Az európai gazdasági helyzetről szóló elemzéseknek legkésőbb 2009 óta van egy stabil közös pontjuk:

mindenki egyetért abban, hogy ha bármi komoly válság söpör át újra a kontinensen, az vagy Olaszországból fog kiindulni, vagy az olasz gazdaságot rengeti meg a legjobban.

Csak azért nem mondhatjuk, hogy éveken át végig Olaszország volt az EU legveszélyeztetettebb gazdasága, mert Görögország néha az államcsőd szélén táncolt, de az egészen biztos, hogy Európa nagy gazdaságai közül az olasz volt a leginkább ingatag. Most pedig a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megáll az élet Olaszországban, így aztán megindultak a számolgatások, vajon a földbe áll-e az olasz gazdaság, vagy megússzák nagyobb krízis nélkül.

MTI / Mourad Balti Touati

Beteg volt a gazdaság már a járvány előtt

2019-ben, amikor még szó sem volt járványról, az olasz gazdaság rettenetes évet zárt: az övék volt az egész EU legrosszabbul teljesítő gazdasága, épp csak nem beszélhettünk recesszióról. 2019 első három negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 0,1, 0,2, majd 0,5 százalékos GDP-növekedést mértek, majd amikor már azt hihettük, hogy legalább valamilyen felfelé tartó trend van, bejött a negyedik negyedéves 0,1 százalékos adat. Összehasonlításképp: amikor arról beszélünk, hogy a brit gazdaságot mennyire megütötte a közeledő Brexit, ott ez azt jelentette, hogy 2019-ben csak 1,1 százalékos növekedést mértek.

Így 2019-ben összességében 0,3 százalékkal nőtt az olasz gazdaság – ami amúgy még mindig a háromszorosa annak, amit a kormányuk az év elején várt. 2020-ra eredetileg azt remélték, hogy 0,6 százalék meglehet, de most egyre inkább úgy tűnik, hogy ezeket az előrejelzéseket ki lehet dobni. Már csak azért is, mert ha a tavalyi gyenge évzárás részletes adataira vetünk egy pillantást, akkor azt látjuk, hogy a járvány érkezése miért lehet jókora baj:

a legfőbb ok, ami tavaly megmentette az olaszokat a recessziótól, az volt, hogy az exportjuk és a turizmus jól teljesített.

Márpedig a mostani helyzetben valószínűleg még akkor sem szeretnének sokan egy darabig olasz termékeket, ha nem állna le a gyártás sok üzemben. De leáll.

MTI / EPA / ANSA / Claudio Peri

Az is alapvetés, hogy a koronavírus különösen nagy bajba sodorja a turizmust. Márpedig Olaszországnál csak a spanyol gazdaság kiszolgáltatottabb ennek az iparágnak, a legfrissebb adatok 2018-asak, akkor a külföldiek egy év alatt 216 millió vendégéjszakát töltöttek olasz szállásokon. Ez több, mint a másfélszerese a még szintén dobogós francia számnak.

Tonnaszámra küldik vissza az olasz ételeket

De a járvány súlyosabb annál, hogy csak a turizmus miatt kelljen aggódni. Az olasz mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a Coldiretti vezetői az AP Newsnak arról számoltak be, hogy külföldről sorra mondták le a megrendeléseket már akkor is, amikor még nem volt karantén alatt az egész ország. Az még a jobb helyzet, amikor arról kérnek a vevők papírt, hogy az áru vírusmentes, mert akkor csak a vizsgálat költségeit kell kifizetni, de több tonna élelmiszert már vissza is fordítottak külföldről. Az át nem vett ételeket nyomott áron meg kell próbálni otthon eladni, hogy ne rohadjon rá a termelőkre.

Laura Castelli gazdasági miniszterhelyettes ugyanakkor azt is bejelentette: felfüggesztik minden olasz vállalkozás és magánszemély hiteltartozásainak törlesztési kötelezettségét. Az Olasz Bankszövetség már hétfőn jelezte, hogy a kisvállalkozóknak és a magánszemélyeknek hajlandóak hitelbehajtási moratóriumot ajánlani. Ez első ránézésre mindenképp jó hírnek tűnik, de nem árt hozzátenni, hogy az olasz bankrendszer már a járvány előtt is ingatag volt.

Az ország déli felének legnagyobb bankját, a Banca Popolare di Barit például alig három hónapja kellett 900 millió euró állami támogatással megmenteni a csődtől – a politikusok úgy számoltak, hogy ha ezt nem teszik meg, a bank összeomlása nagyjából egész Puglia tartomány gazdaságát magával ránthatta volna. Az persze a bankoknak nem érdeke, hogy tömegesen ne tudják az emberek visszafizetni a hiteleiket, de arról még csak találgatni sem nagyon mernek a szakértők, hogy ennek milyen lehet középtávon a gazdasági hatása.

AFP / Mario Cinquetti

De mit hozhat mindez Európa számára?

Az olasz gazdaság Európa harmadik legnagyobbja, nyilvánvaló, hogy ha ott baj van, azt megérzi az egész kontinens. Konkrét számokat egyelőre nem sok elemző mer mondani a károkról, már csak azért sem, mert a járvány sem állt meg az olasz határnál. Az Equilor nemrég rendezett egy háttérbeszélgetést a járvány európai hatásairól, ezen hangzott el egy fontos felvetés: az olasz kormány egy ilyen helyzetben jogosan kérheti azt az EU döntéshozóitól, hogy hadd engedjék el a hiánycélt, ha pedig ez megtörténik, akkor több más tagállam is követheti a példájukat.

Azóta valóban ez történt. Az olasz kormány 7,5 milliárd eurót különített el a járvány elleni küzdelemre, az EU pedig engedélyezte ezt: mivel nem előre látható helyzet miatt van szükség egy rendkívüli intézkedéssorozatra, a vírus miatti kiadásokat nem számítják bele az olasz költségvetési hiányba.

Márpedig az olasz kormányok és az EU között régóta nagy viták folynak, hogy mit kezdjenek a hiánnyal és az államadóssággal. A 2018-as költségvetést például az Európai Bizottság visszadobta, akkora hiány lett volna miatta, és tavaly nyáron is csak a kormány stabilitási programjának átírásával sikerült elérni, hogy ne induljon eljárás a brutális hiány miatt. Az államadósság a GDP 130 százaléka felett jár, a kormány pedig azt a nehéz feladatot próbálta megoldani, hogy ne kelljen többet adózni, mégis javuljon a költségvetés helyzete. A következő hónapok nagy kérdése lesz, hogy mennyit kell még a járvány miatt elkölteniük, mennyi költekezést enged az EU, és hány más ország próbálja követni az olasz példát.