Az európai nagyvárosoknak kormányoktól független uniós forrásokra van szükségük – röviden összefoglalva ezzel az üzenettel érkezett Brüsszelbe szerdán a budapesti, a prágai és a varsói polgármester a Régiók Európai Bizottságának ülésére (pozsonyi kollégájuk is jött volna, de ő végül betegség miatt otthon maradt).

Az, hogy ezeket a pénzeket milyen forrásokból lehetne előteremteni és hogyan lobbiznának érte a nemzeti kormányokkal szemben, már nehezebb kérdés, ötletek mindenesetre vannak. És nemcsak ötletek, hanem szövetségesek is:

a V4-es polgármesterek lobbijához 11 másik európai nagyváros vezetője, köztük a berlini, a bécsi és a hágai polgármester is csatlakozott.

Karácsony Gergely és két kollégája, Zdeněk Hřib prágai és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester azt is igyekezett hangsúlyozni az EU 2020 utáni költségvetéséről szóló csúcs előtt egy héttel szervezett találkozón: még egyáltalán nincs késő, hogy sikerüljön elérni a céljaikat.

Facebook / Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete

Ezek a varsói polgármester szerint röviden összefoglalva a következők:

• Garantálni, hogy az országoknak felajánlott kohéziós alapokból a városok által felhasználható összeget a tagállami hatóságok objektív, ne pedig politikai alapon osszák szét.
• A városoknak forrásokat juttató, jelenleg is futó programok kibővítése. (A városfejlesztésre mindössze néhány százmillió euró elkülönítését tervezik a 2021-2027-es időszakra az ezermilliárd eurós keretösszegből.)
• Az abszolút prioritásnak számító, az EU karbonsemlegességének elérését célzó Zöld megállapodás (Green deal) pontosítása, hogy a városoknak is juttassanak belőle közvetlen forrásokat.

„A Visegrádi Négyek sokszor megvétózzák az uniós döntéseket, mi viszont konstruktív ötletekkel akarunk előállni” – hangsúlyozta Rafał Trzaskowski.

A klímaváltozás a kulcs

Az összefogás azért is példaértékű, mert a V4-es főpolgármesterek még csak decemberben hozták létre a „Szabad Városok Szövetségét”, de a lobbizáshoz februárra már 11 másik város támogatását sikerült megszerezniük, délután pedig Frans Timmermans bizottsági alelnökkel, a Zöld megállapodásért felelős európai biztossal is találkoznak.

Facebook / Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete

Az immár 15 tagúra bővült polgármesteri Ursula von der Leyennek is levelet írt, melyben leginkább a Zöld megállapodással érvelnek amellett, miért van több forrásra szükségük. Az ambiciózus programot decemberben mutatta be az Európai Bizottság elnöke: eszerint 2030-ra megfeleznék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tennék a kontinenst. Ami még fontosabb: az Európai Unió ennek érdekében többek között 100 milliárd eurónyi (33 ezer milliárd forint) beruházást generálna. Ennek egy része pedig az uniós nagyvárosoknak is jól jönne, még ha egyelőre nem is teljesen világos, hogyan juthatnának hozzá.

„Rengeteg példa volt rá az elmúlt időszakból, hogy a helyi önkormányzatok a klímaváltozás elleni harc élére álltak. Ennek egyik oka, hogy gyorsabban tudnak reagálni, és kevésbé kötik meg a kezüket az energiaipari szereplők, mint a nemzeti kormányokét” – szól az egyik érvük.

Az aláírók szerint Európa nagyvárosai kulcsfontosságú szerepet játszanak a klímaváltozás elleni összeurópai harcban, és ennek megfelelően kell nekik felhatalmazást adni. A nagyobb beleszólás mellett pedig azt is el akarják érni, hogy több pénzt kapjanak városi projektekre a kohéziós alapokból.

„Tekintettel a költségvetési tárgyalásokra, arra kérjük az európai intézményeket, hogy vegyék figyelembe a városok és urbánus területek központi szerepét a zöldpolitikai stratégiák végrehajtásában és osszon ki közvetlen, városokra szabott uniós forrásokat ezek megvalósításához” – zárul a levél.

