Szigorít a kormány vagy csak fenyegetőzik vele? És ön mit lépne?
A koronavírus-járvány harmadik hullámának a felfutását látjuk, és egyre több hivatalos megszólalás utal arra, ebben a helyzetben a november óta érvényben levő korlátozások aligha lesznek elegendők. Jó esély van tehát a szigorításra, ám kérdés, hogy egy-egy ilyen lépés valóban hatékony-e, vagy nagyobb áldozattal jár, mint amennyi haszonnal.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
Az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban, majd a péntek reggeli rádióinterjúban arról beszélt, a következő nap számai alapján döntenek arról, szükség van-e újabb szigorításra.
Azok pedig vegyes képet mutatnak. Az elmúlt hét napban az új fertőzöttek száma kétszer volt 3 ezer alatt (legutóbb épp kedden), a többi napokon folyamatosan 4500 körüli új napi fertőzöttet találtak, a szombati 4948-as csúcs mellett. A szám tehát inkább stagnál, novemberben pedig ennél jóval durvább, 5-6 ezer napi fertőzöttségi adatokkal szembesültünk.
A halálozások száma sem dönt szerencsére rekordokat, igaz, az elmúlt egy héten 100 fölött volt a napi átlag. 738 koronavírusos ember vesztette életét, kedden halt meg a legtöbb, 130 beteg. A kórházban ápoltak száma viszont arányaiban nagyot emelkedett: múlt szerdán 4353 igazoltan koronavírusos beteget kezeltek, keddre a számuk 6071-re nőtt, ami 1718 új beteget jelent. A lélegeztetőgépen ápoltak száma is nagyot nőtt, 407-ről 581-re.
Ez olyan, mintha minden tizedik új kórházba kerülő gépi lélegeztetésre szorulna.
A második hullám csúcsán 8045 beteg feküdt kórházban, a számuk kicsivel több mint egy hónap alatt duplázódott meg. A vírusmutációval terhelt harmadik hullámnál viszont Müller Cecília országos tiszti főorvos nyilatkozata alapján arányaiban többen kerülnek kórházba, vagyis a számok jóval gyorsabban felfuthatnak, ha marad a mostani ütem.
Nem tudjuk, hogy a járványügyi szakemberek milyen előrejelzést tettek le Orbán Viktor asztalára, de a máig érvényben lévő novemberi tiltásokat is azért vezette be a kormány, hogy az egészségügy bírja a terhelést. Ha most is ez a szempont, valóban elképzelhető, hogy meglépik a napok óta lebegtetett szigorítást, különösen, hogy az átoltottság egyelőre alacsony, és még a kormány is csak abban reménykedik, hogy április elejére a jelenleg regisztrált nagyjából 2,6 millió ember kapja meg legalább az első adagot a szabadabb élethez szükséges oltásból.
De mi jöhet?
Az biztos, hogy a kormánynak önmagához képest is van mozgástere, hiszen az őszi szabályok enyhébbek annál, mint amit tavasszal hirdetett ki Orbán Viktor.
- Visszajön az országos kijárási korlátozás?
Az egyik legnagyobb különbség az első és a második hullám között az az egész országra érvényes kijárási korlátozás volt, mikor az emberek csak szükséges és meghatározott esetekben hagyhatták el otthonukat. A szigor más országokhoz képest nem volt drákói, hiszen sokkal szabadabban lehetett közlekedni, például egészen nyugodtan lehetett a szabadban sportolni, kirándulni is (leszámítva azokat a zsúfolt helyeket, amiket a polgármesterek lezártak), a megyék közti átjárásokat sem korlátozták. A szigort fokozatosan, a fertőzöttségi adatok figyelembevételével oldották fel.
Most este 8-tól reggel 5-ig tart a kijárási tilalom, amin Orbán Viktor még a harmadik hullám előtt azért nem akart lazítani, hogy ne ringassa hamis illúzióba az embereket. A közhangulat – és a járványszámok – alapján egy országos kijárási korlátozás nehezen elképzelhető forgatókönyv, a tavaszi logika fordítottja viszont már indokoltabb lehet: ott szigorítani – például, hogy a tavaszi példánál maradjunk, a kijárási szabályokon, a boltok nyitva tartásán és akár a vásárlási idősávon –, ahol a számok emelkedése ezt szükségessé teszi. Most a leginkább érintett területek Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye.
A számok azt mutatják: most kezd belendülni a harmadik hullám
Négy megyében már ötezer fölött jár a 100 ezer lakosra jutó koronavírusos fertőzöttek száma a járvány kezdete óta, az északi területeken a vírus jóval fertőzőbb, brit variánsa okozhatja a magasabb esetszámot. A csúcsidőszak ráadásul még odébb van, a kérdés az, az egészségügyi rendszer bírja-e a terhelést a következő időszakban.
