljárásban csak túl drága ajánlatok érkeztek, Tarlós István heti egyre növeltette a híd állapotának ellenőrzési gyakoriságát. A BKK január elején súlykorlátozást vezetett be a hídon, a szerkezet terhelésének csökkentése miatt 5 tonnánál nehezebb járművek nem hajthatnak fel rá.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.