Amíg a korábbi időszakban főként Európa keleti feléből érkeztek a migránsok Németországba, addig most Afrikából és a Közel-Keletről – derül ki a német bevándorlási hivatal kutatóintézetének, az IAB-nek a tanulmányából.

Az Európa keleti feléből érkező bevándorlók jelentős részben maguknak kerestek és találtak állást Németországban, míg a 2015 után érkezők nagyon jelentős állami segítséget kaptak. A statisztika így még annak ellenére is javult, hogy az egykori szocialista országokból érkezők képzettségi szintje és nyelvtudása is jobb volt: korábban ugyanis a bevándorlók 44 százaléka talált állást magának öt évvel a letelepedés után, most pedig 49 százalék – számol be a közszolgálati Deutsche Welle.

Angela Merkel kancellár 2015-ben a nagy német gyárak munkaerőigényeire hivatkozva hirdette meg befogadási programját, amikor több mint egymillió bevándorló érkezett Németországba.

A javuló statisztika annak is köszönhető, hogy Németországban is csökken a stabil munkahelyek száma, egyre inkább előtérbe kerül a részmunkaidő vagy a rövid távú szerződéses állás. Sőt feltűntek – angolszász mintára – az úgynevezett minijobok (ez általában egy rövid ideig tartó munka, lehet idénymunka, szórólapozás stb., ami után alig kell adózni) is, melyek épphogy lehetővé teszik a munkavállaló megélhetését. Németországban egy minijob maximum 450 eurót hoz havonta.

A megkérdezett migránsok 12 százaléka ilyen mini munkahellyel rendelkezik, amelyre azért nehéz a jövőt alapozni vagy családot alapítani, ráadásul a migráns munkavállalóknak csak a 29 százaléka nő.