Globális recesszió vagy múló döccenés? – elemzők még nem tudják eldönteni, mit okoz a világgazdaságban a koronavírus. Magyarországi cégvezetőkkel korábban már beszéltünk arról, milyen óvintézkedéseket kellett már eddig is bevezetniük a járvány kitörése óta, és mekkora lehet a káruk a jövőben. Most elemzőket kérdeztünk arról, mi vár a gazdaságra a hatszáznál is több emberéletet követelő járvány miatt.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint pontosan sem a globális, sem a magyarországi gazdasági hatásokat nem lehet még megbecsülni, mert azok rendkívül sokrétűek és régiónként, országonként eltérőek. Így látja Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is, szerinte sem tudni, meddig terjedhet és tarthat a vírus.

Létezik egy optimista forgatókönyv: ha a világjárvány terjedését sikerül megakadályozni, a negatív növekedési hatások az első negyedévben számottevők lehetnek ugyan, utána azonban egy gyors fellendülés következhet, hasonlóan ahhoz, amit a 2003-as járvány, a SARS esetében is láthattunk – magyarázta Trippon Mariann.

AFP / J.P. Moczulski

Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy még ennek ellenére is idén a globális, a feltörekvő piaci és az euróövezet-beli növekedés is lassabb lehet, mint azt korábban várták. Trippon Mariann szerint, ha a vírust sikerül „kordában tartani”, a 2020-as globális GDP-növekedésre gyakorolt hatása mindössze néhány tized százalékpont lehet. Török Lajos úgy látja, az első negyedéves kínai GDP növekedés éves alapon 1-1,5 százalékkal lehet alacsonyabb, mint azt korábban várták.

A CIB elemzője arra számít, hogy az idei első negyedévben a legsúlyosabb növekedési hatást Kínában, illetve a Kínához elsősorban a turizmuson keresztül szorosan kapcsolódó dél-kelet-ázsiai gazdaságokban láthatjuk majd. Az Equilor munkatársa is egyetért abban, hogy az eladósodottság tekintetében Kínában lehetnek a legnagyobb problémák,

már a tavalyi évben is több régióban előfordultak csődök, illetve az árnyékbankrendszer kiterjedtsége miatt a probléma teljes méretét is nehéz átlátni.

Erőteljes visszapattanás valószínűsíthető

A jelenleg karantén alatt lévő tartományok a kínai kibocsátás körülbelül 50 százalékát adják, így az első negyedéves kínai GDP-növekedés a korábban várt 6 százalékkal szemben akár 4 százalék alá is süllyedhet.

Amikor azonban az élet visszatér a rendes kerékvágásba egy viszonylag erőteljes visszapattanás valószínűsíthető, így a teljes éves növekedésre gyakorolt hatás ennél jóval kisebb lehet

– hangsúlyozta Trippon, hozzátéve, ebben az esetben a többi világgazdasági régióra gyakorolt hatás is mérsékelt maradhat.

Az elemző összességében nem számol globális recesszióval, ami szerinte biztosra vehető, az a bizonytalanság, illetve az, hogy a világgazdaság 2020-ban a válságot követő időszak legalacsonyabb növekedési ütemét produkálja majd. Hasonlóan véli Török Lajos is, szerinte sem kell jelenleg strukturális váltás.

Karanténba érkező pácienst fogad védőruhás recepciós egy vuhani szállodában 2020. február 5-én

MTI / EPA / Costfoto/YFC

Ha azonban a vírus felerősödne, és jelentősen továbbterjedne, már komolyabb gazdasági problémákkal kellene számolni. De elég az is, ha a gyárak nem nyitnak ki a tervezett időben, az újabb két héttel meghosszabbított tavaszünnep után, hiszen az Török szerint

sok helyen jelenthetne problémát az ellátási láncban.

Az elemző úgy látja, egyes termékeknél szinte biztosan lehetnek csúszások, ahogyan arról a hvg.hu is írt, a Hyundai már le is állította dél-koreai gyártását, és az új, olcsóbb iPhone-ból is a vártnál kevesebb készülhet.

