Szép dolog az utántölthető kozmetikum, de ki felel azért, ha bajt okoz?
Néhány nap alatt 34 ezren írták alá azt az online petíciót, amely el szeretné érni, hogy legyenek utántöltő automaták a legnagyobb magyarországi drogériákban. A csomagolásmentességre törekvés számos iparágban megjelenik, de vajon milyen korlátai vannak és mennyire valósítható meg itthon?
Egyre több cég tölti termékeit legalább újrahasznosított műanyagból készült csomagolásba, és Budapesten is egyre több csomagolásmentes bolt nyílik. És közben öt nap alatt több mint 30 ezren írták alá azt a petíciót, amely el szeretné elérni, hogy a hazai Drogerie Markt (DM) és Rossmann üzleteiben is vezessenek be automata újratöltő berendezéseket.
A lavinát a G7 még tavaly novemberben megjelent cikke indította el, amely beszámolt arról, hogy a DM tesztjei után a Rossmann is bevezette ezt a megoldást Csehországban. A rendszerben először egy üres flakont vásárolunk meg, amelyhez a gép kinyomtatja a felhasználhatósági határidőt és ezután már a kiürült flakonnal mehetünk vissza újratölteni a sampont, a tusfürdőt, az öblítőt, a mosószert és a mosogatószert.
Újra is fogja tölteni a flakont, aki most az online petíciót aláírta?
Akkor a G7 kérdésére a Rossmann azt reagálta, hogy örülnek a cseh kezdeményezésnek, de kiemelték, hogy alapos előkészületet igényel ennek a megvalósítása, ehhez pedig a beszállítók nyitottsága és az üzletek átalakítása is szükséges. Kérdésünkre Hittner Krisztina, a DM-Drogerie Markt Kft. PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője is kiemelte: már vizsgálják az utántöltő automaták kihelyezésének lehetőségét, az viszont fontos, hogy ezt fenntartható módon vezessék be. „Az osztrák DM-ben a tesztek sikeresnek bizonyultak. Jelenleg 28 üzletben van utántöltő-állomás, ha a vásárlói igény továbbra is megmarad, az osztrák kollégáink tervezik, hogy több automaták helyeznek majd ki. A többi országban ez még egyelőre tesztfázisban van. Folyamatosan egyeztetünk a kollégákkal a nemzetközi tapasztalatokról, de végül a magyar piacon kell megvizsgálni, hogyan tud működni. A tartós bevezetés kapcsán a vásárlók reakcióját is figyelembe vesszük, hiszen csak akkor fenntartható egy ilyen állomás, ha használatban van.” Az automaták kihelyezésének időpontjáról még nem tudnak nyilatkozni, de azt már látják, hogy nagyobb beruházásra lesz szükség. A Rossmann is megerősítette kérdésünkre a már korábban elhangzottakat, továbbá azzal egészítették ki, hogy a sajátmárkás termékek esetében törekszik a cég az újrahasznosított műanyag használatára.
Pucér, zöldebb szépségápolás
A brit Lush élen jár a csomagolásmentesség terén: az 1980-as évek végén született meg a szilárd samponjuk, de kínálnak már csomagolásmentes tusfürdőket, testvajat és „pucér” kozmetikumokat is, amit a vásárlók visszajelzései, igényei alapján dobtak piacra. A formára szappanokra hasonlító szilárd samponok azóta elég elterjedtek a zöld szépségápolás hívei körében, de a nagyobb drogériák polcain a natúr, vegán és erőszakmentesen készült samponokat még bizony műanyag flakonban vehetjük meg.
Az alapvetően folyékony termékek megszilárdítása kihívás elé is állítja a gyártókat, mivel öntartósítóvá kell tenniük a termékeket, és a víztartalmat szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyagokra kell cserélni, illetve a pőrén heverő termékeknél a baktériumok szaporodását is meg kell akadályozni (a Lush erre a célra például kakaóvajat használ). Persze a csomagolásmentes termékeknek is kell valamennyi csomagolás: a cég erre a célra az ún. EcoFlo-t használja, a pufik a chipsgyártás melléktermékeként keletkező burgonyakeményítőből készülnek, biológiai úton és vízben is gyorsan lebomlanak. Ma már az elérhető termékeik 35 százaléka csomagolásmentes, de náluk sem lehet mindennél kiváltani a csomagolást: ez egy parfüm esetében elképzelhetetlen, a cég arcpakolásai pedig szintén ilyenek, ezek ugyanis két hétig állnak csak el.
A világ vezető kozmetikai vállalata, a L’Oréal a termékcsomagoláshoz közel 60 százalékban műanyagot használ, ez 2018-ban 140 000 tonna műanyag felhasználását jelentette. 2025-ig vállalták, hogy műanyag termékcsomagolásaik 100 százaléka újratölthető, utántöltős, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég fejlesztői az Albéával közösen papíralapú kozmetikai tubust alkottak meg – az így csomagolt termékek akár idén év végén itthon is elérhetőek lehetnek. Egy másik, növényi rostból készült flakonnal pedig várhatóan 2021-ben a cég La Roche-Posay és a Kiehl’s márkáin keresztül találkozhatunk majd.