Ennél lehet pontosabban is "célozni": míg a nyilvánosság a Facebookon aktívan posztoló balassagyarmati polgármester posztjaiból értesül a városban kialakuló helyzetről, a kormány és főleg az operatív törzs előtt a szakemberekkel folytatott korábbi beszélgetések alapján feltételezhetjük, hogy egészen részletes, településekre lebontott adatok lehetnek, amiből látják a terjedés ütemét és fő helyszíneit. Mi sötétben tapogatózunk, a "hol terjed a vírus" kérdést Müller Cecília rendre azzal rázta le, hogy a "közösségi terjedés szakaszába léptünk", tehát bárhol el lehet kapni. De az esetlegesen bevezetett korlátozásoknál ezzel is tisztában kell lenni.
- Újra leállás lesz az egészségügyben?
Ez elképzelhető. Müller Cecília országos tiszti főorvos február elején jelentette be, hogy a kedvezően alakuló járványügyi adatokra tekintettel a fül-orr-gégészeti és szájsebészeti beavatkozások kivételével újraindul az egynapos ellátás. Csakhogy, miután nő a terhelés az orvosokon és ápolókon – nem beszélve arról, hogy a koronavírus a kórházakban jelentős arányban terjedt a tavaszi hullámban –, elképzelhető, hogy ez újra szünetelni fog egy ideig.
- Bezárják az általános iskolákat?
Ez a leghomályosabb pont, a kormányzat összevissza kommunikál. Míg az operatív törzs péntek kora délután a hvg.hu-nak azt írta, a járványügyi adatok alapján nem indokolt országosan átállni a digitális oktatásra, addig Galgóczi Ágnes, az NNK főosztályvezetője kicsivel később a HírTv-ben arról beszélt, az iskolákat egy kis időre teljesen online oktatásra kellene átállítani, hogy hatékonyabban lehessen megakadályozni a járvány terjedését.
Két nappal később az Emmi az ATV-nek küldött válaszában azt kommunikálta, feleannyi intézményben van bármilyen korlátozás a második hullám tetőzéséhez képest (az általános iskolák 16,7 százalékában részleges, 2,6 százalékában van teljes digitális oktatás, az óvodáknak pedig összesen a 8 százaléka érintett valamilyen szinten), majd a kedd reggel megjelenő Blikkben Kásler Miklós Emmi miniszter már azt magyarázta, olyan szinten terjed a járvány, hogy szigorításokra lehet szükség, amire sokféle lehetőség van, és a példák közül nem hagyta ki az iskolák bezárását sem.
"Ha azt tekintjük, hogy a járványügyi szigorítások maximuma 100 százalék, akkor a jelen pillanatban életben lévő szigorítások ennek a 70 százalékát teszik ki. Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre."
Levélben kéri Orbán Viktort a PDSZ, rendelje el a teljes digitális oktatást
Látszatintézkedésnek tartja a pedagógusok érdekképviselete a tanárok tesztelését; szerintük hétfőtől úgy kell visszamenniük az iskolákba, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lesznek.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, központi, országos zárást a legvégső esetben kell elrendelni, hiszen nem minden települést érint egyformán a járvány. "Az, hogy bizonyos településeken, régiókban esetleg el kéne rendelni, könnyen lehetséges."
A digitális oktatásra átállt iskolákat országos szinten nem részletezi a kormányzati tájékoztatás, de azt szintén a balassagyarmati polgármester tájékoztatásából tudjuk, hogy ott a járványhelyzet miatt az Oktatási Hivatal március 16-ig bezáratta az óvodákat, az általános iskolák pedig digitális oktatásra álltak át.
Horváth Péter többször elmondta már, hogy alsóban, különösen az 1–2. évfolyamon nem értelmezhető a digitális oktatás fogalma, ráadásul a gyerekek folyamatos felügyeletet igényelnek, ami a szülők nagy részének problémát jelentene. A tavaszi szünet előrehozása sem oldana meg semmit, hiszen ott két tanítási napról van szó csupán.
Van olyan budapesti általános iskola, ahol hirtelen a tanítás nélküli munkanapokat csoportosították át erre a hétre, így adva rendkívüli szünetet a diákoknak. Egy ilyen verzió működhet úgy is, hogy most az iskolák központilag kiadnak két hét szünetet azzal, hogy majd júniusban rá kell húzni a tanévre. Miután az iskolai fertőzöttségi adatokra sem látunk rá, nem lehet következtetést levonni abból, mennyivel "laposodna a járványgörbe", ha a gyerekek és egy szülőjük, illetve a pedagógusok otthon maradnak. Ugyanez elmondható a bölcsődékről és óvodákról is.
- Majdnem minden bolt bezár háromkor, mint tavasszal? Vagy csak a plázák?
Galgóczi Ágnes a már hivatkozott HírTv-s interjúban beszélt arról is, hogy az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a postahivatalok kivételével érdemes lenne megfontolni a kereskedelmi és szolgáltatóegységek bezárását is egy időre, annál is inkább, mivel a bevásárlóközpontok váltak találkozási hellyé, így ott könnyebben terjed a vírusfertőzés is. Erre ráerősítve Kásler Miklós a Blikknek arról beszélt, "az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak nyitva tartása mellett lehet az egyéb boltok nyitva tartásán is szigorítani."
