A világjárvány megszakította az erőteljes magyar gazdasági növekedést – áll az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezetében. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es 4,6 százalékos növekedés után idén a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent a GDP.

A jelentés megállapítja, hogy elsősorban az idegenforgalom, a légi közlekedés és az autóipar válsága befolyásolta ezeket a számokat. Megjegyezték azt is, hogy a járvány első hullámának enyhítésére irányuló politikai intézkedések kevésbé voltak szigorúak, mint az uniós átlag. A lezárások feloldása után a gazdaság erőteljesen fellendült, így 2020 augusztusára az ipari termelés és a kiskereskedelmi értékesítés éves szinten csak 2,1, illetve 1,2%-kal csökkent. Helyreállt a foglalkoztatás is, de a háztartások bizalma és egyes mobilitási mutatók az utóbbi időkben csökkentek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az év végén lejáró ideiglenes bértámogatási programok miatt az elbocsátások újabb hulláma várható.

Mindezekért az előrejelzés szerint éves szinten 6,5 százalékkal csökken a GDP. Jövőre 4, 2022-re pedig 4,5 százalékos fellendülést jósolnak Brüsszelben. Az előző, július elején – még a második negyedéves növekedési adatok előtt – kiadott prognózis még a magyar gazdaság esetében 7 százalékos visszaeséssel számolt, jövőre pedig 6 százalékos növekedéssel.

A jelenleg ismert körülményekkel számolva a magyar beruházások csak akkor fognak helyreállni, amikor a pandémiával kapcsolatos bizonytalanság alábbhagy, és a kapacitások kihasználása visszatér a recesszió előtti szinthez. Megemlítik azt is, hogy a magánbefektetések jelentős politikai támogatást kapnak, ideértve a támogatásokat, az olcsó finanszírozást és az új lakások ideiglenes áfacsökkentését 2021-től. A magyar forint legutóbbi értékcsökkenése pedig az export javára válik.

Az előrejelzés úgy kalkulál, hogy rövid távon az államháztartási hiány nőni fog a gazdasági visszaesés és a járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések miatt. Az infláció idén 3,4 százalék lesz, jövőre minimálisan csökken, 2022-ben pedig 3 százalékra mérséklődik.

Az orvosi vészhelyzet jelentősen nagyobb egészségügyi kiadásokat is eredményezett. Összességében a prognózis szerint az eddig bevezetett fiskális intézkedések nettó költségvetési hatása a GDP közel 3%-át teszi ki. A költségvetési hiány az erre az évre várható 8,5 százalékról két év múlva a GDP 4,25 százalékára csökkent. Az államadósság pedig meredeken emelkedik: a tavaly 65,4 százalékról idén 78 százalékra nő.