Egy fillér se maradna stadionra, ha a kormány végigvinné az MNB javaslatait

Egy fillér se maradna stadionra, ha a kormány végigvinné az MNB javaslatait

Utolsó frissítés:

Kovács Gábor Szerző:

Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Az MNB egy hosszú, javaslatcsomagnak álcázott kormánykritikát tett közzé – direkt utalással azokra az évekre, amikor Matolcsy György még miniszterként “sikeresen” kezelte az előző válságot.

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 pontos, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelését célzó javaslatcsomagját. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek idén és jövőre megfelelő impulzust adnak a gazdaság alacsony fordulatszámon pörgő motorjának, ugyanakkor 2022-től képesek biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is – írják a javaslatcsomaghoz mellékelt, Matolcsy György jegybankelnök keze nyomát magán viselő közleményben.

Miközben gyengélkedik a forint, Matolcsy inkább az évtized arculatáról beszél

Versenyképességi fordulatot sürgetett a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban.

A családok védelme, a munkahelyek megőrzése, célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása az akut időszak legfontosabb feladatai –foglalják össze az 50 pont lényegét.

Az első hullám során sikerrel alkalmazott bértámogatások folytatására a második hullámban is fel kell készülni. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét – sürgeti a jegybank. Az óvatosság miatt átmenetileg kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével, és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni. A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni.

Ahogy az összefoglalásból is látható, a javaslatok egy részének megvalósítása rendkívül költséges lenne az államnak, miközben a központi költségvetés hiánya a járvány és a válság miatt a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint már így is körülbelül a GDP 8 százaléka lesz, az államadósság pedig a 4-5 évvel ezelőtti szintre ugrik vissza. Varga Mihály pénzügyminiszter nyilván tudna forrásokat találni a büdzsében, de a pénzek felszabadításához vagy más területeken kellene megszorítani, vagy még magasabb éves hiányt és még gyorsabban növekvő államadósságot kellene bevállalni.

Az intézkedések fedezetéről a javaslatcsomagban az olvasható, hogy a tartósan alacsonyabb bevételek és a gazdaság védelmét szolgáló magasabb kiadások miatt a költségvetés hiánya és az adósság szükségszerűen emelkedik 2020-ban. 2021-ben már javulnia kell az államháztartási mutatóknak, és a járvány hatásainak kifutásával fontos visszatérni a 2010-es évtizedben már egyszer sikert hozó „egyensúly és növekedés” képletéhez. Utóbbi megjegyzés teljesen egyértelműen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteri éveire vonatkozik (Varga Mihály ragaszkodott hozzá, hogy a tárcát Pénzügyminisztériummá nevezzék vissza, miután átvette vezetését, Matolcsy pedig jegybankelnök lett).

Varga és Matolcsy vitájában előbbi áll nyerésre, Magyarország vesztésre

A magyar gazdaság nem gumilabda, amely visszapattan - üzente a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint most a fő feladat „megmenteni ezt az évet", és ha az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.

Néhány példa az 50 pontból:

A válságkezelés egyben változásmenedzsment is – zárja az összefoglalót a jegybank. Egyetlen gazdaság sem fog a válság előtti szerkezetben helyreállni. A versenyképesség erősítésével kell a válság utáni felzárkózást megalapozni. A válságkezelő és helyreállító intézkedések során biztosítani kell a tőke és a munkaerő természetes áramlását a magasabb hatékonyságú, a jövő elvárásainak jobban megfelelő területekre. A foglalkoztatás gyors helyreállását a munkahely-védelmi akcióterv adókedvezmények kiterjesztése segítheti, miközben az infrastrukturális fejlesztésekben a 21. századot meghatározó megatrendekre (pl. digitalizáció, zöld gazdaság) érdemes a hangsúlyt helyezni – állítják.


Hozzászólások