Jól hangzik, de miből?

Az hogy ez mennyi pénzt jelentene, és pontosan mennyi juthatna belőle a városoknak, a sajtótájékoztatón sem derült ki, de ez nem is csoda, hiszen erről az Európai Bizottságban sincs megállapodás. Ám ahogy arra Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője is utalt már a hvg.hu-nak adott interjúban: a 2020 utáni uniós költségvetés alapvető keretei megvannak, a szabályokat pedig nem lehet radikálisan újraírni. Kétséges az is, hogy Zöld megállapodáson belüli, a fosszilis energiahordozókról való átállás segítésére szánt méltányos átállás alapból jutna-e egy fejlett nagyvárosnak.

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

A városvezetők ezért is hangsúlyozták, hogy igyekeznek forrásokat is találni, amelyek nagyobb, rendszerszintű átalakítások nélkül elérhetőek a települések számára. A Zöld megállapodáson belül például ilyen lehet a fűtéskorszerűsítés, vagy éppen a zöldterületek növelésére szánt támogatások. Karácsony Gergely a budapesti levegőminőség és a lakhatási feltételek javítását tűzte ki célul, a prágai főpolgármester pedig az innovációs fejlesztések fontosságáról beszélt.

És miközben többször is elhangzott, hogy semmiképpen nem más, jellemzően kevésbé fejlett vidéki régióktól akarják elvenni a forrásokat, egy tényt sem a varsói, sem a prágai, sem pedig a budapesti főpolgármester nem tagadott:

nemzeti szinten saját kormányukkal kell megküzdeniük a pénzekért.

„Mi a városunkat és régiónkat képviseljük, de a demokráciák válságával is szembe kell néznünk. A V4-ek főpolgármesterei többek között azért kötöttek szövetséget, hogy világossá tegyék, a visegrádi régió nem azonos a visegrádi kormányok politikájával” – emelte ki Karácsony Gergely.

A budapesti főpolgármester szerint a klímaválság és a jogállamiság körül kialakult viták is arra kényszerítették őket, hogy új módszerekhez forduljanak. Brüsszelhez pedig most azért fordultak, hogy ne csak panaszkodjanak, hanem pozitív válaszokat is adjanak a felvetésekre.

„A városok lehetnek az Európai Unió legfontosabb szövetségesei, amikor ezekkel a válságokkal néz szembe” – mondta Karácsony.

Élet-halál kérdés

Karácsony szerint a városok közvetlen finanszírozása az egész magyarság számára előnyös lehet, a magyar kormány azonban inkább ellenséges felvetésként látja a kezdeményezést, a kohéziós pénzek elosztásánál is komoly vitáik vannak. A főpolgármester szerint az Orbán-kormány szélsőségesen centralizálná a forrásokat, a kiemelt területek között pedig olyanok vannak, ahol komoly befektetései vannak a kormányhoz közeli vállalkozóknak.

„Budapest és Magyarország esetében élet-halál kérdés, hogy legalább a partnerségi alapelvet komolyan vetesse az Európai Unió a tagállamokkal” – mondta Karácsony. A főpolgármester kiemelte, hogy Budapest az ország GDP-jének 40 százalékát termeli meg, de csak 1,8 százalékát kapja meg az adóknak. Ezért saját forrásból biztosan nem tudja elérni a céljait.

„Az Európai Unió szövetségét lehet, hogy könnyebb megszerezni, mint a kormányét” – mondta.

A kérdésre, nincs-e ehhez már túl késő, Karácsony azt mondta, hogy lehet, de ezt már 10 éve meg kellett volna tennie az EU-nak.

„Néhány ajtó még nyitva van, és mi azért vagyunk most itt, hogy oda betegyük a lábunkat, mielőtt bezáródnak. Lehet úgy alakítani a Zöld megállapodást, hogy közvetlen forrásokat találjunk, amihez kell bátorság, de az Európai Unió egy olyan projekt, amit a bátorságra alapulva jött létre” – mondta.