szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A törvénycsomagról a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat. A tét annak megállapítása, kimondják-e a magyar kötelezettségszegést.

Tárgyalást tartott Luxemburgban az Európai Bíróság az úgynevezett Stop Soros törvénycsomagról. A cél többek között annak kiderítése, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal a civil szervezetek kriminalizálása, akik a menedékkérőknek nyújtanak humanitárius segítséget.

Az eljárást az Európai Bizottság indította, alapvetően két területen ítélték meg úgy, hogy a magyar jogszabály ellentétes az uniós joggal. A Bizottság szerint:

  • a biztonságos tranzitország jogi intézménye sérti a közösségi jogot, mert jogellenesen teszi elfogadhatatlanná a menedékkérelmet,
  • jogellenesen korlátozza a magyar hatóság a menedékkérők számára tanácsadást és segítséget nyújtó személyek tevékenységét, és emiatt korlátozza a menedékkérők nemzetközi egyezményekben garantált jogait is.

A biztonságos tranzitország ügyében már korábban hozott döntést az Európai Bíróság, akkor kimondták, hogy ez a jogintézmény csak arra jó, hogy lehetetlenné tegyék a menedékkérelmek egyedi elbírálását. Ezért kimondták, hogy ezt érvényesen nem alkalmazhatják a magyar hatóságok.

Ezt követően azonban nem a jogsértő eljárás módosításáról döntött a jogalkotó, hanem egy új eljárási rendet vezettek be. Ennek lényege, hogy menedékkérelmet csak úgy lehet benyújtani, hogy először egy harmadik ország magyar nagykövetségén szándéknyilatkozatot kell a kérelmezőnek beadni. Ennek alapján születik döntés arról, hogy a kérelmező Magyarországra utazhat-e a kérelme előterjesztéséhez. Bár ezt a jogszabályt csak idén nyáron alkották meg, az Európai Bizottság már ennek kapcsán is megindította a kötelezettségszegési eljárást.

Az EUrológus információi szerint a mostani tárgyaláson a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat, majd a Bíróság kérdéseket tett fel. Mivel a biztonságos tranzitország jogi megítélése ügyében már döntött korábban az Európai Bíróság, minden bizonnyal ugyanezt állapítják meg a Stop Sorosról is. Ennek az eljárásnak a tétje, hogy kimondja-e a bíróság a magyar kötelezettségszegést.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta: „2015 óta azt látjuk, hogy Brüsszelben azt akarják elérni, hogy ne kelljen forrásokat juttatni azon tagállamoknak – sőt büntessék is meg azokat az országokat –, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni. Lám, ez az eljárás egy újabb ékes példája ennek.”

Az eddigi ítéletek és az eljárás iratai szerint azonban az Európai Bíróság jogértelmezése ennél kifinomultabb, és egyáltalán nem kapcsolódik „illegális bevándorlók befogadásához”.

Megtudtuk azt is, hogy az Európai Bíróság december 17-én hirdeti ki ítéletét egy másik ügyben, amely szintén a magyar menekültügyi szabályozást érinti. Annak témája ugyancsak a menekültekkel való bánásmód, különös tekintettel a menedékkérőket megillető egyes eljárási garanciákra.

Az ügyben a Bíróság főtanácsnoka korábban már ismertette jogi álláspontját, amelyben megállapítja, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós jogot. Így amennyiben a bíróság a főtanácsnoki véleménnyel egyezően dönt – amely nem kötelező, de az esetek többségében ez történik –, akkor egy újabb bizonyíték lesz arra nézve, hogy a magyar jog nem felelt meg a jogállami követelményeknek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!