Magyarország mandátumot adott a Citigroupnak, az ING Banknak és a JP Morgannek egy eurókötvény-kibocsátás megszervezésére – írja az Mfor.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleménye alapján. A devizaforrás bevonásával kapcsolatos további részletekről a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem adott további információt az adósságkezelő.

Eredetileg az idei évben 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény-kibocsátást tervezett az ÁKK, ezt a módosítással felemelték 4 milliárd euróra. Az elmúlt években a kormány jelentősen leépítette az állam devizaadósságát, és a belföldi, forint eladósodást forszírozta. Ez persze helyes döntés volt, jelenleg például azért nem viseli meg a drasztikusan beszakadt forintárfolyam annyira a büdzsét, mert relatíve alacsony az devizatartozás aránya az államadósságban.

Mit kér Varga Mihály a Jézuskától? 320-as eurót

A gazdasági recesszió és a gyenge forint automatikusan növelik az amúgy sem alacsony magyar államadósságot. És a kormány még el sem kezdte a válságkezelési költekezést.

A lakosság kevésbé fogja finanszírozni az államot

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, a járványhelyzet miatt az államháztartás éves hiányát a kormány nem a GDP 1, hanem 2,7 százalékára várja. Egyelőre kérdéses, tartható lesz-e az új hiánycél, mindenesetre a központi alrendszer (amiben nincsenek benne az önkormányzatok és a szociális alapok) pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1 234 milliárd forinttal 1 601 milliárd forintra emelkedett.

Engedi az EU, hogy elszálljon a tagállamok költségvetési hiánya és államadóssága

A kormány ugyan lehetővé tette, hogy a munkáltatók megnyirbálják a dolgozók jogait a munkahelyek megőrzése érdekében, de ehhez a munkavállalók beleegyezésére is szükségük van. Néhány jellemző példán keresztül megpróbáljuk bemutatni, hogy egyes helyzetekben milyen jogok illetik meg a dolgozókat.

A megnövekedett finanszírozási igényre és a részben megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az ÁKK frissítette 2020 évi finanszírozási tervét – írja a lap. Nem meglepő módon a korábbi tervekhez képest csökkenő lakossági értékesítést prognosztizál az adósságkezelő – vagyis arra számítanak, hogy a válságban a lakosság kevésbé fogja kapkodni az állampapírokat, beleértve a nemrég bevezetett, eddig rendkívül sikeres MÁP+-t.

Most euróban is kell adósodni

Az 1 234 milliárd forinttal magasabb hiány, illetve a várhatóan 590 milliárd forinttal megnövekedő lakossági állampapír-visszaváltás és -visszavásárlás, valamint a 2020 januári, az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi röviddevizakötvény-visszavásárlás szükségessé teszik a bruttó kibocsátások növelését. Emellett, a jelenlegi piaci tendenciákat figyelembe véve az eredeti terveknél mintegy 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági értékesítéssel tervez az adósságkezelő. Ennek eredményeként az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást.

Egyrészről 1 652 milliárd forinttal emelte az intézményi forintkötvény-kibocsátások tervezett volumenét 2020 egészét tekintve. Mindezt döntően a 3 és 5 éves államkötvények idén április hónaptól bevezetett heti aukciós gyakoriságra építve, mindemellett fenntartva és a piaci lehetőségek szerint óvatosan növelve a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását. Másrészről növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény-kibocsátási keretet 4 milliárd euró ekvivalens keretösszegre.

A kormány végre bele akar húzni az államadósság csökkentésébe

Varga Mihály bejelentette, hogy a kormány gyorsítani akar az államadósság csökkentésén. Az adósság évek óta csak lassan csökken (illetve a GDP lassacskán kinövi az adósságot), régiós összehasonlításban még mindig magas.