Az év első három hónapjában 3,7 százalékosra nőtt a munkanélküliség – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH háromhavi átlagban szokta megadni a munkanélküliségi adatokat, vagyis most azokat a számokat közölték, amennyi január és március között átlagosan volt a mutató. Ez alapján pedig könnyű lehet félreérteni a statisztikát: ez 0,1 százalékpontos emelkedést jelent egy év alatt, ami tényleg nem volna vészes növekedés.

De természetesen nem lehet úgy nézni a számokat, mint ha nem történne semmi izgalmas a magyar munkaerőpiacon. A statisztikusok ezúttal azt is közzétették, hogy mi történt csak márciusban, amikor a koronavírus-járvány már elérte az országot: az állástalanokká válók száma nagyjából 56 ezer fővel növekedett.

A számok azért furcsák, mert az 56 ezer nem dolgozó emberből csak 2 ezer minősül munkanélkülinek, így a hivatalos márciusi munkanélküliségi adat ugyanúgy 3,7 százalékos, mint egy évvel korábban.

54 ezer ember viszont inaktív lett, ugyanis hivatalosan valaki munkanélkülinek csak az számít, aki aktívan munkát keres és/vagy két héten belül munkába tudna állni, ha kellene. Márpedig a mostani helyzetben ez csak a munkájukat elvesztők minimális részére igaz.

2020. január-márciusban így hivatalosan csak 173 ezer munkanélküli van az országban, de sokkal több lett az inaktív ember.

„A márciusi számok valószínűleg nem tükrözik még a válság teljes mélységét” – mondta az adatokról a Jobline értékesítési igazgató-helyettese. Miklósi Zoltán szerint a meghirdetett állások számában március végén átlagosan csak 20 százalékos visszaesés látszik a nagy állásportáloknál a március 13-ai munkaerőigényhez képest. Április végéhez közeledve ellenben már 43 százalékkal van kevesebb álláshirdetés ezeken az oldalakon a március közepével összehasonlítva. Ezen belül a Jobline.hu állásportálon is 16 százalékkal kevesebb állást hirdetnek a vállalatok.

A nagyobb visszaesés tehát áprilisban következett be, így e hónapban minden bizonnyal jelentős mértékben tovább nőtt a munkanélküliség. Jelzi ezt az is, hogy múlt héten a Jobline.hu-n az utolsó 12 hónap legmagasabb álláskeresői aktivitását mértük, azaz a legtöbben most pályáztak állásokra”

– mondta Miklósi Zoltán.

A 2020. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer fő volt, ami a december-februári időszakhoz képest 24 ezer fős csökkenést jelent. Ha csak márciust nézzük, akkor még rosszabbak a számok: ott már csupán 4 millió 442 ezer ember volt munkában.

A legjobb még mindig Budapesten a helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. A legnagyobb esés a Dél-Dunántúlon következett be, a foglalkoztatottak aránya 3,1 százalékponttal, 62,5 százalékra csökkent, és abban a régióban volt a legalacsonyabb az értéke.

Az is látszik a számokon, hogy a fiatalok munkanélkülisége milyen magas: a 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. (Aki tanul, az nem számít munkanélkülinek, tehát nem azért ilyen magas ez a mutató, mert annyira sok fiatal vár még a tanulmányai elvégzésére.)

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.