szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Egy évtized alatt hetven százalékkal nőtt az Európai Unióban a hajléktalanok száma, most több mint 700 ezer embernek kell nap mint nap szembe néznie azzal, hogy nincs tető a feje felett. Az Európai Parlament azt a cél tűzte ki, hogy 2030-ig számolja fel az EU a hajléktalanságot.

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák: a lakhatás alapvető jog, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak minden meg kell tenni annak érdekében, hogy az évtized végére megszűnjön az EU-ban a hajléktalanság. Kiemelik: ez a szegénység legsúlyosabb formája, és a helyzet évről-évre romlik. Ennek oka a magasabb lakhatási költségekben, a gazdasági válságban, a megvágott szociális támogatásokban és a nem megfelelő szociálpolitikában keresendők. Ezt a helyzetet a járvány tovább fogja rontani, a munkahelyek megszűnése és a keresetek kiesése a hajléktalanok számának további emelkedéséshez fog vezetni.

A parlamenti állásfoglalás egy sor ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára, többek között:

  • vállaljanak felelősséget a hajléktalanság megoldásáért, foglalkozzanak a megelőzéssel és a korai beavatkozással;
  • a bevált gyakorlatok cseréjére van szükség a tagállamok között;
  • szüntessék meg a hajléktalanság büntethetőségét;
  • biztosítsanak egyenlő hozzáférést az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális szolgáltatások;
  • biztosítsanak a hajléktalanok speciális igényeit figyelembe vevő, testre szabott támogatást, képzést és programokat a munkaerőpiacra való visszatéréshez;
  • javítsák az adatgyűjtés hatékonyságát a hajléktalanság valós mértékének felméréséhez,
  • adjanak pénzügyi támogatást azoknak a civil szervezeteknek és helyi szerveknek, amelyek biztonságos helyet nyújtanak a hajléktalanoknak és segítenek a kilakoltatások megelőzésében, különösen a koronavírus-járvány idején;
  • hajtsanak végre hosszú távra szóló, a közösségen alapuló, a mindenekelőtt lakhatás-elvén alapuló, integrált nemzeti hajléktalanstratégiát;
  • ideiglenes megoldásként biztosítsanak folyamatos hozzáférést a menedékhelyekhez,
  • biztosítsák valamennyi érdekelt fél részvételét a hajléktalansággal kapcsolatos stratégia kialakításában; és
  • segítsék a szociális vállalkozásokat és az öninnovációs tevékenységeket a hajléktalanok aktív társadalmi befogadásának javítása érdekében.

Az állásfoglalás alapjul szolgáló tanulmány szerint a 700 ezer hajléktalan közel fele (337 ezer) Németországban van, Magyaroszágon 8568 személyt tartanak nyilván a 2018-as adatok alapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!