A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési adatai szerint a fizetési moratóriumban 2020 végén a jogosult lakossági hitelállomány 54 százaléka, míg a vállalati hitelek 39 százaléka vett részt.

Az átlagosnál jóval nagyobb arányban szüneteltetették az ügyfelek a fogyasztási hitelek törlesztését, hisz a moratórium alá vonható ügyletek nagyjából 70 százalékánál szünetelt a visszafizetés 2020 júliusa óta. A jelzáloghiteleknél ez az arány jóval alacsonyabb volt, a korábbi 50 százalékról már 40 százalék közelébe csökkent decemberre.

A Bank360 elemzői arról kérdezték a bankokat, hogy 2021. kezdetével mekkora a moratórium alatt lévő állomány, és nőtt-e érezhetően a fizetési szüneteltetés hatálya alól kilépők száma január végére.

A Budapest Banknál az ügyfelek több mint egytizede lépett ki a moratóriumból december vége óta. Lakossági oldalon a hitelek fele, vállalati oldalon az egyharmada van moratórium alatt. Lakossági hiteleknél a jelzáloghitelek harmada és a fogyasztási hitelek több mint fele áll szüneteltetés alatt.

A CIB Bank arról számolt be, hogy minimális számban léptek vissza a moratóriumba azok, akik korábban már kiléptek, és szintén nagyon alacsony azon ügyfelek aránya, akik januártól léptek ki a moratóriumból. A banknál a moratórium alá vonható portfólióból a lakossági ügyfelek 42 százaléka maradt, a vállalati ügyfeleknek pedig 48 százaléka tartott ki a szüneteltetés mellett, a lízinges ügyfeleknél pedig 37 százalék tett így január végéig.

A K&H Banknál a szüneteltetés alá helyezhető lakossági állomány 27 százaléka, a vállalati állomány 25 százaléka vesz részt a moratóriumban. A lakossági hiteleknél a fogyasztási hitelek 40 százaléka és a jelzáloghitelek 27 százaléka van moratórium alatt. A bank tapasztalata szerint januárban néhány esetben döntöttek úgy az ügyfelek, hogy kilépnek a moratórium hatálya alól és folytatják fennálló hiteleik törlesztését, azonban érdemi változás nem tapasztalható a moratóriumban résztvevők, vagy az iránta érdeklődők körében.

At MKB Bank arról tájékoztatta a Bank360 elemzőit, hogy a lakossági oldalon érzékelhető volt januárban egy kilépési hullám. Náluk a moratórium alá vonható lakossági állomány több mint 52 százaléka esetében szünetel a törlesztést jelenleg, vállalati oldalon ez a mutató 54 százalék. A lakossági állományban a jelzáloghitelek aránya dupla a fogyasztási hitelekhez képest.

Az OTP Bank teljes lakossági hitelállományának 48 százaléka, vállalati állományának pedig 25 százaléka volt moratóriumban 2020 december végén.

A Sberbank sem tapasztalt jelentős mozgást 2021-ben. A banknál a hitelszerződések 45 százaléka van moratórium alatt: lakossági szegmensben a jelzáloghitelek több mint 40 százaléka, a fedezetlen hitelek pedig közel fele áll szüneteltetés alatt.

A Takarékbanknál december közepe és február közepe között mintegy 3 500-an léptek ki a moratóriumból. A moratórium alá helyezhető állomány 56 százaléka élt a moratórium adta lehetőséggel január 31-én: a lakossági állomány 44 százaléka, a vállalati állomány 63 százaléka.

Az Unicredit Banknál, ahol a lakossági ügyfelek jelentősebb arányban tértek vissza hiteleik törlesztéséhez. Itt a lakossági hitelállomány 37 százaléka, a vállalati 20 százaléka van jelenleg moratóriumban. A bank ebből arra következtet, hogy sokan felkészültek a moratórium 2020. december 31-i megszűnésére, és bár a jogszabály tavaly év végén végül a teljes érintett ügyfélkör számára lehetővé tette a moratóriumban maradást, mégis többen döntöttek úgy, hogy ezt nem veszik igénybe.

Ha kell, segítenek a bankok

Egyelőre nincs információ arról, hogy a harmadik hullám felfutásával tervezi-e a kormány a moratórium meghosszabbítását. Több pénzintézet korábban már jelezte: a törlesztéshez való visszatéréskor segítséget fognak nyújtani minden olyan ügyfélnek, akinek nem rendeződött az anyagi helyzete. A bankoknak saját hatáskörön belül is lehetőségük van moratóriumot nyújtani vagy átütemezni a visszafizetést, ami segítséget jelenthet addig, amíg az adós anyagi helyzete nem javul.