Egymillió forintos elégtételre és nyilvános bocsánatkérésre kötelezné Tiborcz István Karácsony Gergely főpolgármestert az ellene a Tiborcz-adó kifejezés használata miatt még tavaly indított polgári perben. A miniszterelnök veje azt is szeretné elérni, hogy Karácsony minden közleményéből töröljék a kifejezést. Mint képviselője a per keddi tárgyalásán elmondta azért, mert sérült a névviseléshez és a becsülethez való joga.

Tiborcz István jogi képviselője azzal indokolta ezt, hogy a kampányban szinte reklámcélból használták fel ügyfele nevét, amihez ő nem járult hozzá, ráadásul gúnyos és megalázó jelentéssel. Érvelése szerint olyan embernek állították be Tiborczot, aki jogtalanul vette el a budapestiek pénzét és ezért érdemel büntetést, adót. Ezzel nem csak rombolták Tiborcz István társadalmi megítélését, de az általuk bizonyítékként is benyújtott, akkor még főpolgármester-jelölti nyilatkozatok szövegkörnyezete

Lealacsonyító és indokolatlanul bántó volt.

Az ügyvéd azzal is érvelt, hogy Tiborcz nem minősül közszereplőnek, amit szerinte egy tavaly április végi kúriai döntés is kimondott, ami szerint csak közérdeklődése számot tartó témákban intézhetnek hozzá kérdéseket. Ő viszont nem vett részt az önkormányzati választási kampányban, nem is politikus és nincs köze az adómegállapításhoz sem, ezért még a kampány felfokozott hangulata sem igazolhatja, hogy felhasználták a nevét. Az ügyvéd jelezte, a mostani ügyben hozott majdani döntés előremutató lehet, és ha elutasítják érvelésüket, akkor onnantól kezdve a politikusok bárkit sértegethetnek választási időszakban. Szerinte az ügy nem minősíthető közügynek és nem vonatkozik rá tűrési kötelezettség sem.

A Karácsony Gergelyt képviselő Schiffer András ezzel szemben úgy érvelt, hogy a névviselési jog legfeljebb annyiban korlátozhatja a szólásszabadságot, mint a becsülethez való jog, hiszen ha nem így lenne, akkor bárki blokkolhatná a szólásszabadságot azzal, hogy letiltja a nevét, mert az esetleg nem előnyös környezetben szerepel. Szerinte nem áll meg jogilag az az érvelés sem, hogy megalázó lenne a szókapcsolat, hiszen Karácsony arról beszélt az egyik videón, amit a felperes bizonyítékként nyújtott be, hogy a kérdéses adó célja, hogy a felső 1 százalék is járuljon hozzá a közöségi célokhoz. Az ügyvéd szerint az alkotmány is kimondja, hogy a tulajdon felelősséggel jár, és a kampányban ezt fordították le a politika nyelvére. A Tiborczék által idézett kúriai döntésre pedig azt mondta, hogy az ítélet valójában megerősítette, hogy a miniszterelnök közeli hozzátartozójaként és gazdasági életben játszott szerepénél fogva is egy átlagembernél jobban, közszereplőkhöz hasonlóan kell tűrnie a nyilvánosságot.

A tárgyaláson Tiborcz István nem jelent meg, de meghallgatták Karácsony Gergely főpolgármestert, aki azt mondta, hogy fontos téma volt a kampányban a lakhatási válság, és hogy a kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket valahogy enyhíteni kell, és ehhez kerestek politikai eszközt, ami a kérdéses adó lett. A felperes kérdésére, hogy ehhez miért volt szükség Tiborcz István nevére, azt mondta, egyértelművé szerették volna tenni, hogy ez az ingatlanvagyont érintő adó nem a közembereket terheli majd (az akkori tervek szerint az 500 millió forint feletti ingatlanokra vetették volna ki), hanem a legfelső 1 százalékot, ezért

Olyan emblematikus ingatlanbefektetőt választottunk, aki egyébként is közel áll Budapesthez.

Szerinte Tiborcz ingatlanbefektető cégének nemcsak vagyonelemei, de névválasztása is – BDPST Zrt. – erre utal. (A főpolgármester és munkatársa mellesleg pont ugyanilyen feliratú maszkban jelent meg a tárgyaláson, amit a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. tervezett.) Arra a kérdésre, hogy ehhez miért Tiborcz neve volt a legtökéletesebb választás, Karácsony azt mondta, a társadalmi igazságosság nevében szerettek volna forrást teremteni a lakhatási szegénység felszámolására, és az, hogy Tibocz beperelte, mutatja, érzi magán a gyors vagyongyarapodás miatti társadalmi hangulatot, és korábban ő maga vonta magára a közfigyelmet, amikor erről beszélt. Azt is megkérdezték tőle, hogy végül bevezették-e az adót, mire a főpolgármester jelezte, adót kivetni a kerületeknek van joga, és még egyeztetnek erről a polgármesterekkel.

A tárgyalás végén Schiffer András azzal foglalta össze a védekezésüket, hogy Tiborcz István azért tekinthető közszereplőnek, mert annak idején önként lépett a nyilvános közéleti térbe, részben esküvőjével, részben az Origónak adott 2017-es interjújával, valamint

Olyan üzleti érdekeltségei vannak, amik részben közpénzekkel, részben a nemzet közös örökségét képező közvagyonnal vannak kapcsolatban.

Emellett szerinte Tiborczot Magyarország leggazdagabb emberei között tartják számon, aki gazdasági érdekeltségein keresztül szándékaitól függetlenül alkalmas arra, hogy az érintett társadalmi viszonyokat jelentős mértékben befolyásolja. Schiffer András azt mondta, Tiborcz piaci jelenléte és példátlanul gyors néhány év alatt bekövetkezett vagyonosodása minden korábbitól függetlenül közügynek számít.

Az ügyvéd szerint a tavalyi kampányban az merült fel, hogy azokat kell megadóztatni, akik az ingatlanpiacot uralják, az, hogy ezt pont Tiborcz István nevével lehetett jól megfogalmazni, nem Karácsony, hanem a fentiek értelmében maga Tiborcz tehet.

Az ingatlanpiacnak vannak olyan szereplői, akik nem keresik a nyilvánosságot.

Az ügyben december 22-én hirdet majd ítéletet Borsodi Zoltán bíró.

Címlapképünkön a főpolgármester és ügyvédje, Schiffer András a bíróság folyosóján.