Védőmaszkot viselő munkások távoznak a Hyundai dél-koreai járműgyártó ulszani gyárából 2020. február 5-én

MTI / EPA / YNA

Ami az autóeladásokat illeti, egyelőre itt is becslések vannak, egyes elemzők szerint 10 százalékos visszaesés lehet, ami komoly problémát jelenthet, különösen az európai gyártóknak, akik az Európai Unió egyre szigorúbb szabályozásainak is meg kell hogy feleljenek, így jelentős fejlesztési költségeik is vannak.

Magyarországról Trippon Mariann azt mondta, a turizmus visszaeshet,

ez azonban érdemben egyelőre nem módosít az idei év növekedési kilátásain.

Ha viszont a „víruskrízis” elhúzódik, a járvány kiterebélyesedik, a kereskedelem, az ipar és lényegében a gazdaság összes szegmense megérzi majd.

A német autógyáraknak egyik legfontosabb piaca a kínai, így ha jelentősen visszaesik a prémiumszegmensben a kereslet, azt a magyarországi autógyárak is megérezhetik

– egészítette ki Török Lajos.

Koronavírus: nyertesek és vesztesek

Erős a félelem a befektetők között is, Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója egy budapesti sajtóeseményen arról beszélt, hogy a koronavírus egyértelmű nyertese az arany, ebbe az év elején, a vírus miatt is fektettek, mint értékálló eszközbe az emberek. Ezt követték a kötvények, míg a járvány vesztese az olaj, illetve a tőkepiac: az európai és az észak-amerikai indexek is jelentős elmozdulásokat mutattak minden hírre. Az ipari felhasználású fémek, mint például az ezüst és a réz ára is csökkent valamelyest, a nyersolaj árfolyama pedig október óta nem látott mélyponton van, miután az egyik legnagyobb felhasználó, Kína gazdasági nehézségekkel küzd.

Védőruházatot viselő munkás a sanghaji tőzsde kijelzője előtt 2020. február 3-án

MTI / AP

Hajdu Egon úgy látja, a koronavírus csak az egyik olyan kockázat, amellyel a gazdaságban 2020-ban számolni kell, ezen kívül ott van az amerikai elnökválasztás és a Brexit is.

Nem árt az óvatosság

A marketwach.com összeszedte, hogyan működött a tőzsde a korábban tomboló vírusok idején, a SARS-ot, az ebolát és a madárinfluenzát hozták példaként, és – látva az elmúlt évek hozamait – nem különösebben féltik a piacokat. Kiemelték, hogy a 2006-os madárinfluenzát követő 6 hónapban a piac 11,6 százalékkal, a járvány utáni egy évben pedig 18,3-mal növekedett. A szakértők ennek ellenére óva intettek, úgy fogalmaztak, hiba lenne általánosítani a járványokkal kapcsolatban, lehetnek meglepetések a gazdaságban és a piacokon. Idézték a Bloomberg egy 2006-os jelentését, amelyben azt lehet olvasni,

nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a fertőzések tőzsdei teljesítményre gyakorolt hatásáról.

Úgy fogalmaztak, a részvénypiacok kiszámíthatatlanul reagálnak mindenre, ami ismeretlen, és nem árt az egyéb piaci körülményeket is figyelembe venni.

A Bankmonitor is összegyűjtötte, milyen hatással volt a 2003-as SARS a világgazdaságra. Azt próbálták meg levezetni, hogy ez alapján 2020-ban mire számítsanak a befektetők a koronavírus megjelenése miatt. Arra jutottak, hogy 17 évvel ezelőtt, amikor a járvány kitört, a befektetők érzékenyen reagáltak:

• a globális piacok látványosan visszaestek,
• a légitársaságok részvényei és az olajárak meredeken estek,
• a legnagyobb amerikai vállalatok indexe, az S&P500 10 százalékot veszített az értékéből 3 hónap alatt.

Hozzátették azt is, hogy amint sikerült megfékezni a járványt, a tőzsdék helyreálltak, az S&P500 pedig 26 százalékos hozammal zárta a 2003-as évet.

A szakértők most is hasonló következményekkel számolnak: az általános bizonytalanság miatt jóval nagyobb visszaesést áraznak be a befektetők, mint ami végül ténylegesen bekövetkezik majd.

Úgyis fogalmazhatnánk, hogy túlreagálják az eseményeket.