Egyre távolabb a műanyagtól
A csomagolásmentesség nem csak a szépségiparban és a vegyi áruk terén erőteljes trend és hívószó: a körforgásos gazdaság népszerűsítésére hivatott Ellen MacArthur Alapítvány számításai alapján a cégek számára a műanyag csomagolásuk 20 százalékának a kiváltása egy újrafelhasználhatóra már 10 milliárd dolláros üzleti lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy becslések szerint esetenként a termék árának 40-50 százalékát is kiteheti a csomagolás: vajon olcsóbbak is lehetnek termékek, vagy a cégek átcsoportosítják ezt a kiadást?
A magyar származású Tom Szaky nevéhez köthető a Loop projekt, amely betétdíjas csomagolást kínál: a megoldás alapja az, hogy az online rendelt termékeknél a csomagolást kifizettetik a vevővel, aki visszakapja a pénzt, ha az kiürült dobozt visszaviszi vagy díjmentesen visszaküldi. A cég az együttműködői között tudja már az Unilevert, a Nestlét, a PepsiCo-t és a Procter & Gamble-t (a legnagyobb műanyagszennyezőket). A tesztfázis után Párizsban, az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban és Ausztráliában is tervezik, hogy bevezetik a rendszert, és hamarosan nagyobb üzletláncokban (így a brit Tesco és a francia Carrefeur üzleteiben) is elindul a Fast Company értesülései szerint.
A csomagolás mögött
Persze jó dolog megszabadulni az egyszer használatos műanyag csomagolástól, de nem mindig érdemes vagy lehetséges: a higiénia és a termék állagának megőrzése mellett számos tényező közrejátszik. „Saját dobozt, csomagolóanyagot pékáruk esetében és zöldség-gyümölcs esetében hozhatnak a vásárlók. Felvágottak esetében minőségbiztosítási okokból nincsen lehetőség saját dobozban történő vásárlásra” – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.
„Egy termékkel kapcsolatban a környezetvédelmi követelmények mellett más kötelezettségekkel, például közegészségügyi és fogyasztóvédelmi előírásokkal is számolnunk kell, tehát olyan megoldást kell találni, amelyik az összeset kielégíti” – hangsúlyozza Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára. Kiemeli azt is: az utántöltésnél figyelni kell arra, hogy a vásárló által odavitt edény tiszta legyen, az utántöltésnek pedig biztonságosan kell történnie, mert háztartási termékek például irritálhatják a bőrt. A kozmetikumok terén elengedhetetlen a szennyeződésmentesség is – hiszen közvetlenül a bőrünkkel fog érintkezni az adott kozmetikum.
A legnagyobb gondot ezért a termékfelelősségben látja:
Ha minden simán ment a vásárlás és használat során, akkor jó, de mi van, ha valami baj történik, akkor ki a felelős?
A normál árucikkeknél a gyártó, kereskedő felel, de egy ilyen utántöltés esetén nehezen követhető le, hogy ki a felelős egy esetleges, megtörtént bajért” – figyelmeztet a szakember.
Távol vagyunk még attól, hogy elhagyjuk az eldobható műanyagot
Még ha el is határozzuk, hogy igyekszünk a lehető legcsomagolásmentesebben vásárolni, nem mindig van nálunk befőttesüveg, flakonok és üvegcsék, amelyekbe tölthetnénk, így a drogériákba sem feltétlenül érkeznénk ezekkel felszerelkezve. A Lush fekete tégelyeit a dorseti telephelyükön kitisztítják, felaprítják és újakat készítenek belőlük. Hiába ösztönzi azonban a cég a vásárlókat azzal, hogy öt visszavitt, kiürült tégely után ajándék arcpakolást adnak, a legyártott tégelyeknek csak a töredékét viszik vissza a vásárlók.
Murányi István is megerősíti, hogy a cégek keresik a megoldást a műanyag csomagolási hulladékokkal kapcsolatban és többen gondolkodnak utántöltős megoldásokon, Magyarországon azonban még ez nem realizálódott. „A legtöbb tagcégünk már tett olyan vállalást, hogy rövid időn belül a csomagolásaikat úgy alakítják át, hogy azok vagy lebonthatóak, újrahasznosíthatók vagy újratölthetőek legyenek. Ehhez viszont az is kell, hogy minden rendszer maximálisan működjön: a fogyasztók szelektíven gyűjtsék a hulladékot vagy visszavigyék a kiürült csomagolást, a visszagyűjtő rendszerek és a hulladékfeldolgozók pedig optimálisan működjenek. Sajnos nálunk még ezeket is jelentősen javítani kellene” – összegzi a szakember.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Pénzt vagy elveket: kardjába dőlhet-e a szépségipar az állatkísérletek betiltása után?
Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.
Aki nagyot nyert a műanyagmentes júliussal: ön vásárolna saját befőttes üvegbe?
Egyre többen figyelnek oda arra, hogy kevesebb szemetet termeljenek, és ez üzleti szinten is meglátszik. A műanyagmentes hónap csak a Ligeti Bolt forgalmában 40 százalékos növekedést hozott, a cég árbevétele év végére ötszöröse lehet a tavalyinak. Tisztában vannak azonban azzal, hogy ez az életmód nem való mindenkinek.
