A nagy európai parlamenti pártok és a témával sokat foglalkozó politikusok egyértelműen sikernek könyvelik el azt jogállamiság megállapodást, amelyben csütörtökön egyezett meg a parlamenti és a tanácsi delegáció.

Ez egy csodálatos nap Brüsszelben, egy történelmi megállapodást értünk el a tárgyalások során, biztosítottuk az uniós források és a jogállamiság összekapcsolását

– fogalmazott Petri Saarvama finn néppárti képviselő. Azt is mondta, hogy nem mindenben sikerül elérni a céljaikat, de ez a kompromisszumok lényege. Eredménynek tartja, hogy az európai államok többsége is egyetértett abban, hogy egy korszakot le kell zárni és egy újat kell nyitni. „Most a tagállamoknak be kell bizonyítaniuk, hogy ez a szankciós mechanizmus alkalmazható.

A jogállamiság Európában mély válságban van. A jelenlegi lengyelországi és magyarországi fejlemények ezt nyomasztó módon mutatják” – fűzte hozzá Daniel Freund, zöldpárti német politikus.

"Az európai értékeket, benne a jogállamiságot védő mechanizmus világos és egyértelmű. Orbán Viktor és kormánya szorulni fog, ha továbbra is folytatja Európa-ellenes és végletekig korrupt politikáját, a magyar emberek érdekei és a nekik járó támogatások azonban biztonságban vannak” – kommentálta a megegyezést Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat. Petri Saarvama külön kiemelte, hogy ez a helyzet például akkor, ha az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik.

Mindez elsősorban Lengyelországra már most ráillik, a lengyelekkel szemben éppen emiatt folyik a 7-es cikk szerinti eljárás. Magyarország is számíthat igazságszolgáltatási rendszere miatt bírálatokra, miután az ítélkezési gyakorlatot korábban egyáltalán nem folytató Varga Zs. Andrást nevezték ki a Kúria élére.

A szankcióra tehát a Bizottság tehet javaslatot, amelyet a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagyni. Ez azt jelenti, hogy a 27 tagállam közül legalább 15-nek – akik az EU lakosságának legalább 65%-át képviselik –, egyet kell értenie a javasolt szankciókkal.

Azt is rögzítik, hogy nem lehet a végtelenségig halasztani a döntést, mint az történik például Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban a 7-es cikkes eljárás során. Az egész folyamatnak véget kell érnie öt hónapon belül.

Éppen ezzel kapcsolatban mondta a szociáldemokrata frakció vezetője Iratxe Garcia Perez a következőket: „Hosszú küzdelem volt, de jó eredményt értünk el. Nyilvánvaló, hogy a szerződés 7. cikke nem úgy működik, ahogy kellene, és más eszközre van szükségünk a közös értékeink tiszteletben tartásának biztosításához.” Egy következő sarkalatos pont volt, hogy a végső kedvezményezettek ne szenvedjenek kárt, vagyis ha pénzügyi szankcióval sújtanak egy országot, attól függetlenül a jogosultaknak hozzá kell jutniuk a forrásokhoz.

Az a döntés született, hogy a megvont vagy felfüggesztett támogatást a nemzeti kormányoknak saját költségvetésből kell eljuttatni a címzettekhez. Ezt ellenőrizni fogják, sőt, lesz egy platform, hogy a kedvezményezettek jelentést tehetnek, ha az érintett kormány nem teljesíti ezt a kötelezettséget. Ebben az esetben a Bizottság további jogi és pénzügyi intézkedéseket tehet.

A téma parlamenti jelentéstevői megerősítették, hogy ezt a mostani megállapodást nem befolyásolhatja az, ha egy vagy két tagállam nem ért egyet vele, mivel ennek elfogadásához a tagállamok körében minősített többségre van szükség. A tárgyalások során egyértelmű volt, hogy erre az alkura megvolt a tagállami delegáció felhatalmazása, ezért ezen nem lehet változtatni. Arra a felvetésre, hogy akkor például Magyarország blokkolná az uniós helyreállítási alaphoz szükséges hitelfelvételt, Petri Saarvama annyit mondott, hogy ez nem volt ennek a tárgyalásnak a része, de "emiatt fájjon a tagállamok feje".

Varga Judit igazságügyi miniszter az uniós költségvetés vétójával fenyegetett az egyezség hírére. Mint írta, "z uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk.”

Varga Judit az EU-költségvetés vétójával fenyeget, a Fidesz sorosozik a jogállamisági egyezségre válaszul

Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.