Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
A Magyar Nemzeti Bank 2020. május 4-től elindítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programjait. Nagy Márton alelnök már április elején elárulta, hogy az MNB válságkezelési csomagja keretében állampapír-vásárlási programot indít – vagyis a jegybank hitelezni fogja az államot. A Monetáris Tanács 2020. április 7-én döntött a jegybanki eszközvásárlások elindításáról, 2020. április 28-i ülésén pedig a két program időzítéséről és stratégiai paramétereiről határozott – írják az ülésről kiadott tájékoztatóban.
Ameddig csak kell
A közleményben olvasható indoklás alapján a Monetáris Tanács különösen fontosnak tartja „a monetáris kondíciók befolyásolását a hozamgörbe hosszabb szakaszán” – magyarán azzal, hogy plusz keresletet generálnak, lenyomják a hozamokat. Egyrészt az állam így olcsóbban tud állampapírokat kibocsátani – ha kisebb a kereslet, akkor magasabb hozamot kell kínálni, hogy legyen, aki megveszi a papírokat. Másrészt az állampapírok hozamai más befektetési eszközök hozamaira és kamataira is hatással vannak.
Az MNB mind az állampapír-, mind pedig a jelzáloglevél-vásárlási program esetében „addig folytatja a vásárlásokat, ameddig azt a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják” – ígérik a közleményben. Azért a programok végrehajtását a Monetáris Tanács követni fogja, az állampapír-vásárlások esetében 1000 milliárd forintos, a jelzáloglevél-vásárlások esetében 300 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.
Közvetlenül nem vesz állampapírt
Az MNB állampapír-vásárlási programja a forintban denominált, fix kamatozású magyar állampapírokra terjed ki. A vásárolható állampapírok futamideje tekintetében az MNB nem tesz korlátozást, a vásárlásokat ugyanakkor a legalább 3 éves futamidejű papírokra fogja koncentrálni. Annak érdekében, hogy az MNB egyetlen állampapírsorozat esetében se válhasson domináns piaci szereplővé, az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség – az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlatával összhangban – nem haladhatja meg a fennálló állomány 33 százalékát.
Összhangban a vonatkozó hazai és európai uniós szabályozással, illetve a fejlett jegybankok gyakorlatával az MNB állampapír-vásárlásai a másodlagos piacon történnek, a vásárlásokat rendszeres heti aukciókon és aukciókon kívüli ügyletek keretében hajtva végre. A programba az MNB a piaci aktivitás tekintetében leginkább meghatározó szereplőket vonja be, így az állampapír-piacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapok is részt vehetnek a programban.
Ami a jelzáloglevél-vásárlásokat illeti, a program a fix kamatozású, forintban denominált, hosszú futamidejű jelzáloglevelekre terjed ki, keretösszege a kibocsátott állomány 50 százaléka, az MNB pedig ezúttal is mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon vásárolni fog.