Szigorításra számítanak a boltosok, de óvnak a pánikkeltéstől
A nagyobb áruházláncok képviselői napi kapcsolatban vannak a kormánnyal, de azt, hogy milyen új szabályok jöhetnek, nem tudják. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a jelenleginél rövidebb vagy hosszabb nyitvatartási időre lenne-e szükség.
Ez jelentheti a részben már így is rövidített nyitvatartási idő további kurtítását akár, ami tumultussal járhat. „Kevesebb ostobább dolgot tudok elképzelni a járvány elleni küzdelemben, mint az emberek zárt területre való összezsúfolása” – írta ezzel kapcsolatban Kunetz Zsombor egészségügyi elemző a Facebook-oldalán. Szerinte éppen ellenkezőleg kellene cselekedni: „növelni a rendelkezésre álló időt, azaz a nyitva tartást meghosszabbítani, miközben szabályozzák a négyzetméterre eső emberek számát”.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szintén azzal a javaslattal állt elő még korábban, hogy négyzetméter alapon határozzák meg, egy áruházban, azon belül is egy helyiségben egyszerre hány ember lehet. Bubenkó Csaba elnök a hvg.hu-nak most azt mondta, számítanak szigorításra, noha a szakszervezettel nem egyeztetett erről eddig a kormány. „A dolgozókban benne van a félelem, hogy bárki elkaphatja a vírust”, ezért a szakszervezet inkább azt látná üdvözítőnek, ha minél hamarabb beoltanák a kereskedelmi dolgozókat.
- Jön itthon is az FFP2 maszk?
Talán. A tavaszi hullámhoz képest a maszkviselési szabályokon szigorítottak, szakértők szerint ez és a távolságtartás hatékonyan fékezi a járványt. Szlovákiában mától kötelező az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön az FFP2-es maszk használata – korábban Ausztria is hasonló szigorításról döntött. Itthon nincs megszabva, milyen maszkot kell hordani, a kérdés az, kereskedelmi forgalomban mennyi elérhető. Erre pontos számunk egyelőre nincs, de végignéztük a patikák online kínálatát, egy kivétellel mindenhol volt FFP2-es típus, igaz, a készlet nagysága nem látszik. Az árak is nagyon eltérőek, gyaníthatóan a minőség miatt, tehát közel sem biztos, hogy az összes fajta hatékonyabb, mint a sima sebészi vagy textil maszk. Az viszont biztos, a kormány úgy nem írja elő, hogy a boltban is kötelező FFP2-es maszkot húzni, ha nincs belőle elég az országban.
- Az idősotthonokban lazítanak?
Ezt Orbán Viktor vetette fel egy február 24-i videóban lehetőségként, hozzátéve, ez az idősek és ápolóik magas átoltottságának köszönhetően fontolható meg, de egy ilyen lépés a jelenlegi járványhelyzetben kizárható.
- Általánosabb érvényű lesz a home office?
Mivel is lehetne jobban felvenni a harcot a koronavírus ellen, mint távolságtartással. Erre pedig kétség kívül a home office az egyik legjobb megoldás, hiszen a dolgozók úgy termelhetik a GDP-t, hogy egyáltalán nem érintkeznek egymással. Itthon a kormány túl nagy segítséget nem adott ehhez, mindössze egy novemberben elfogadott kormányrendeletet, amely szerint veszélyhelyzet idején más szabályok vonatkoznak az otthon dolgozókra, mint máskor. Így például nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvényt, amely szerint a munkáltató és a munkavédelmi hatóság a lakásán dolgozót is ellenőrizheti. A rendelet arról is szólt, hogy igazolás nélkül el lehet számolni költségként havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékát.
Ennek megfelelően a munka jellegén túl a cégek hozzáállásán és lehetőségein múlik, hogy mennyire engedik az otthoni munkavégzést. Persze nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy engedje a home office-t: nem minden bolt tud átállni teljes mértékben online értékesítésre, a szakács sem tud otthon főzni, ahogy egy gyártósornál is ott kell lenni. Ezért is lépték meg például a nagy autógyárak még a járvány elején, hogy teljesen átalakították és járványbiztossá tették a gyártásukat. Kérdés persze, hogy a kisebb cégeknek volt-e pénze ekkora átalakításra, vagy például az online térbe költözésre, amire, ha lett is volna szándék, pénz nem biztos.
Az átmenet EU-szerte nem könnyű, az Európai Bizottság is elismeri, hogy mivel sok uniós országban a járvány előtt nemigen volt gyakorlat a távmunkára, ezért sok helyen nehézségekbe ütközik annak gyakorlati megvalósítása. Ennek ellenére van arra példa az EU-ban is, hogy a járvány elleni védekezés jegyében kötelező távmunkára ítélték, akit csak lehetett. Így tett például a szlovák kormány, de Németországban is felmerült ez a lehetőség.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
