Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
2019-ben az Európai Unió teljes lakosságának 6,9 százaléka nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát – derül ki az Eurostat szerdán publikált jelentéséből. Ugyanez az adat 2012-ben még rosszabb volt: akkortájt az uniós lakosság 10,8 százaléka vallotta azt, hogy az otthona nem elég meleg.
Az unió egészét nézve a bolgárok vannak a legrosszabb helyzetben: itt a lakosság 30,1 százaléka nem tudja kellő szintűre fűteni a lakást, ahol él. Litvániában és Cipruson is hasonló a helyzet.
Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el a maga 5,4 százalékos arányával. Ezt az jelenti, hogy több mint félmillió olyan magyar él hazánkban, aki nem engedheti meg magának, hogy otthonában kellő meleg legyen.
A fenti probléma Finnországban, Ausztriában és Svédországban szinte ismeretlen fogalomnak számít: ezekben az országokban a lakosság alig 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az otthona lehetne melegebb is.
Az otthoni komfortérzet hiányát az Eurostat szerint leginkább két tényező, a pénztelenség és a lakóingatlan energetikai helyzete okozza.
