Könnyen humanitárius katasztrófát okozhatnak a koronavírus-járvány miatti korlátozások: Lola Castro, a World Food Programme (WFP) dél-afrikai regionális vezetője arról számolt be, hogy az humanitárius élelmiszer-szállítmányok elakadása és elmaradása 12 országban tízmilliókat érint súlyosan. Az élelmiszer elérhetősége miatti aggodalom a kereskedelem korlátozására kényszerítheti a törvényalkotókat, hogy így próbálják megóvni a nemzeti ellátásbiztonságot. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) mellett számos nemzetközi szervezet és szakértő is arra figyelmeztet, hogy a döntéshozók akaratlanul se generáljanak élelmiszerhiányt, hiszen az még nagyobb károkat okozhat: az élelmiszer-nacionalista exportkorlátozások eredménye éhínség lehet a fejlődő országokban. A nemzetközi kereskedelemtől pedig világszerte milliók élelmezése és létbiztonsága függ.

„A 2007-2008-as globális élelmiszerár-válság során megtapasztaltuk, hogy az ilyen intézkedések a helyzet súlyosbodásához vezetnek. Az exportőrök által életbe léptetett korlátozások, hogy a hazai árubőséget biztosítsák, komoly fennakadásokat okozhatnak a világ élelmiszerpiacain, az árak megugrását és volatilitását magával hozva. 2007-2008-ban ezek a gyors lépések rendkívül károsak voltak, főleg az alacsony jövedelmű élelmiszer-hiányos országok és a humanitárius szervezetek számára, akik nehezen jutottak utánpótláshoz a rászorulók számára” – mutat rá Csü Tung-Jü, a FAO főigazgatója.

Kulcsfontosságú a globális élelmezési láncok életben tartása a koronavírus-járvány idején is: bár a járvány nem okozott eddig feszültséget az élelmezésben, az élelmiszer-készletek kitartanak, és csak a pánikvásárlásból fakadóan lépett fel ideiglenes hiány a boltok polcain, a járvány, és az azt követő lezárások, korlátozások megnehezítik a szállítmányozást. A FAO továbbá arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi kereskedelem lefékezésén túl a szabad mozgás korlátozása és a dolgozók elővigyázatos viselkedése meggátolhatja a mezőgazdasági termelést és az élelmiszeripar működését, az agrártermékek feldolgozását. Az éttermek bezárása, a megritkuló vásárlások miatt összezsugorodhat a friss termények és halászati termékek kereslete, ami kihat a gazdákra és a feldolgozóipar szereplőire, különösen a kistermelőkre, amely hosszú távú, negatív következményeket okozhat a világ egyre növekvő városi lakosságának is.